Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Nagy László: Nagykatasztrófák

NAGY L.: Nagykatasztnttitt: 367 6. Árvíz Az árvízi veszélyek és azok nagyságának bemutatására, az árvizek rendkívüliségének összehasonlítására kidolgozott módszer figyelembe veszi - a folyó legnagyobb vízhozamát, - a vízállás valószínűségeket, és - a veszélyeztetett értékeket, a kárt és a humán kockázatot. CPapp, 2000) Magyarország legnagyobb természeti katasztrófa veszélyforrása az árvíz. Az árvízzel való küzdelem a Kárpát medencében örök(letes), az évszádok nem csökkentik a jelentőségét. Árvízre a jövőben is számítani kell, azonban ezek súlyossága csökkenthető. Az árvizek rendkívülisége ismert, de nem definiált fogalom. Egyszerű megközelítésben akkor nevezünk egy eseményt rendkívülinek, ha a megszokottól eltér. Az árvíznél azonban ennél pontosabb és műszaki alapokon álló megközelítés szükséges. Milyen műszaki paraméterekkel jellemzzük az árvizet? Elsősorban a vízállás magasságával, és az ehhez kapcsolódó jellemzőkkel, mint - a visszatérési idő, vagy vízállás valószínűség, - az adott szintet meghaladó árvíz tartóssága, A műszaki paraméterek kiegészülhetnek gazdasági jellemzőkkel. Ezek lehetnek. - a keletkfezett kárók, - a védekezési költségek, vagy - a helyreállítási-költségek, stb. De jellemezhetjük áz árvizet más módokon is: - a védekezők létszámával, ' - a kitelepítettek számával/vagy - az elvesztett életek számával. Rendkívülinek nevezhetünk egy árvizet, ha a műszaki paraméterek egyike, vagy egyszerre több is rendkívüli. Transzformálódott a probléma arra, hogy mikor nevezhetünk egy műszaki jellemzőt rendkívülinek? Tekintettel arra, hogy a műszaki szerkezetéket valamilyen hatásokra méretezik, egy megközelítési lehetősége a problémának, ha ezek a hatások kedvezőtlen irányban eltérőek a méretezésnél felvett hatásoktól. Árvízi megközelítésben ez azt jelenti, amennyiben az árvízi jellemzők kedvezőtlen irányban eltérnek a tervezési vagy élőírt értékektől, akkor rendkívüliségről beszélhetünk. Nemzetközi és hazai történelmi adatok feldolgozása az árvízről jelentős segítséget nyújt az árvíz nagyságának, súlyosságának értékelésében. összesen 184 történelmi árvíz adatait tartalmazza a 2. táblázat. Az árvíz gyakran nagy időjárási frontok, ciklonok, tájfunok, monszun hatására jön létre, és gyakran együtt jelentkezik más természeti veszélyekkel, pl. természetes rézsűk csúszásával. Az árvíznek önmagában is sok fajtája van (Nagy, 1999), ami nem kérdőjelezi meg az egységes kezelést Kétségtelen tény, hogy a folyami árvizek a legnagyobb katasztrófákat a földön Kínában és Bangladesben okozták. (2. táblázat, 5. ábra) Európában a folyami árvizek az utóbbi években több folyónál is katasztrófa helyzetet idéztek elő (Rajna 1993, 1995, 1997, Duna 1997, 2002, Odera 1997, 2002, Pó 1998, Tisza 1998, 1999, 2000, 2001 stb ). A viharok korbácsolta szökőár Németalföldön és Bangladesben jelent nagy veszélyt, stb. A heves esőzések következtében kialakuló hirtelen árvizek (flash flood) a földön bárhol veszélyforrásként jelentkeznek. Mwutot uim |M| 5. ábra A 20. század árvízi nagy katasztrófáinál az áldozatok száma és a keletkezett kár Az 5. ábrán látható az árvízi katasztrófák áldozatszáma és a kár-adatpárok kétparaméteres értékelése. A nagy árvizeknél az áldozatok száma könnyen meghaladhatja az ezer főt, a kár pedig milliárd dollárokra rúghat Az ábrán feltüntettük a 2002. évi két dunai árhullám adatait is. (Magyarországra érve a második árhullám már utolérte a néhány nappal korábbi esőből származó első árhullámot. A legnagyobb károk Ausztriában és Csehországban jelentkeztek) Mindkét árhullám a 20. század európai árvízi nagykatasztrófái között - főleg az anyagi kárt tekintve - igen előkelő helyen van. 7. Katasztrófák értékelése kockázatszámítással A kockázat tárgyalásához szükséges néhány alapfogalom tisztázása. A „veszély", a „kockázat" és a „valószínűség" a hétköznapi egymáshoz közelálló fogalmak. Sok ember - újságíró, politikus - szinonimaként használja őket, gyakran nyelvi nehézségek miatt vagy mondanivalója egysíkúságának elkerülésére. A "veszély" általános értelmezése: a károk bekövetkezésének lehetősége. A veszély a "kockázat" forrása. A társadalom tagjai nem feltétlenül érzékelik a fenyegető veszélyeket Bizonyos veszélyeket felül-, másokat alulértékelnek Sokszor nagyon eltérően alakul az azonos veszélyhelyzet értékelése azokban, akiket az adott veszély érinthet Egyesek meghatározott anyagi és egyéb motivációk alapján önként vállalják a nagyobb veszélyt is (pl. munkavégzés robbanásveszélyes munkahelyeken). A társadalom tagjainak többsége viszont akaratán ldviül juthat súlyos veszélyeket rejtő helyzetekbe (pl. az ipari balesetek által sújtott földrajzi körzetek lakói). Tények igazolják, hogy minél jobban tudatában vannak az emberek a tényleges veszélyeknek, annál kedvezőbbek a feltételek a súlyos konfliktusok megelőzésére, demokratikus kezelésére. Méltányolható az egyén számára a mérlegelt kockázat, ha elfogadható esélye van annak, hogy a céltudatos viselkedéssel elérhető előnyök ellensúlyozni képesek az ismeretek alapján becsült és elfogadott bekövetkezési esélyű veszélyt (pl. személyi sérülést), vagy egyéb fenyegetést A veszélyt anyagi természetű tárgyak vagy egy közösség károkozó képességeként definiálhatjuk A természeti veszélyek legjellemzőbb tulajdonsága az intenzitás. Egy természetes folyamat intenzitása jellemezhető a szikla, víz, levegő vagy kombinált rendszerek mozgásának volumenével, valamint az ezek által veszélyeztetett terület nagyságával, és ezen események visszatérési valószínűségével stb. A kockázat veszélynek kitett tárgyból, rendszerből vagy a veszélynek kitett élőlényből származtatható. így a kockázat időben és térben megvalósult vagy megvalósuló negatív esemény. A kockázat szociális, gazdasági, ökológiai és vegyes veszteségek (károk), valamint a negatív jelenség várható be-