Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

72 Eredmények Az afrikai harcsát nevelő telep elfolyóvizére jellemző volt a lebegőanyagok nagy mennyisége (101,4 ± 39,0 mg/l), a szerves nitrogénvegyületek magas aránya (82,5 %), s a kibocsátott orto-foszfát jelentős koncentrációja (4,67±1,45 mg/l). 2. táblázat: A kísérleti rendszerben kezelt elfolyóvíz A halastavakban a bőséges szerves tápanyagkínálat mialt elsősorban a hcterotróf táplálkozásra is képes ostoros, barázdás és kovamoszatfélék szaporodtak el, míg a vízinövcnyes tavakban a zöldalgák és a cianobaktériumok domináltak. A Zooplankton vizsgálata alapján megállapítható, hogy a halastavakban a Zooplankton mennyisége általában alacsonyabb volt, mint a növényzettel telepített területeken, valószínűleg a halállomány számottevő fogyasztása miatt. A halastavakban és az. I. vízinövényes tóban az ágascsápú rákok (Cladocera) voltak túlsúlyban, míg 2. vízinövényes tóban az evezőlábú rákok (Copepoda) domináltak, a biomassza-arányokat tekintve. A tisztítási hatékonyságot a kezelendő elfolyóvíz és a rendszerből kifolyó, kezelt víz tápanyag koncentrációinak különbségéből számítottuk, és százalékos arányban adtuk meg. A tórendszer tisztítási hatékonysága az ammónium-N (98 %), az ortofoszfát (92 %), az összes lebegőanyag (95 %) és a szerves lebegőanyag (93 %) tekintetében volt a legmagasabb. A többi paraméterre kapott átlagértékek azt mutatják hogy a rendszer feldolgozta vagy megkötötte más tápanyagformáknak is közelítőleg a kétharmadát (ásványi nitrogén 79 %, összes szerves nitrogén 63 %, összes nitrogén 67 %, ÖSSZJCS foszfor 75 %). A tisztítási folyamat során már a halastavakban jelentősen csökken a bekerült tápanyagok koncentrációja, a vízinövcnyes területeknek leginkább a lebegőanyagok kiszűrésében van szerepük. (3. táblázat) 3. táblázat: A halastó-wetland rendszer átlagos tisztítási hatásfoka a kezelendő elfolyóvíz koncentráció-értékeire vetítve, az egyes egységek kifolyójánál HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VIAz üledék baktériumbiótája fontos szerepet játszik a formált tápanyagok mineralizációjában, ill. az üledék megkötheti a bekerült tápanyagok jelentős részét. A különböző tápanyagformák közül a vizsgált időszakban egyedül az 1. hal

astóban t

al

ál

tunk foszf

orfclhalmo

iódást (2. éhnt

) 06. 07 08. 09 2. ábra. A tavak üledékében mé

rt Összes fostfo

r koncentrációja 2001-ben Összefoglalás Magyarországon hiánypótló kutatásnak számít a halastavak és létesített vizes élőhelyek tápanyagforgalmi vizsgálata és ilyen típusú elfolyóvíz, ill. szennyvíz kezelési technológiák alkalmazása. Az első működési év tapasztalatai biztatóak, az eredmények alapján a halastó-wetland -rendszer hatékonyan távolította el a haltermelő telep elfolyóvizével bejutott tápanyagokat. A jó tisztítási hatásfok mellett a tápanyag hasznosítás is igen hatékony volt a halastavakban. A jelentős halbiomassza gyarapodás (Kerepeczki és mtsai, 2002) arra utal, hogy a halak jól hasznosították a rendelkezésre álló természetes táplálékot és a bekerült maradék takarmányt. A vízkezelő rendszerben működő mechanizmusok feltárásához és az optimális működtetési paraméterek kiválasztásához további vizsgálatok szükségesek. Köszönetnyilvánítás A kutatási programot az FVM Technológiai-fejlesztési Alapja támogatta. Irodalom Hofmann, K., 19%. The role of plants in subsurface flow constructed wetlands. In Entier, C&B Gusterstam (eds ), Ecological Engineering for Wastewater Treatment, Lewis Publishers, Boca Raton: 151-157. Kerepeczki É., Gál D. és Pékár F. Intenzív halnevelő telepek elfolyó vizének kezelése halastavak és vizes élőhelyek alkalmazásával, (előkészítés alatt) Kovács, Gy. and Oláh, J. 1984. Silver Carp (

