Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. fiVF. /. táblázat A Hordódi-Holt-Tisza domináns növényállományainak egy-egy Aqualex mintavevőre (0,5 m 2 felületre és az ak­tuális vízmélységre) vonatkoztatott biomassza-adatai és kalóriatartalom-értékei Megjegyzések: 1) Kevert állományoknál a teljes biomasszát figyelembe vettük 2) Két sulymos állomány érdes tócsagazt is tartalmazott. 3) Mindegyik fehér tündérrózsás állományban előfordult érdes tócsagaz is. 4) Egy érdes tócsagazos állomány sulymot is tartalmazott. 5) A keskenylevelű gyékényesnél megadott arányszám a vízfelszín feletti és a vízfelszín alatti biomassza-arányt tükrözi. 6) A kalóriatartalom értékei a hamumentes száraz tömegre vonatkoznak. 7) A nedves tömeget a teljes minta helyszíni mérésével állapítottuk meg; a száraz tömeget fajonként három minta alapján határoztuk meg; a hamutartalom és a kalóriatartalom mérése pedig mindhárom min­tából háromszoros ismétlésben történt. Oxigénháztartás-vizsgálatok A Hordódi-Holt-Tiszán 2002-ben végzett helyszíni vizsgálatok adatsorai alapján a dolgozatban négy háttér­változóra [vízhőmérséklet (°C), oldott 0 2 tartalom (mg/l), pH, elektródpotenciál (mV)] és az oxigéntelítettség szám­ított értékére (%) vonatkozó eredményeinket mutatjuk be. A mérések a holtmeder délnyugati ágának középső részén kijelölt keresztszelvény két jellegzetes víztestjében, a nyíltvízben és a sulymosban történtek, 24 órás felméré­sek formájában, 2002. július 23-án reggel 9 órától 24-én reggel 7 óráig, két órás időközönként, egy-egy teljes fug­gélyben, mélység szerint 25 centiméterenkénti bontásban. A méréseket hordozható, HYDROLAB gyártmányú mul­tiparaméteres vízminőség-monitorozó rendszer segítségé­vel végeztük. A mérések során a DataSonde 4A multipa­raméteres szonda jeleit a Surveyor 4a típusú kijelző egy­séggel regisztráltuk, összehasonlítás céljából felhasznál­juk annak a 24 órás felmérésnek az eredményeit, amelyet 2001. augusztus 1-2-án ugyanennek a mederszakasznak mintegy 50 méterrel távolabb fekvő nyíltvizes fuggélyé­ben hasonló módon végeztünk. Az eredmények összehasonlító elemzése alapján egyér­telműen megállapítható volt, hogy ezeknél a tényezőknél (főleg az 0 2 tartalomnál és az elektródpotenciálnál) a korszerű vízminősítés követelményeinek - mértékadóan és értékelhetően - csak a teljes fíiggélyben, 24 óra időtar­tamban és két óránként végzett felmérésekkel lehet meg­felelni. Ennek hiányában az adatok még tájékoztató jelle­gű értékelésre sem használhatók, sőt a különböző időpon­tokban és más-más körülmények között kapott egyedi ér­tékek összehasonlítása inkább félrevezetésre alkalmas. A legkisebb változást a mérések során a pH esetében tapasztaltuk. A mért értékek mindkét helyen az enyhén savas tartományba estek (5,8-6,7), és sem az adatsoro­kon belüli, sem az adatsorok közötti különbség nem volt nagy (vertikálisan és időbelileg is többnyire 0,2-0,5 kö­zötti eltérések mutathatók ki). A vízfenék felé haladva a pH értéksorában szinte kivétel nélkül savas irányba törté­nő csekély eltolódás észlelhető, míg a fíiggély ugyanazon pontján - különösen a vízfelszín közelében - reggeltől éj­szakáig a semleges irányba történő enyhe elmozdulás te­kinthető jellemzőnek [15 órakor pl. mindkét fuggélyben a felszíntől a fenékig 0,6 a savas irányba történő változás mértéke (6,6 —» 6,0); míg pl. a nyíltvízben 25 és 175 cm mélyen 9 órától 21 óráig 0,4 a semleges irányba történő változás mértéke (25 cm: 6,3 -> 6,7; 175 cm: 6,1 —> 6,5)]. Hasonlóképpen csekélynek tekinthető mind az eltérés, mind a változás a hőmérséklet esetében is, hiszen a mini­mális (22,3 °C) és a maximális (25,2 °C) érték közötti kü­lönbség mindössze 2,9 °C, s a vertikális és az időbeli in­gadozás mértéke is csekély (általában 1-2 °C közötti). A sulymosban a változások mértéke többnyire kisebb, mint a nyíltvízben. A különbségek viszont (az időjárási viszo­nyok miatt érthetően) nappal mindkét helyen nagyobbak voltak, mint este és reggel, míg éjszakára az egész fíiggé­lyben szinte teljes hőmérsékletkiegyenlítődés következett be. Hajnalban a különbség nem haladta meg a 0,5 °C-t. Az oxigéntartalom értékei - az előbbi tényezőkétől el­térően - mind térben, mind időben számottevő különbsé­gekről és markáns változásokról tanúskodnak. A kimutat­hatósági határon lévő minimális (0,01 mg/l), ill. a más ha­sonló típusú vízterekkel összehasonlítva csak közepesen magasnak tekinthető maximális (4,50 mg/l) érték közötti különbség nem nagy, de azért számottevő (a nyíltvízben nagyobb: 4,49 mg/l; a sulymosban kisebb: 3,66 mg/l). Az oxigéntartalom változása mindkét fuggélyben igazán csak a víz felső 1 méteres rétegére jellemző, ez alatt - 1,5 mé­terig - csak csekély mértékű, a vízfenék közelében (1,75 m) pedig már alig észlelhető. Az oxigéntelítettség esetében meglehetősen alacsony értékeket kaptunk (minimum 0,1 %, maximum 54,7 %), hiszen a magas hőmérséklet közepes oxigéntartalommal párosult, s így érthető, hogy a legnagyobb érték is alig ha­ladta túl az 50 %-ot (de csak a nyíltvízben, s mindössze 3 alkalommal, 15-19 óra között) A sulymosban a kiindulási adatoknak megfelelően az oxigéntelítettség esetében is valamivel alacsonyabb értékeket kaptunk (3-15 %-kal), a különbség azonban a két fíiggély között nem volt számot­tevő, a mélyebb rétegek felé haladva egyre csökkent (a vízfenék közelében már csak 0,1-6,1 % közötti volt). Az elektródpotenciál értéksorai mindkét fuggélyben közel hasonló módon alakultak, a vízfelszíntől a vízfené­kig általában egyre kisebb (a nyíltvízben 351 >9 mV, a sulymosban 281 >10 mV közötti) értékeket kaptunk, de a csökkenés mértéke többnyire nem volt egyenletes, mivel 75-125 cm-től kezdve a változás nagyobb léptékűvé vált. A két fíiggély közötti csekély különbségként mindössze annyi említhető, hogy a vízfelszín közelében a nyíltvízben rendszerint valamivel nagyobb értékeket mértünk, mint a sulymosban (25 cm mélyen a nyíltvízben 222-351 mV, a sulymosban pedig 177-281 mV közöttit). Ez a különbség azonban 100 cm-ig többnyire kiegyenlítődött, a vízfenék közelében pedig, ahol mindig a legkisebb értéket mértük, már nem is lehetett kimutatni számottevő eltérést. Hamu­Nedves Száraz mentes Hamu­Kalória­Az állomány Min­tömeg tömeg száraz tarta­tarta­neve ta­tömeg lom lom szám g/ g / gl Kcal/ Aqualex Aqualex Aqualex Aqualex Aqualex Sulymos 4 872 96 86 10 341 Fehér tündérrózsás 5 934 81 70 11 283 Érdes tócsagazos 4 1804 139 103 36 399 Keskenylevelű 4 3067 537 513 24 2173 gyékényes (10:90) (10:90) (10:90) (10:90) (10:90)

Next

/
Oldalképek
Tartalom