Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

134 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83.1­VF. Euchlanidae család 19. Euchlanis dilalata Ehrenberg Lecanidae család 20. Lecane quadrideniata Ehrenberg Synchaetidae család 21. I'olyarthra longiremis Carlin 22. P. minor Voigt 23. Synchaela pectinata Ehrenberg 24. S. íremula 0. F. Müller Notommatidae család 25. Scaridium longicaudum O. F. Müller Filiruidae család 26. Filinia cornuta Weisse 27. F. longisela Ehrenberg 28. F. terminális Plate Hexarthridae család 29. Hexarthra mira Hudson Trichocercidae család 30. Trichocerca intermedia Stenroos 31. T. pusilla Lauterbom 32. T. weberi Jennings Trichotridae család 33. Trichotria pocillum O. F. Müller -0.» -».Ii -tlio -aoi u.0, ^ ^ — | /. ábra. Az ordináció nem metrikus többdimenziós skálá­zással készült, euklideszi távolságokat tartalmazó távol­ságmátrix alapján. Az objektumok a mintavételi helyeket jelzik (B: 102, A: 103, M: 104, J: 107, O: 304) ->.1» -<xio -aoi o.(o 2. ábra. Az ordináció nem metrikus többdimenziós skálá­zással készült, euklideszi távolságokat tartalmazií távol­ságmátrixból, a kvantitatív adatok alapján. A H a tavaszi (április, május), az M a nyári (június, július, augusztus, az A az őszi (szeptember, október) az O pedig a téli (november, december, február) mintákat jelöli -a 15 -0.10 -0.03 0.0C 0.« 3. ábra. Az ordináció nem metrikus többdimenziós skálá­zással készült, euklideszi távolságokat tartalmazó távol­ságmátrixbóL A körök azon mintákat jelölik, amelyeknél a vezetőképesség 450 fiS-nél kisebb, a négyzetek pedig azokat, amelyeknél 600 jiS-nél nagyobb 4. ábra. Az ordináció nem metrikus többdimenziós skálá­zással készült, euklideszi távolságokat tartalmazó távol­ságmátrixból, a kvantitatív adatok alapján. A körök a 10°C-nál kisebb, a négyzetek a 20°C-nálnagyobb vizhő­mérsékletnél vett mintákat jelölik A sokváltozós analízis eredményei az 1-4. ábrán lát­hatók. Az különböző mintavételi helyen vett mintákat el­térő szimbólummal helyettesítettük, így jól látható, hogy az objektumok nem a mintavételi helyek szerint csoporto­sulnak (1. ábra) Az egyes helyeket jelölő szimbólumok az ordináción keverve fordulnak elő Ha az azonos évszakban vett mintákat a mintavétel helyétől függetlenül azonos szimbólummal helyettesítjük, az azonos jelű objektumok nem különülnek ugyan el tel­jesen a többitől, de jól láthatóan csoportokat alkotnak (2. ábra). Az ugyanazon időpontban vett minták tehát sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint az azonos helyről származók A mintavétel ideje tehát sokkal inkább meg­határozza a fajösszetételt és a mennyiségi viszonyokat, mint a mintavételi hely. A mért fizikai-kémiai változók és a planktonikus kere­kesféreg állomány esetleges összefüggéseit szintén ordi­nációk felhasználásával vizsgáltuk A 450ptS-nél kisebb és a 600 nS-nél nagyobb vezetőképességű vízből vett min­tákat különböző szimbólumokkal jelölve azok két, jól el­különülő csoportot alkotnak (J. ábra) Ha a 10°C-nál ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom