Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
76 HIDROLÓGIAI KÖ7XÖNY 2003. 83. ÉVF. A sekély hansági Fehér-tó Zooplankton együttesei a tó algás és hínáros állapotában Kiss Anita MTA ÓBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. Kivonat: Zooplankton együttesek összetételét és napszakos egyedszám változásait vizsgáltuk a szélsőségesen sekély Fehér-tó „turbid" és „clear" állapotában 1998-2001 között. A tóban 1998-ban és 2001-ben erőteljes algavirágzás volt (,. turbid state"), ekkor a Zooplankton együttesekben a Copepodák domináltak, az együttesek egyed- és fajszáma alacsony volt. A leggyakoribb fajok a Moina brachiata és Acanthocychps vernalis voltak. 1999-ben és 2000-ben a tó csaknem teljes területét Najas marina borította („clear state"), a hínárállományban nagy egyed -és fajszámú, Cladocera dommanciájú Zooplankton együttesek alakultak ki, amelyben a makrofitákhoz kötödő fajok (Simocephalus vetuhjs, Alona intermedia, Graptoleberis testudinaria, Pleuroxus aduncus var. coelalus) aránya magas volt. A napszakos vizsgálatok során néhány Cladocera faj esetében jelentős egyedszám változásokat mutattunk ki a Najas marina állomány belseje és a felette levő makrofita mentes vízoszlop között. A makrofitához kötödő fajok napszakos vándorlást nem mutattak, sekély tavak, Zooplankton, napszakos vertikális vándorlás, Hanság. Kulcsszavak: Bevezetés A makrofiták hatása jelentős a sekély tavak biológiai szerkezetére és vízminőségére (Scheffer & Jeppesen, 1998), növelik a víz átlátszóságát, árnyékolnak, csökkentik a tápanyagok mennyiségét, növelik a szedimentációt és csökkentik az üledékrészecskék reszuszpenzióját. A makrofita állományok menedéket nyújtanak a nagyméretű Zooplankton fajoknak a halak kifalásával szemben (refuge effect) ily módon az algák elszaporodását kontrolálják (Timms & Mos, 1984). A hínárállományok belsejében azonban a táplálékot jelentő algák mennyisége általában kevés, ezért sok, elsősorban Cladocera faj jellegzetes napszakos vándorlást mutat a hínárállomány és a hínármentes nyíltvíz között (diel horizontal migration). Sekély tavi rendszerekben a napszakos vertikális vándorlás (DVM) helyett inkább a Zooplankton napszakos horizontális vándorlása (DHM) kerül előtérbe, amely során a pelágikus fajok nappal a makrofita állományokba vándorolnak éjjel pedig a nyíltvízbe táplálkozni. A hínárfolt peremi része a vándorló fajoknak sokkal fontosabb, mint a középső rész (Lauridsen & Buenk, 1996) ezzel szemben az alacsony szél: terület arány a nem vándorló, makrofitákhoz kötődő fajoknak kedvez (Paterson, 1993). Vizsgálatainkat a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén elhelyezkedő fokozottan védett Fehér-tóban végeztük 19982001 között (Kiss). A vizsgálatok célja a Crustacea együttesek időbeli és térbeli eloszlásának feltérképezése, a tó alga dominanctájú és makrofita dominanciájú állapotában a zooplankton együttesek összehasonlítása, valamint egyes Cladocera fajok esetleges napszakos vertikális és horizontális vándorlásának kimutatása volt. Anyag és módszer A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik fokozottan védett tava, a Fehér-tó (47° 41' É, 17° 21'K, terület: 2,69 km 2, nyíltvíz: 0,25 km 2, átlagos vízmélység: 50 cm, maximális vízmélység: 110 cm) a Hansági-medence DK-részén a Tóközben található, Fehértó, Győrsövényház és Markotabögöte települések által határolt területen. A tó az É-i csatornát lezáró zsilipen keresztül az igényeknek megfelelően a Rábából táplálható, de víztáplálás ellenére a vízmélységet elsődlegesen a csapadék mennyisége határozza meg. A litorális zónát a Phragmites australis és Typha angusti/olia a nyíltvíz felé egyre növekvő állománya alkotja. 1994-1999 kőzött a nyíltvíz szinte teljesen makrofita mentes volt, azonban 1999-ben és 2000-ben azonban a tó szinte teljes felületét (95 % PVT) beborította a Najas marina 1998-ban és 2001-ben a tóban hipertrófikus állapot alakult ki, erőteljes kékalga virágzással, a domináns fajok az Anabaena spiroides és Microcystis reinboldii voltak (Kiss K. szóbeli tájékoztatás). A Fehér-tóban a korábbi évtizedekben intenzív halgazdálkodás folyt. A tavat 1987-ben védetté nyilvánították, a halgazdálkodás megszűnt és a halállomány jelentős mértékben elszaporodott. A leggyakoribb fajok a Carassius auratus, Rutilus rutilus és Perca fluviatUis (Guti G. szóbeli tájékoztatás). A tó vizében a szervetlen anyagok koncentrációja alacsony, a domináns ion a nyár kivételével a HC0 3\ A mintavételi időszakban a pH 7,6-10,46 között volt, a maximális értékek mindig nyáron voltak. A Najas jelenléte idején a víz átlátszó, az lebegőanyag koncentráció alacsony volt, valamint jelentős napszakos hőmérséklet, pH és oldott oxigén különbségek alakultak ki a hínárállomány belseje és a vízfelszíni vízrétegek között. A "turbid" állapotban a zavarosság és a lebegőanyag koncentráció értéke egyaránt magas volt és nem voltak napszakos vertikális különbségek a vízoszlopban. (/. táblázat). A vizsgálatokat 1998. március és 2001. szeptember között végeztük, általánosan havonkénti gyakorisággal, valamint májusban és augusztusban napszakos méréseket és mintavételeket is beiktattunk. A hőmérséklet, pH, oldott oxigén koncentráció és százalékos telítettség, valamint a vezetőképesség mérése MULTILINE-P4 (WTW) többfunkciós terep műszerrel történt. A Zooplankton mintákat 50 liter víz 70 um lyukbőségű planktonhálón történő átszűrésével kaptuk, valamint a Najas állományokból ugyanekkora lyukbőségű hálóval 5 1 mintát vettünk. A mintákat a helyszínen 4-5 %-os formalin-oldattal tartósítottuk. A Zooplankton együttesek napszakos vizsgálatát 1998, 1999, 2000 és 2001 augusztusában végeztük kétórás gyakorisággal 2 óra és 23 óra között a vízoszlop felső és középső részén a tó következei három mintavételi pontján: 1. A tó középső része, 2. A nyíltvizet szegélyező Typha angustifolia állomány szélén, 3. Az első két pont között. A Najas jelenléte idején a mintavétel egy hínármentes nyíltvízi mintavételi pontból is történt. 1. táblázat Néhány vízkémiai jellemző változása a nyíltvízben és a Najas állományában Nyíltviz Najas Vízmélység (cm) 28-109 40-85 Hőmérséklet (°C) 0,9-31,2 15,8-22,9 pH 7,6-10,46 8,21-9,85 Oldott oxigén (mg/l) 2,64-20,3 2,21-18,77 Telítettség (%) 28,6-242 14,3-226 Vezetőképesség (jaS/cm) 436-670 223-463 Zavarosság (FTU) 9-140 9-14 lebegőanyag (mg/l) 10-84 4-23 Oldott anyag (mg/l) 8-137 7-8 HCQT (mg/1) 0-442,2 0-30,6
