Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VIQChlorophyata • BaoUlariophyta H Dinophyta Hl Euglenophyta • Cyanobacteria 2. ábra. Algabevonatok faji összetétele Összegezve: az algabevonat jól tanulmányozható csigaházon és kagylóhéjon is. A bevonat faj összetétele - összhangban az irodalomban közölt más tipusú alzatok vizsgálati eredményeivel - az adott víztér sajátosságait tükrözi. A megfigyelhető fajszám és különösen egyedszám alapján a csigaházak és kagylóhéjak fontos élőhelyet biztosítanak az algák számára. A vízi puhatestűek és az algák „együttélése"a Mollusca fauna és algabevonata együttes tanulmányozására ad lehetőséget, amely árnyaltabban kifejezheti a vízminőségben bekövetkezett változásokat. «f liF VF Ulf W IQ fG ve m 1|>C fM IN M \H 3 .ábra. Különböző allatok algabevonata (2001) IT RVA1 Rt*2 PW RM1 «JT KN RCT2 IfJ BCUOLTO I1E UP LK! BCVAHD/AJCV« 4. ábra. Különböző alzatok algabevonata 2002) 0.350.30.25' 0.2 0.15 0.1" Aáf¥> 5 <r -0.05 -o.i -0.15 -0.2 -0.25 -0.3 -0.35 -0.3 -0.2 -0.1 0 01 0.2 0.3 0.4 Axis 1 5. ábra. Különböző alzatok ordinációja (2001) H2 RF 6. ábra. Különböző alzatok ordinációja (200*/ Aa: Anodonta anatina F: Fitoplankton Fa: Fagotia acicularis K: Kavics Ls: Lymnaea stagnalis Lpo: L. pcregra v. ovata L: Lajta Pc.Planorbarius comeus M: Marcal Jelmagyarázat: C: Concé-patak Dt: Dunaszegi-tó Hf: Hanság-föcsat Ut: Unió tuinidus Va . Viviparus acerosus Rc: Rábca Ré: Répcc Up: Unió pictorum Uc: Unió crassus R: Rába TdTheodoxus danubial Sz: Szavai-csatorna Irodalom Ács É., Kiss K T„ Szabó K, és Makk J. (2000): Short-terai colonization sequence of periphyton on glass slides in a large nver (River Danube, near Budapest). Algological Studies 100. 135-156. Ács É. és Buczkó K (1994): Algological studies on the periphyton in the branch-system of the Danube at Cikofasziget (Hungary). Vcrh Internat. Verein. Limnol. 25: 1680-1683 Buczkó K, Ács É. (19%): A bevonatlakó algák monitonngja. KTM és MTA Szigetközi munkacsop. 1996 márc 20-i konferencia előadás Felföldi L. (1987). A biológiai vizminösilés. 4 javított és bővített kiadás. Vízügyi Hidrobiológia 16: 132-137. Lakatos Gy., Kozák L., Bíró P., Muskó I.. Kiss K. M.. Kiss M (1998): Az epilithon struktúrája a Balaton köves partján. Hidrológiai Közlöny. 79: 327-328. Németh J. (1998): A biológiai vízminósilés módszerei. Vízi természet és környezetvédelem 7: 146-147. Sládecková, A (1962): Limnological investigation methods for the periphyton (Aufwuchs) Communi.y. Bot.Rcv.,28 Vörös L., Kovács A, V.-Balogh K. (2002): A fitoplankton és a fitobcnlosz változásainak kutatása. A Balaton kutatás 2001. é. eredményei Szierk.: Mahunka Sándor., Banczerowski Jonuszné, MTA Budapest, 2002: 13-21.
