Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

118 ma Bory a langyosvizű patak középfolyás szakaszán az év fo­lyamán periodikusan jelenik meg. Főként a késő őszi, de legin­kább a téli-tavaszi időszakban fedezhető fel, néha tömeges elő­fordulású. Felsőtárkány, Szikla-forrás: A forrás vízhőmérséklete a ta­vaszi hónapokhoz képest nyáron és ősszel csak néhány °C e­melkedést mutatott. A forrásvíz pH-ja, elektromos vezetőképes­sége, oldott oxigén tartalma (oxigéntelítettsége) a mérési idő­pontokban közel azonos értéket mutatott, alig változott (1. láb­lázai). A felsőtárkányi Szikla-fonás környékén tenyésző Batra­chospermum moniliforme Roth, vörösmoszatot Juhász Lajos (Eger) említi meg egyik módszertani közleményében (Juhász 1958), mint a főiskolai növénytani gyakorlatok során tanulmá­nyozott algafajt. A forrás vízadó rétege az ivóvízhálózatot is táplálja, így az aszályos években a vízkivétel miatt a forrás víz­hozama erősen csökkent, sőt néhány évig szinte teljesen ki is száradt (1996-2000), így az említett vörösalga is kipusztult. 1. táblázat: A vizsgált vizek vízkémiai jellemzői 2001 tavaszán, a forrás ismét működni kezdett és márciusban már közvetlenül a forrás kibuggyanás közelében megfigyelhetők voltak Batrachospermum telepek. A vörösalga főként azt a (vas) dróthálót részesítette előnybe, amely a forTásfulke függőle­ges irányú nyílására volt szerelve, ezen kívül néhány kisebb te­lep, az elfolyó vízben lévő kövek felületén horgonyzott. A for­ráskifolyótól távolodva, főként az élénk barna színű bevonatot képező kovaalgák voltak jellemzők, legnagyobb tömegben a Achnanthes minutissima Kütz, Cocconeis placentula Ehrb., Fragilaria ulna (Nitzsch.) Lange-Bert., Meridion circulare (Greville) Agardh., Gomphonema truncatum Ehrb.. Gompho­nema acuminatum (var. coronatum) (Kütz.) Rabh., Nitzschia linearis Kütz. fordult elő. A kevésbé áramló vizű részeken, a víz felszínen főként a Spirogyra sp. fonalak voltak gyakoriak. Ápri­lisban már nemcsak a forráskifolyó helyén, hanem az elfolyó forrásvízben is kövek felületére tapadva 50-60, olykor tenyérnyi Batrachospermum telepet lehetett találni. 2001 szeptemberében az elfolyó vízben a kövek felületén, a Batrachospermum bokrok és a kovaalgák mellett, zöld színű, gömb alakú, 1-1,5 cm nagy­ságú, kocsonyás állagú telepek jelentek meg, melyet a Chaeto­phora elegáns (Roth.) Agardh. (Chlorphyta) kolóniái képeztek. Forrásalgológiai tanulmányokban, mint jellegzetes forrásvege­tációt alkotó zöldalgát említik (Kol 1968). HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VI­Szilvásvárad, Szikla-forrási-tavak A sekély forrástavakat állandóan friss, hideg, oldott oxigénben gazdag forrásvíz táplál­ja, így a tavak vízié tiszta, fenékig átláLszó. A tófenéken felhal­mozódó szerves maradványok mineraliziilását (főként vízbe hul­lott falevelek és cianobaktériumok), a detritusz fogyasztó mak­rogerinctelenek (Chironomidae. Amphipoda. Plecoptera) segí­tik elő. A Szikla-forráshoz közelebbi, ksebb forrásmcdencében (1. tó), szinte az egész tófenéken a Plectonema tomasinianum (Lemm.) Kom. (Cyanobacteria) található, melynek trichomái kö­zött előfordult a Tribonema viridae Pascher, és a Tribonema si­derophilum Ettl. (Xanthophyceae) is. A forrástól távolabbi tó­ban (2. tó) a vízfelszínen és az aljzaton is dús, vattaszerű állo­mányt alkot a Vaucheria sessilis (Vauchcr) de Candolle (Xan­thopyceae). A Vaucheria faj(ok) egyébként a Szalajka-patak (különösen a Fátyolvízesés) legjellemzőbb litophyl fonalas algái. A Plectonema tomasinianum (Lemm.) Kom. piszkos-zöld szí­nű, sűrűn kuszált trichomái (az 1. tóhoz hasonlóan), mind a tófe­néken, mind a vízben lebegve „tichoplanktonikusan" szinte min­den évszakban jellemzők. A második tó befolyó csöve után, az áramló vízben kövek felületén szcp, bokros telepeket alkot a Ba­trachospermum moniliforme Roth. (Rliodopyta) vörösmoszat. A tóból elfolyó vízben szintén dús állománya díszlik a Batra­chospermumnak, mellette