Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

31 I I I I I I I I I I I I 1 I I I I I 2. ábra. A vándorló vízirovarok átlagos fajszánta az egyes mintavételi napokon (y = std. error) ' i I I i I í i i 3 I 1 3. ábra. A vándorló vízirovarok átlagos egyedszáma az egyes mintavételi órákban (y = std. error) i t 1 * « i 3 3 3 4. ábra. A vándorló vízirovarok átlagos fajszáma az egyes mintavételi órákban (y = std error) 3 3 3 5. ábra. A vándorló vízirovarok átlagos óránkénti egyedszáma 2000. május 26-án (y = std error) A vándorló vízirovarok átlagos óránkénti egyedszámát vizsgálva (3. ábra) két napszakos vándorlási csúcs figyelhető meg. Az egyik a kora délelőtti órákban, 8 és 11 óra között, a másik alkonyattájban (19-21 óra között). Éjfél után és a hajnali órákban csak nagyon kis egyedszámmal folytatódik a vándorlás, bár nem szűnik meg teljesen, majd a reggeli felmelegedéssel párhuzamosan, folyamatosan emelkedve én el ismét a kora délelőtti csúcsot (3. ábra). Az óránkénti átlagos fajszám is két csúcsot mutat, amelyek megegyeznek az egyedszámoknál megfigyelhető maximumokkal, azaz a legtöbb faj a délelőtt folyamán és az esti órákban kel szárnyra (4. ábra) Igen érdekes, hogy a déli és a délutáni órákban is nagy a fajszám a viszonylag csekély egyedszám ellenére. Ez azzal magyarázható, hogy számos olyan faj, amit a teljes vizsgálat alatt mindössze néhány példányban fogtunk, ezekben az órákban repült a fóliákra. Egy adott időpontban a vándorlást az időjárási viszonyok jelentős mértékben meghatározzák. Egy adott mintavételi napnak az óránkénti adatait az 5. ábra mutatja be. A reggeli viszonylag kis egyedszám a szokatlanul hűvös idővel magyarázható. Délután 4 óra körül egy rövid zivatar teljesen megszüntette a vándorlást, ami az esőt követően szinte azonnal folytatódott egy kiugró esti csúcsig. Ezt kétórányi, átlagos szintre történő visszaesés követte, majd egy gyors és jelentős növekedés eredményeképpen a vándorló egyedek száma éjfél előtt érte el a napi maximumot. Éjfél után és hajnalban csak néhány egyedet találtunk, és napfelkelte után ismét felerősödött a vándorlás. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani dr. Kiss Bétának, dr. Müller Zoltánnak (HNP Igazgatóság), továbbá Földesi Ritának és Csirik Ágotának, akik egyes mintavételi napokon segítségünkre voltak, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának, elsősorban dr. Aradi Csabának és Olajos Péternek, akik engedélyezték számunkra a vizsgálatok elvégzését. Irodalom Behr, H. 1990: Untersuchungen zum Flug- und Immigrationsverhalten von Wasserkäfern der Gattung Hydroporus Claiv. (Col.: Dytiscidae). - Drosera 90(1-2): 77-94. Behr, H. 1993: Wiederfangergebnisse aus Markieningsexperimenten an fünf in einem Moorgewässer koexistierenden Hydroporus-Arten (Coleoptera; Dytiscidae: Imagines). - Zool. Jb. Syst. 120: 201-214. Benedek, P. 1969: Heteroptera VII. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé) XVJI17. — Akadémiai kiadó, Budapest, 86 pp Billon, D. 1994: The flight apparatus and flying ability of Hydroporus glabriusculus (Coleoptera, Dytiscidae), with a brief review of structural modifications in flightless beetles. - Eni. Tidskr. 115: 23-32. Csabai Z. 2000: Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). In: Vizi Természetés Környezetvédelem 15. - Kömyezetgazd. Int., Budapest, 277 pp. Csabai Z. - Gidó Zs. - Szél Gy. 2002: Vizibogarak kishatározója II. (Coleoptera: Georissidae, Sperchetdae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae). In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 16. - Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 206 pp Fernando, C.H. 1958: The colonization of small freshwater habitats by aquatic insects. 1. General discussion, methods and colonization by the aquatic Coleoptera - Ceylon J. Sei. I: 117-154. Fernando, C.H. - Galbraith, D. 1973: Seasonality and dynamics of aquatic insects colonizing small habitats. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 18: 1564-1575. Fichtner, E. 1972: Flugvermögen und Lichtfang und Wasserkäfern (Nachtrag) -Eni. Nachr. 16: 47-50. Hammond, M. 2001: Flight records Yorkshire water beetles - Latissmus 13: 1-3. Holmen, M. 1987: Agabus labiatus flying. - Balfour-Browne Club News! 41: 12. Horváth, G. 1995: Reflection-polarization patterns at flat water surfaces and their relevance for insect polarization vision. - J. theor. Biol. 175: 27-37. Horváth. G. - Bernálh. B. - Molnár, G. 1998: Dragonflies find crude oil visually more attractive than water: multiple-choice experiments on dragonfly porotaxis -Naturwissenschaften 85: 292-297. Horváth, G. - Varjú, D. 1997: Polarization pattern of freshwater habitats recorded by video polarimetry in red, green and blue spectral ranges and its relevance for water detection by aquatic insects. - J. exp. Biol. 200: 1155-1163. Jackson, DJ. 1952: Observations on the capacity for flight of water beetles. -Proc. Royalent. Soc. London 27: 57-70 Jackson, DJ. 1956: Observations on flying and flightless water beetles -J. Linn. Soc. London 43: 18-42.