Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. fi

VF. A Kerka mint "természetes" vízfolyás Gór Dénes,

1 Gidó Zsolt,

1 K. Kiss Magdolna,

1 Borics Gábor,

2 Lakatos Gyula

1 1 DE TTK Alkalmazott ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2 Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 4001. Debrecen, Piac u. 9/b. Kivonat: Az EU Viz Keretirányelvben leírtaknak megfelelően elkezdtük a Kerka, mint természetes kis vízfolyás ökológiai állapotának feltárását Elvégeztük a vízinövényzet perifitonjának vizsgálatát és az értékelésnél felhasználtuk a nem-taxonómiai perifiton paramétereket az ökológiai állapot meghatározásához. A Kerka patak vizének vezetőképessége a határszakasztól Lenti után jelentősen emelkedik, ami a külső terheléssel ill. diffúz szennyeződéssel magyarázható. A Kerka patak élőbevonatának fitotekton mintáiból és a fitoplankton mintákból is 84 fajt tudtunk azonosítani A zootekton mintákból 42 fajt tudtunk meghatározni és ennek közel a fele az alga és detritusz-evőkhöz, mint táplálkozási csoporthoz sorolható. A Kerka patak szakaszaira az. NTPI index alapján döntő többségben a kiváló és a jó ökológiai állapot a jellemző. Fontosnak és szükségesnek tartjuk az EU VKI kutatásokban, referencia értékű természetes kis vízfolyás jelenlegi állapotának megőrzését. Kuksszavak: Kerka, perifiton, ökológiai állapot Bevezetés Az EU Vízügyi Keret Irányelveknek (VKI) megfelelően, az egyes országok közötti összehangolt, egyeztetett mintavételi és vizsgálati eljárások végzéséhez, módszertani előírásokat kell kidolgozni. A vízgyűjtő gazdálkodási tervben hazánk is törekszik, hogy a felszíni vizek lehető „legjobb ökológiai és kémiai állapotának" elérésére és megőrzésére. Szükséges a meglévő vízminőségi osztályozási rendszerek értékelése mögött meghúzódó elvek feltárásra és a monitorhálózat optimalizálása az indikátorok és azok monitorozási módszereinek fejlesztésén keresztül. A védett, ill. védendő felszíni vizek ökológiai állapot feltárása szükséges ahhoz, hogy az előttünk álló EU Víz Keret Irányelvekben leírtaknak eleget tudjunk tenni. (Lakatos et al.,2002) A poszter a Kerka patak vízi növényzet florisztikai feldolgozásának és a kis vízfolyás vízkémiai vizsgálatának az eredményeit szemlélteti. A fitoplankton analízise mellett, elvégeztük a vízi növényzet epifitikus perifitonjának vizsgálatát és az értékelésnél felhasználtuk a nem-taxonómiai perifiton paramétereket az ökológiai állapot meghatározásához. Vizsgálati anyag és módszer A Kerka patak forrása Szlovéniában, Trdkovo településhez közel található. A patak Bajánsenyéhez közel lépi át az országhatárt. A közúti híd után jelöltük ki az első mintavételi helyet (Kel), ahol a patak torkolattól való távolsága 57,4 km. A második mintavételi hely (Ke2) Csesztreg község után található és a meder az előzőhöz viszonyítva már kevésbé természetes állapotú. A harmadik mintavételi hely kiválasztása Lenti után (Ke3), a kiépített csatorna szakaszon történt, ahol azonban eléggé természet közeli állapotok a jellemzőek. A szécsiszigeti hídnál kiválasztott mintavételi helyen (Ke4), a patakra gyakorolt antropogén hatásnak köszönhetően zavart állapotot figyelhettünk meg. Az előzővel szemben az ötödik, kerkaszentkirályi mintavételi helyen (Ke5) a patakra a természetes, vízi növénnyel borított szakasz a jellemző. A Kerka túlnyomó része Magyarországon terül el, vízgyűjtőterülete 1049 km

2 és Kerkaszentkirálynál torkollik a Lendvába. A helyszínen mértük a víz melységét és átlátszóságát, meghatároztuk a vízminták hőmérsékletét, pH-ját, vezetőképességét, redox potenciálját és az oldott oxigén tartalmát. A laboratóriumban a lebegőanyag tartalom mellett, a fontosabb kationok és anionok mennyiségét, a tápanyagok (N és P formák) koncentrációját, a szerves anyagterhelést (KOLM,,), az a-klorofill tartalmat határoztuk meg. A növények víz alatti részéről élőbevonat mintát vettünk. Florisztikai és cönológiai vizsgálatokat végeztünk, valamint az edényes növényekre alkalmaztuk a Simon-féle természetvédelmi érték elemzést (Simon, 1988). Az élőbevonat tömeg viszonyainak vizsgálata, a klorofilla koncentrációjának mérése mellett, meghatároztuk a hamu és a szerves anyag tartalmat, valamint számoltuk az autotrofitási indexet (AI). A perifiton nem-taxonómiai paramétereit felhasználtuk a Kerka patak szakaszainak ökológiai állapot meghatározásához. Az alkalmazott nem-taxonómiai perifiton indexek a következőek: 1. táblázatsor 1. tömeg 1.1. tömeg (epiliton) 1.2. Ptiragmites + Typha (epifiton) + epixvion Kategória g/m

2 Ertékszám (VKI) g/m

2 Ertékszám Nagy>500 0,21 >50 0,21 Közepes-nagy 400-500 0,81 40-50 0,81 Köziepes 300-400 0,61 30-40 0,61 Közepes-kicsi 200-300 0,41 20-30 0,41 Kicsi <200 0,01 <20 0,01 1.3. folyóvízi egyéb emerz + úszó levelű + szubmerz (epifiton) S/m

1 Ertékszám Nagy >5 0,21 Közepes-nagy 2,1-5,0 0,81 Közepes 0,61-2,0 0,61 Közepes-kicsi 0,21-0,60 0,41 Kicsi <0,2 0,01 2. hamu 3. klorofíll-a Csoport ha% Ertéksz. Típus kl-a % Ertéksz Szervetlen >75 0,21 Autotrof >60 0,41 Szervetlen-szerves 50-75 0,61 Auto-heterotrof 0,25-0,6C 0,81 Szerves-szerves 25-50 0,81 Hetero-autotrot" 0,10-0,25 0,61 Szerves <25 0,41 Heterotrof <0,10 0,21 4. Al 5. Ökológiai állapot Jelleg Al Ertéksz. Kiváló állapot 0,71-1,0 Destruktív > 1000 0,21 Jó 0,51-0,7 Destruktív túlsúly 300-1000 0,41 Mérsékelt 0,31 -0,5 Konstruktív túlsúly 100-300 0,81 Gyenge 0,16-0,3 Konstruktív < 100 0,61 Rossz, szennyezett < 15 (Az 5. ökológiai állapot meghatározása, a perifiton nem taxonómiai mutatói alapján történt). A fitoplankton és fitotekton minták analízis eredményeiből összeállítottuk a faj listát, megadjuk az összes algaszámot, a számoltuk a diatóma indexet és a Shannon diverzitást. A zootekton minták feldolgozását is elvégeztük és az azonosított taxonokat táplálkozási csoportokba soroltuk. Az eredmények ismertetése és értékelése A vizsgálat során víz mintavétel mellett, összeállítottuk a vízi növényzet fajlistáját, a növények víz alatti száráról élőbevonat mintákat vettünk, amit laboratóriumban dolgoztunk fel. A határhoz közeli szakaszon 17 növény fajt tudtunk azonosítani a természetes állapotú vízfolyásból, majd a harma-