Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Felső-Tisza 1998–2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése

84 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 2. SZ. | | 1100 rí • Tiszabecs : ! 1014 1000 B Tivadar 95

8 •• § 900 848 -- 1 I fmm 1947-48 1970 1998 2001 20. ábra. Az LNV szintek alakulása Tiszabecsnél és Tivadarnál 1947-2001. között Az árvízvédelmi készültségi szinteket meghaladó időszakok évenkénti száma a Tiszán, Szamoson, Krasznán, Túron: 1998-ban 4 (87 nap), 1999-ben 4 (60 nap), 2000ben 3 (62 nap), 2001-ben 5 (86 nap) volt, tehát a négy év alatt 16 árvizes esemény összesen 295 napig tartott. Átlagosan évente 4 készültségi időszakban 74 nap volt készültség (az év napjainak 20 %-a). Összehasonlítva a megelőző több mint 40 év átlagával (33 nap), az 19982001. időszakban a közepesnél több mint kétszer nagyobb volt a készültségi napok száma. Ennek ellenére tiszai árhullámok árvízvédelmi készültségi szintek feletti tartóssága a vizsgált időszakban nem közelítette meg az eddigi csúcstartó 1941. évi árhullámot, amikor a felsőországhatár alatti szakaszon 25-30 nap, az alsó Bodrog torkolat feletti szakaszon 57 nap volt az árvízi tartósság. A vizsgált 4 évben a leghosszabb ideig tartó 2000. áprilisi árhullám az alsó - Záhony és Bodrog torkolat közötti - szakaszon sem mutatott 19-22 napnál hosszabb tartósságot. Az időszak rekordere viszont az 1998. június-júliusi krasznai árhullám volt, amikor 35 napig észleltek árvízvédelmi készültségi szint feletti vízállást, amiből 28 nap III. fok felett volt. T.bercel > Záhony •v > O) (/) V. namény Tivadar 0 10 20 30 40 50 60 Napok 21. ábra. A tiszai árhullámok tartósságának összehasonlítása Vízhozam, lefolyás, víztérfogat: A vizsgált időszakban a Tiszán az eddigi legnagyobb vízhozamok következtek be. A maximális vízhozam 2001. március 6-án 4070 nvVs volt Tivadarnál, de a feljebb lévő tiszabecsi szelvényre vonatkozóan is számításaink szerint 3700 m

3/s volt. A Szamos torkolat alatt, amennyiben a Szamos nem hoz nagy árvizet - és ez volt a helyzet 1998-2001. között - általában ellapul az árhullám. Ennek ellenére 2001. márciusban Vásárosnaménynál 3690 m

3/s-mal, Záhonynál 3620 m

3/s-mal tetőzött. A Felső-Tiszán tehát, a Közép-Tiszán megállapítottakkal ellentétben nem a hullámtéri mederviszonyok, a mellékfolyók és a befogadó visszaduzzasztásának hatására vezethetők vissza LNV emelkedések, hanem az erőteljesen emelkedő tendenciájú vízhozamokra. Tivadarnál pl. az 1970 évi 865 cm LNV-t követően 1998-ban 954 cm, 2001-ben 1014 cm tetőzés következett be (149 cm emelkedés), az 1970 évi 2740 m

3/s tetőző vízhozam 1998-ban 3520 m

3/s, 2001-ben 4100 m

3/s. Ezáltal, az általunk elvégzett számítások szerint, a tivadari tetőző vízhozam valószínűsége 0,7 % lett. A Szamoson 1520 m

3/s (2000), a Túron 199 m

3/s (2001), a Krasznán 160 m

3/s (1998) maximális vízhozam értékeket számoltak. A maximális fajlagos vízhozam a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőrészén (Tarac Királymező) 2001. márciusban elérte az 1160 l/skm

2 értéket, a Tiszán Rahónál 938 l/skm

2, Tivadarnál 320 l/skm

2, Záhonynál 110 l/skm

2. A romániai Túr és Lápos kisebb vízfolyásain, pl. a Túrcon Nagygércénél 1497 l/s km

2, illetve a Femezely patak Fernezely vízmércénél 1608 l/s km

2 fajlagos lefolyási értéket számítottak. A nagy árvizek idején kimért hurokgörbék áradó- és apadó ága közötti vízhozam különbség Tivadartól Záhony felé nőtt. Tivadarnál (22. ábra) a két ág közötti különbség pl. 900 cm vízszintnél 750 m

3/s, ami megközelítőleg 25 %-os eltérést jelent, Záhonynál 700 cm vízszintnél 1100 m

3/s, ami 38 %-os eltérés. A vizsgált időszakban a nagy árvizek ellenére időszakonként - főleg 2000. nyár végén - ősz elején igen kis minimális vízhozamokat mértek. Tiszabecs: 26,7 m

3/s, Vásárosnamény: 56,4 m

3/s, Záhony: 78,3 m

3/s, Szamos Csenger: 16,8 m

3/s, Túr Garbolc: 0,922 m

3/s, Kraszna Ágerdőmajor: 0,580 m

3/s. 22. ábra. Árvízi vízállás-vízhozam összefüggések (hurokgörbék) a Tisza Tivadar szelvénynél 1998-2001 m 10 • 1941 12000 • sokévi átl.