kisebb számban előfordul még az Au­douinella chalybea (Lyngbya) Fries (Rhodophyta) vörösalga is, amelyet a Vaucheria-Plectortema szövedék között találtam. Az Audoutnella szintén a tiszta vizű ..Rhodophyta-tipusú, vörösal­gás-források" jellemző paránynövénve (Kol 1968). Főként a Plectonema tomasinianum (Lemm.) Kom. trichomáínak szöve­dékében volt gyakran található az Ellerbeckia arenaria (Moore) Crawford (Bacillariophyceae) kovaalga faj, mely az áramló, hi­deg, jó oxigén ellátottságú vizekben, hegyi patakokban fordul e­lő. A Szikla-forrási tavakon kívül, a Szílajka-patakban a Pellia endiviifolia (Dicks.) Dum. levélfonák trichomáínak kocsonyás állománya között is gyakori volt. Az Ellerheckia arenaria (Moore) Crawford szerepel a Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer listájában (Török 1997), az alga indikátor értékű, elő­fordulása alapján becsülhető a víz halobitása. A Plectonema­Vaucheria szövedékben leggyakrabban ;i Cocconeis placentula Ehrb., Achnanthes minutissima Kütz., Gomphonema trunca­tum Ehrb., Meridion circulare (Greville) Agardh. szerepelt és rendszeresen megfigyelhető volt néhány Desmidiales rendbe tar­tozó zöldalga: Closterium ehrenbergii Menegh., Closterium lanceolatum Kütz., Closterium moniliferum (Bory) Ehrb., Closterium rostratum Ehrb., Pleurotaenium trabecula (Ehrb.) Naegeli. Az utóbbi évek florisztikai kutatásai azt bizonyították hogy a Desmidiales rend fajai jellemzően, nem csak a savas pH­jú, lápi jellegű vizekben fordulnak elő (Fehér 2001), hanem gya­koriak lehetnek semleges, vagy enyhén Ingos vizű hínárosokban, metafitonban, (algaszövedékben) is. Szilvásvárad, Pisztrángos-tó: a vízkémiai jellemzők alap­ján a Pisztrángos-tó vízminősége (az MSZ 12749: 1993 Magyar Szabvány alapján) /., azaz kiváló vízminőségi osztályba sorolha­tó, a vizsgálat időpontjában (1 táblázat). Jellemző, hogy ala­csony volt az oldott tápanyagok (nítrit-, nitrát-, ortofoszfát ion­ok) koncentrációja. A Pisztrángos-tóban 2000 év nyarán és ő­szén erős sárgás színű szeszton színeződés volt megfigyelhető A planktonban nagy gyakorisággal az Asterionella formosa Hassal, Aulacoseira muzzanensis (Meister) Krammer, Aulaco­seira granulata (Ehrb.) Simons. Rhizosolenia longiseta Zach. (Bacillariophyceae) fordultak elő. A hazai vizekből kevésbé is­mert Aulacoseira muzzanensis (Meister) Krammer főként a hegyvidéki cutróf tavakra jellemző. A Dinobryon sociale Ehrb. mellett, előfordult az egysejtes Dinobryon korSikovii Matv. is. A Mallomonas és Synura fajok is jellemző szervezetei (Chryso­phyccae) voltak a Pisztrángos-tónak, de ezek fajszintű határozá­sát csak a pikkelybélyegek elektronmikroszkópos vizsgálatával lehet elvégezni. 2002 tavaszán a Mallomonas és a Chromulina Eger­Felső­Szilvásvárad: Eger­A mintavétel szalók: tárkányi Szikla Piszt­bakta: helye: Hőforrás­Szikla­forrá­rán­Kőbá­patak forrás si-tó gos-tó nya-tó Vízminőségi Mértet­2001. 2002. 2001. 2001. 2001. 2001. 2001. jellemzők: egy­07. 03. 03. 09. 10. 10. 07. ségek 31. 05. 30. 24. 09. 09. 31. Levegő-hőmérséklet °C 28,8 12,0 15,9 20,3 15,0 22,2 30,1 Vízhőmérséklet °C 35,0 20,2 8,8 10,3 12,1 15,0 25,1 Oldott oxigén mg/L 4,1 7.02 10,95 9,35 11,37 10,6 9,64 Oxigéntelítettség % 60 80,7 97 84 106 110 118 Ammóniumion (NH^-N) mg/L <0,05 <0,05 ­­<0.05 <0,03 Nitrition (NOr-N) mg/L 0,09 0.01 ­­0,05 <0,01 Nitrátion (N0 3-N) mg/L 2,3 ­­3,5 <0,2 Ortofoszfát (P0 4-P) 100 98 ­­45 40 pH 7,84 8,0 7,55 7,29 7,36 7,85 8,4 Fajlagos elektromos vezetőképesség 20 °C-on liS/cm 696 771 397 436 463 433 512 Vas mg/L <0,04 <0,05 ­­­<0,04 <0,04 Mangán mg/L< <0,04 <0.04 ­­­<0,04 <0,04 p-l.úgosság mmol/l 0,3 m-Lúgosság mmol/I. 6,1 5,7 ­­­3,0 Összes keménység CaO mg/L 167 159 145 164 Nátrium mg/L 87 110 ­. 36 Kálium mg/l. 13,4 13 ­­1,2 9,6 Kalcium mg/L 76,5 76 ­­104 77 Magnézium mg/L 26 23 ­­<2 2,5 Szulfátion mg/L 73 110 ­­­32 131 Kloridion mg/L 32 40 ­­­3 10 Átlátszóság (Secchi) cm ­­­­­­410

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom