Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
2. szám - Méltatás (Faludi Gábor: 130 éve alakult meg a Pest megyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat – Egy emléklap margójára)
126 szakmailag mind messzebb kerülnek a klasszikus vízügyi szolgálattól. Ennek a következménye csak egy lehet. A 150 éves hagyományú magyar vízkár-elhárítási rendszer felmorzsolódik, és a Tiszán vagy a Dunán levonuló valamelyik következő árhullám előbb-utóbb az 1879-es szegedihez hasonló katasztrófát fog okozni. Ma még vannak olyan gátőrök, de mérnökök is, akiknek a dédapja is a gátakon szolgált, akiknek ez nemcsak szakmája, de hivatása is volt. Egy évtizeddel ezelőtt Bajorországbanjárva az ottani Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium árvízvédelemért felelős főosztályvezetője azt mondta a magyar küldöttségnek: „Csak az árvízvédelem KOVÁTS GÁBOR HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 2. SZ. szervezetét meg ne tanulják az Európai Uniótól! Fordítva, ezt nekünk kell megtanulnunk Önöktőr. Nem vitatom, hogy a vízi környezetvédelemben szemléletet kell váltanunk, nem vitatom, hogy vízellátás- és csatornázási szakterületen szükséges az EU normatívák teljesítése. De nagyon szeretném minden felelős vezető figyelmét felhívni arra, hogy a Kárpát-medence hidrológiai és geomorfológiai adottságai között az árvízvédelmi szervezet bármilyen további gyengítése szó szerint: életveszélyes, ezért valakinek egyszer a felelősséget is vállalnia kell. (A kézirat beérkezett: 2003. január 9-én) dr., okleveles mérnök, nyugalmazott vízügyi igazgató, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Méltatá s 130 éve alakult a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat Egy emléknap margójára A Duna magyarországi középső-alsó bal parti szakaszának viszonylag keskeny, a homokhátságig, Solttól-Bajáig húzódó területe a Kalocsai Sárköz. Ez a mélyfekvésű alföldi térség századokon át a folyam áradásainak, elöntéseinek, vándorlásainak, nagykiterjedésű lápok mocsarak helyszíne. Az árvizek Kalocsát többször körülzárták, ott az árvíz 1862ben 600 házat döntött össze. Az árvizek és ismétlődő járványok sújtotta gyér számú lakosság hosszú időn át életmódjával alkalmazkodott ehhez a víz adta örömet és keserűséget egyaránt okozó állapothoz. A régióban visszamaradt vizek egy részét az erek, aktív és holt medrek, csatornák hálózata fokok közvetítésével érdemleges emberi beavatkozás nélkül természetes úton visszavezette az apadó Dunába, hiszen a talaj kelet-nyugati, észak-déli lejtésű. Az ár- és belvizek elleni hatékonyabb, eredményesebb védekezés, az életmód, a településszerkezet, a közlekedés, a termelési kultúra, az egészségügyi körülmények, stb. jelentős változása mintegy 200 éves tudatos, átgondolt emberi tevékenység következménye. Ebben a folyamatban jelentős feladatot vállalt és oldott meg a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat Az 1867-es kiegyezés utáni légkör kedvezett a társulati élet szabadabb fejlődésének, ugyanakkor a különböző érdekek találkoztatására megjelent és erősödött az állam orgaruzáló és szakfunkciója valamint a törvényi szabályozás. Az 1872-ben megalakult Társulat érdekeltsége Ordastól Érsekcsanádig teijedt, székhelye Kalocsa A Társulat első elnöke haláláig (1891) a nagytekintélyű dr. Haynald Lajos bíboros érsek lett, aki az ármentesítési és lecsapolási törekvések meggyőződéses híve volt. Az ártér több mint 20 %-a az érsekség érdekeltsége alá tartozott Ebből is következett, hogy a hierarchia vezető személyiségei háromnegyed századon át cselekvően vettek részt a Társulat irányításában. A visszatekintés, a megemlékezés, az elődök iránti tisztelet volt a tartalma és célja annak az emléknapnak, amelyet az ADUVÍZIG Kalocsai Szakaszmérnöksége, a Kalocsai Múzeumbarátok kőre és a Viski Károly Múzeum szervezett „Vízrendezés és vízgazdálkodás a Kalocsai Sárközben (1872-2002) 2002. október 29-ére a Társulat megalakulásának 130. évfordulójára. A színvonalas mini-konferencián Romsics Imre, Sági Jenő, Rónay István, dr. Wisnovszky Iván adtak összefoglaló áttekintést a Sárköz „vízi" múltjáról, életéről, a Társulat történetéről. Az emléknapon a Viski Károly Múzeumban (Kalocsa Szent István király a 25.) a Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Kamarakórusának közreműködésével különösen érdekes kiállítás nyílt (látogatható 2003. május végéig). A kiemelkedően jó szervezés, az igényes rendezés tette lehetővé, hogy a látogató eredeti dokumentumok, oklevelek, térképek, vázlatok, fotók, eszközök közveden szemléletével, maradandó, emléknyomot hagyó, érzelmet - értelmet egyaránt indukáló vizuális élménnyel gazdagodjon. Ugyanis a Vízügyi levéltár (Budapest), a Főegyházmegye levéltára (Kalocsa), az ADUVÍZIG könyvtára (Baja), Sági Jenő gyűjteménye (Kalocsa) olyan eredeti-egyedi térképekkel, iratokkal egészíti ki a kiállítás időszakára a Múzeum gyűjteményét, amelyek eddig közönség előtt még nem, vagy alig voltak láthatók A pótolhatatlan szakmai, történelmi, nagy eszmei értékű kiállított anyagok közül a látogatók fokozott figyelmébe ajánlom azt az eredeti, színes, rendkívüli részletességgel kidolgozott, az akkori életet is tükröző (jobb alsó sarok) térképet, amelyet Ruttkay Mihály földmérő mérnök készített a Kalocsai Sárközről 1763-ban, és a háromlábon álló Süss-f. egyetemes kis szintezőműszert (1935). Ez az időszakos, a Kalocsai Sárköz „vizes" történetét közveden módon áttekintő kiállítás jól illeszkedik a Múzeum állandó a Sárközben élő előző generációk életmódját, eszközeit, stb. bemutató gazdag néprajzi anyaghoz (És ha már a Viski Károly múzeumban vagyunk had említsem a 6292 darabból álló ásvány és kőzetgyűjteményt is, amely Tóth Mike nevéhez fűződik és a jezsuita gimnáziumból került a múzeumba. És, ha már Kalocsán járunk, ajánlom többek közt az egyházmegye 1000 éves történetét bemutató állandó kiállítást megtekinteni az érsekség kincstárában). A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat megalakulásának 130. évfordulóján Kalocsán tartott emléknap és a mintegy fél évig látható kiállítás szerény tiszteletadás a kemény munkát végző sokszor nehéz sorsú elődöknek, ugyanakkor inspirál a múlt hiteles számbavételére, a lokális, de egyben nemzeti értékek megbecsülésére. Dr. Faludi Gábor
