Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek

198 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 4. SZ. Iá egy mérőaknában, vagy a folyómederbe vezető acélcső víz felőli végébe vannak rögzítve; - úszós, acél perforált szalagos vagy acél úszóköteles szögtávadós vízszintregisztráló (OTT Hydrometrie OWK -16, OTT Hydrometrie Thalimedes) hozzákapcsolódó, vele RS-232 vonalon kommunikáló 4-20 mA-es kimenő jelet szolgáltató egységgel. A műszer úszójának elmozdulását egy forgókerekes szögtávadó érzékeli; - radar sugaras vízszintérzékelő (VEGA Puls 54 kx-dbxrcx-vkx), - vízhőmérséklet-mérő műszer (DAT AQU A); - billenő-edényes csapadékmérő (Lambrecht); - léghőmérséklet-mérő műszer, PT100 mérőfejjel s hőmérséklet távadóval (ROTRONIC). 1. táblázat A vízrajzi távmérő rendszer állomásainak fő jellemzői, mért paraméterek, az állomás átadásának éve Szelv AtÁIL Mért vízi Vízáll Sz Vízfolyás Állomás hclve ads típárámét tartm Helvíz öblözet ((km) éve pus H|p|Tfr, (m) A Fetivizig vízrajzi távmérő rendszere 1 Tisza Tiszabecs 744,3 98 FT + + + + 9,98 2 Tisza Tivadar 705,7 99 FT + + + 13,07 3 Tisza Vásárosnamény 684,4 98 FT + + + 11,67 4 Tisza Záhony 627,8 98 FT + + + 10,80 5 Tisza Dombrád 593,1 99 FT + + + 10,% 6 Tisza Tiszabercel 569,0 02 FT + + + 10,29 7 Túr Garbolc 27,7 98 FT + + + 7,91 8 Tiír Sonkád U,5 02 FT + + + 6,29 9 Szamos Csenger 49,4 98 FT + + + + 10,05 10 Szamos Tunyogmatolcs 21,9 98 FT + + + 10,67 11 Kraszna Ágerdőmajor 44,9 98 FT + + + + 6,77 12 Kraszna Nagyecsed 27,3 02 FT + (7,00) 13 Kraszna Kocsord 22,6 02 FT + + + 7,74 14 Túr-belvíz Sonkád 02 FÜ + (1,50) 15 Lápi főcsatorna Nagyecsed 0,0 02 FT + + + 3,10 16 Beifö-csa torna Tiszabercel 0,0 02 FT + 1,95 17 III. sz. ff. Kántorjánosi 32,7 02 FT + + + 1,47 18 Lónyay-főcsat. Kótaj 21,2 00 FT + + + 4,38 19 Rétközi-tó Szabolcs veresm. 98 FÜ + + + 3,92 20 Tisza-Szamosk. Vámosoroszi 01 HT + + 21 Nyírségi öbl. Császárszállás 01 HT + + Kárpátaljai távmérő rendszer 22 Tisza Técsó 887,0 00 FT + + + 8,07 23 Rokoszovo-hgy. Huszt átjátszó 00 HÜ + + Rövidítések: Átadás ive: 98-+ 1998, 99-+ 1999, 00-> 2000,01-> 2001, 02-> 2002. Alhmás típusa; F = felszíni vízrajzi állomás, H = hidrometeorológiai állomás, T = törzsállomás, 0 = üzemi állomás Mért vízrajzi paraméterek: H = vízállás (cm), P = csapadék (mm), T = léghömérséklet (C°), T, = vízhőmérséklet (C°). Az állomások alépítményei A Fetivizig működési területén, a vízrajzi távmérő állomások alépítményei különböző típusúak, mivel nem egy időben készültek, és alkalmazkodtak az adott időszak építkezési megoldásaihoz, illetve a helyszínhez. Annak ellenére, hogy elektronikus mérőműszerekkel felszerelt távmérő állomásokról van szó, a műszerek által mért és továbbított vízállásadatokat rendszeresen kellett ellenőrizni, a hagyományos lapvízmércén történő leolvasással. Ezért a távmérő állomás kiépítésével nem lehetett lebontani a hagyományos vízmércét, sőt szükség esetén átépítésekre-felújításokra is sor került. A távmérő állomásoknál lévő vízmércéket továbbra is az érvényben lévő műszaki előírásoknak megfelelően kell karbantartani, és a lapok esetleges elmozdulásából adódó hibát az ellenőrző szintezésekkel rendszeresen aktualizálva, minden leolvasott ellenőrző vízállás esetében