Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. fi V F. 3. Az egy adott mintára vonatkozó számos fiziko-kémiai paraméter közül ki kell emelnünk azokat, amelyek alapján a minta szerves terhelése jellemezhető. Ezek az alábbiak: 0 2 tartalom, 0 2 telítettség, BOI, KOI, NH, +. E jellemzők mért értékeit a könnyebb kezelés végett, kategóriákba kell foglalnunk. 4. Valamennyi taxon esetén meg kell állapítani, hogy a szervezet milyen nagyságú mutatók mellett fordult elő, (egyszerű grafikus összevetés, korrelációszámítás, stb.) 5. Az összevetés alapján ki kell szűrnünk azokat a szervezeteket, melyek nem kötődnek egyeden kategóriához sem. A későbbiekben ezen szervezetek, mint szaprobiológiai indikátorok nem jöhetnek szóba. 6. Azokat a szervezeteket, amelyek bizonyos (a fölsorolt paraméterekkel jól jellemezhető) víztípushoz kötődni látszanak, el kell látnunk egy olyan értékkel, melyet a vízkémiai mutatók alapján, egy megadott algoritmus alapján számol a rendszer. 7 A különböző szaprobitás indexekben egyáltalában nem hangsúlyos az élőlények abszolút mennyisége, holott a szaprobitás definíciójában, (akárcsak a trofitáséban) a minőség mellett a mennyiség is azonos szerepű tényezőként van föltüntetve. 8. Utolsó lépésként a mennyiségi tényezőt be kell építenünk abba a képletbe, amellyel a vizek szaprobitása számolható. Amennyiben az évente keletkező fajlistákat és a hozzájuk tartozó vízkémiai mutatókat betápláljuk a rendszerbe, azok tovább fogják gazdagítani azt, a kidolgozott algoritmus pedig automatikusan újraszámolja a szervezetek szaprobiológiai indikátor értékeit és indikátor súlyát. A rendszer ily módon rugalmassá válik, és az új ismeretek azonnal megjelennek benne. 4. Köszönetnyilvánítás Munkánkat az Országos Tudományos Kutatási Alap (No. T 029636, F31802), és a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség támogatta Köszönetet mondunk továbbá Nahaji Anikónak az adatbázis-kezelő program elkészítésében nyújtott segítségéért. 5. Irodalom Gulyás, P. (1998): Szaprobiológia indikátorfájok jegyzéke. Vízi Természet- és Környezetvédelem 6. KGI 1-%. Kolkwitz, R. & Marsson, M. (1902): Gundsátze für die biologische Beurteilung des Wassers nach seiner Flora und Fauna. Mitteilungen der kgl. Prüfungsanstalt für Wasserversorgung und Abwässerbeseitigung Berlin-Dahlem. 1:33-72. Kolkwitz, R. & Marsson, M. (1908) Ökologie der pflanzlichen Saprobien. Berichte der Deutschen Botanischen Gesellsch., 26A: 505-519 Kolkwitz, R. & Marsson, M. (1909): Ökologie der tierischen Saprobien. Beiträge zur Lehre von des biologischen Gewasserbeurteilung. Internationale Revue der gesamten Hydrobiol, und Hydrogr., 2 :126-152 Liebmann, H., (1962). Handbuch der Frischwasser- und Abwasser-Biologie. Band I., 2.Aufl. VEB G. Fischer Verl., Jena, 1-588. Pantle, R. and Buck, H. (1955): Die biologische Überwachung der Gewässer und die Darstellung der Ergebnisse. Gas- u. W-fach. 96:604. Sladecek, V. 1965. The future of the saprobity system. Hydrobiologia, 25 : 518-37. Sladecek, V. 1973. System of water quality from the biological point of view. Archiv für Hydrobiol. Ergebnisse der Limnologie , 7:1-218. Zelinka, M. and Marvan, P. (1961): Zur Präzisierung der biologischen Klassifikation der Reinheit flics sonder Gewässer. Archiv für Hydrobiologie. 57:389-407. Possibility of improvement of the biological waterqualification based on planktonic organisms Borics G. ' Várbíró G. ' Grigorszky I. " * Environmental Protection Inspctorates for Trans-Tiszanian Region 4025. Debrecen, Piac u. 9/b ** University of Debrecen, Botanical Department, 4030. Debrecen, Egyetem tér I. Abstract: For qualifying the saprobity of surface waters the saprobic index „S" (introduced by Pantle-Buck) is applied by the Hungarian water authorities and the environmental protection inspectorates. This system has often been criticised since its appearance. The experiences of the last decades proved that the system needs some alterations. These alterations must not be subjective. According to our opinion the development has to follow the following steps. 1. Storing the thousands of species lists (that available at the inspectorates) in digital form. 2. Critical overview of the species lists. 3. Collating the occurrence of each taxa with the relevant waterchemical parameters 4. Elimination of the „useless" taxa from the system 5. Determination of the saprobic value of every taxon on the basis of the waterchemical parameters. 6. Creation of a quantitative factor 7. Creation of an equation in which the quantitative factor is built in.