Hypophlhalmichlhys molitrix VAL.) dominated domestic sewage oxidation fish pond technology Aquacultura Hungarica, 4: 149-155. Luederitz, V., E. Eckert, M. Lange- Weber, A. Lange & R M. Gersberg, 2001. Nutrient removal efficiency and resource economics of vertical and horizontal tlow constuctcd wetlands. Ecol. Eng. 18:157-171. Oláh, J., Sharangi, N. and Datta, N.C. 1986. City sewage ponds in Hungary and India. Aquaculture, 54: 129-134 Ponyi J.E, Bíró P., Oláh, J., P-Zánkai N„ Tamás, G., Csenkei, T., Kiss, Gy., Morvái, T. and Bancsi, I. 1973. Limnological investigation of a fish-pond supplied with sewage-water in the vicinity of Lake Balaton I Annál. Biol. Tihany, 40: 227-284. Ponyi J.E, Bíró P., P-Zánkai N„ Oláh, J., Tamás, G„ Csenkei, T„ Kiss, Gy. and Morvái, T. 1974. Limnological investigation of a Gsh-pond supplied with sewage-water in the vicinity of Lake Balaton II. Annal. Biol. Tihany, 41. 235-288. Váradi L. 1999 Az akvakultúra fejlesztésének lehetőségei hazánkban. Halászatfejlesztés, 22: 21-40 Paraméter Hl H2 W1 W2 Nitrát-N -130% -82% -27% 38% Nitrit-N -420% -221% -87% 48% Ammónium-N 38% 82% 83% 89% Ásványi nitrogén 8% 52% 64% 79% Összes szerves nitrogén 25% 57% 66% 63% Összes nitrogén 23% 57% 66% 67% Orto-foszfát 79% 92% 89% 92% Összes foszfor 60% 75% 73% 75% Összes lebegőanyag 56% 43% 82% 95% Szerves lebegőanyag 69% 70% 83% 93% vízkémiai és tápanyagforgalmi paraméterei Paraméter Átlagérték Vezetőképesség (mS/m) 132,8 ±6,2 pH 7,9 ±0,1 m-Iúgosság (mE/1) 16,6± 1,1 Kémiai oxigénigény (mg/l) 20,0 ± 3,2 Nitrát-N (mg/l) 0,2 ± 0,07 Nitrit-N (mg/l) 0,06 ± 0,03 Ammónium-N (mg/l) 1,6 ±0,4 Ásványi nitrogén (mg/l) 1,9 ±0,5 Összes szerves nitrogén (mg/l) 9,2 ±3,1 Összes nitrogén (mg/l) 11,1 ±3,4 Orto-foszfát (mg/l) 4,7 ± 1,5 Összes foszfor (mg/l) 6,2 ± 1,9 Lebegőanyag (mg/l) 101,4 ±39,0 Szerves lebegőanyag (mgfl) 63,3 ± 23,4 Experiences of functioning of an fishpond-wetland effluent water treatment system Kerepeczki, E., Gál, D. and Pékár, F. Abstract: Effluent waters of intensive fish production plants contain high levels of nutrients both in dissolved and particulate forms. Our research project aimed to develop an environmental-friendly technology for the treatment of effluent water of an intensive cattish production plant. In order to decrease the nutrient content of the effluent water and to utilise these nutrients in pond fish production simultaneously, a combined fishpond-wetland system was constructed and put into operation at Szarvas, Hungary in the year of 2001. The nutrient removal efficiency of the system for total nitrogen was 67 %, for total phosphorous 75 % and for organic suspended solids 93 % in average