mércejavító függvénnyel kell javítani. A távmérő állomások másik fontos alépítményi részét, az épületeket, műszerházakat költség megtakarítási meggondolásokból, ott, ahol volt lehetőség, megtartották, így volt ez a régi tégla, illetve beton müszerházakkal (Tiszabecs, Vásárosnamény, Záhony, Csenger Ágerdőmajor, Kólaj). Ahol ilyen használható állapotban lévő műszerház vagy egyéb épület nem állt rendelkezésre, ott a hazai vízrajzi észlelőhálózatban elteijedt, és műszaki irányelvben is helyi vízállás regisztráló műszerek elhelyezésére javasolt meglévő fém műszerkabin lett átalakítva a távmérő állomás működéséhez szükséges műszerekkel, berendezésekkel (Kántorjánosi). Azokon a helyeken, ahol más lehetőség nem volt, új megoldású acél műszerház (Tivadar, Dombrád, Tunyogmatolcs), konténer {Garbolc) lett kialakítva a vízparton, hullámtéren létesült kőkúpon vagy töltésen, sőt néhány esetben a töltésen kívül meglévő épületben (Kocsord, Tiszabercel, Nagyecsed, Sonkád). Az állomás zavartalan üzemelése, a vízállásmérés pontossága szempontjából döntő jelentőségű az alépítmény, az öszszekötő cső és mérőakna jó minőségben és a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő kialakítása A folyómederbe bevezetett, általában acélból (esetenként műanyagból) készült csövet 50 cm-rel az eddigi legalacsonyabb vízállás (LKV) szintje alá helyezték. Ez alóli kivételre ott volt lehetőség, ahol a kisvizek huzamosabb ideig (évtizedekig) nem kerültek az LKV közelébe, mivel a folyón időközben olyan beavatkozás történt, ami ezt lehetővé tenné. Ilyen helyzet adódott, pl az 1954. óta működő tiszalöki vízlépcső feletti folyószakaszon, ahol a visszaduzzasztó hatás miatt Dombrád és Tiszabercel állomásoknál az azóta mért legkisebb vízállások mintegy 1,5-2,0 m-rel magasabbak, mint az azt megelőző időszakban. Fontos szempont az, hogy az összekötő csövek és a mérőaknák olyan helyen és módon lettek kialakítva, ahol az iszaplerakódás nem veszélyezteti a működést. Ott, ahol a mérőaknát nem fedi megfelelő vastagságú talajréteg, és fennállt a lefagyás veszélye, a leszálló csövet fűtéssel, szigeteléssel látták el (pl. Nagyecsed, Tiszabercel). Annak érdekében, hogy a párásodás télen ne okozza a műszerek lefagyását, a műszerház felső részét le kell szigetelni a víz felől, másrészt pedig biztosítani kell a szellőzést. Az épületek kialakításánál szintén fontos szempont a vagyonvédelem, amit a nyílászárok (ablakok) számának csökkentésével, megerősítésével, illetve, kettős biztonsági zár felszerelésével lehetett megoldani. A meteorológiai műszerkert elhelyezése több esetben gondot jelentett, egyrészt a töltéseken lévő helyhiány miatt, másrészt a műszerek rongálás, lopás elleni védelme szempontjából. Ott ahol lehetőség volt, kerítéssel körbevett zárt műszerkert lett kialakítva (Dombrád, Csenger, Tunyogmatolcs, Ágerdőmajor), de olyan megoldás is született, hogy a csapadékmérő és léghőmérő felkerült a műszerház tetején kialakított és korláttal körülvett területre, ahová csak létrával lehet felmászni (Tiszabecs, Záhony, Garbolc, Kótaj). Szerencsésebb a helyzet ebből a szempontból az, ahol a közelben töltésen kívül lévő őrház udvarán lehetett kialakítani meteorológiai műszerkertet (Nagyecsed, Kocsord, Sonkád).