Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. fiVF. kutatásukhoz szükséges vizsgálati módszereket, meghatározta a vizsgálati paramétereket és azok gyakoriságát. Rendkívül jelentős szerepet játszott a vízminőségi monitoring kialakításában, a mérési eredmények feldolgozásának fejlesztésében, továbbá a vízminőségi vizsgálati rendszerek korszerűsítésének kidolgozásában. A 80-as évek elejétől újszerű, eredeti elgondolásaival számos problematikus kérdésben felgyorsította a kutatói tevékenységet egyben azokhoz új irányokat, célokat, határozott meg. Elévülhetetlen érdeme van a kékalga kutatás szervezése és összehangolása terén, melynek keretében a hazai kutatóintézeteket és tudományos műhelyeket hatékonyan és eredményesen bevonta a problémák megoldásába. Ennek során kapcsolódott be a Szegedi Biológiai Központ a szarvasi HAKI, az ELTE, a BLKI és a VITUKI a kutatási munkába Ebben az időszakban tudományos munkája és cikkírása mellett már számos előadást tartott mind a szakemberek, mind az érdeklődők, sőt a laikusok számára is. Ezek az előadások élményszámba mentek, mivel előadói stílusa lebilincselő, mondanivalója közérthető és lényegre törő volt. Időközben figyelmét és érdeklődését egyre jobban felkeltette a Velencei-tó élővilága. Ennek jegyében már 1985-ben és 86-ban két értekezést írt a Velencei-tó vízpótlásának biológiai szabályozásáról. A tónál, figyelme a rezervátumban végbemenő kénforgalom vizsgálata felé fordult, melynek eredményeként feltárta a kénciklus különböző folyamatait. Megállapította, hogy a befolyó víz által érkező szerves-anyag teljes lebomlása a szulfátredukció és kénredukció következtében történik. Kutatási eredményeiről több tudományos cikkben számolt be. 1985-ben megtörtént a Kis-Balaton I-ütem üzembe helyezése. Tudományos érdeklődése ezután kiterjedt a Kis-Balaton Védőrendszerre is, vizsgálva annak nitrogénforgalmát és hatását a Keszthelyi öbölre. Munkásságát, kimagasló tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el, melyek közül kiemelkedik az 1988-ban kapott Állami Díj. Eredményei alapján a hazai tudományos intézetek és egyéb szervezetek egyre többször keresték meg, szakértelmét és véleményét igényelve. így került kapcsolatba a Hévízi-tóval, amelynek vízminőségi és hőmérsékleti változásait több éven keresztül vizsgálta Meg kell emlékeznünk még egy fontos dologról. Rendkívül jelentős tudományos tevékenysége mellett sem feledkezett meg nagy szerelméről, a természetjárásról, föleg az omitológiáról. Szabadidejében járta többek között a Kiskunsági Nemzeti Parkot, a Sárrétet, a Velencei-tó vízgyűjtőjét a KisBalatont, figyelve a természet rezdüléseire, a tavak és vizes élőhelyek növény- és állatvilágára Csodálatos természetfilmeket készített a Velencei-tóról, a sárszentágotai szikes Sárkány-tóról, a szabadegyházi tavak madárvilágáról. Tudta és tanította, hogy a természet életünk elválaszthatatlan része, ezen rendszer egyensúlyát megbontani és megváltoztatni büntetlenül nem lehet. Filmjei, cikkei mindig az élővilág szeretetéről és féltéséről is szóltak. Eletében 21 tudományos cikk szerzője vagy társszerzője volt. Szomorú tényként említem, hogy halála után két évvel került kiadásra a 22. tudományos értekezése angol nyelven, amelynek társszerzője volt. Nagyszerű barát és jó kolléga volt, aki önzetlenül segített mindenkinek, aki hozzá fordult akár szakmai, akár egyéb információért. Ő nem ismerte a szakmai féltékenységet és irigységet, sőt más sikereinek is tudott örülni. Nagy tudása és elismertsége ellenére egész életében szerény maradt. Személyiségére és természetére jellemző volt, hogy ha vitatkozott, mindig megalapozott szakmai érvekre támaszkodott, és soha nem egyéni, személyes érdekből vitázott. Nemcsak kiváló analitikus kutató volt, hanem a vizsgálati eredményekből reális következtetéseket vont le. Bár a munkát megkövetelte, de mint vezető humánus és igazságos volt. Talán ebből is fakadt, hogy a 80-as évek közepétől kezdődően a vízügyi ágazattal szemben mesterségesen keltett ellenséges hangulat személyét nem érintette, mivel tudását, szakértelmét és emberi tulajdonságait mindenki tisztelte és becsülte. Visszatekintve Gorzó György életművére, elmondható, hogy ma is az általa megkezdett úton járunk, (vagy elnézést a kifejezésért) botladozunk. Eredményei időállók és ma is meghatározók. Távozásával megtorpant a hidrobiológiái kutatási tevékenység. Újszerű ötleteire, nagyszerű kvalitására azóta is gyakran szükség lett volna Sokaknak az a véleménye, hogy nincs pótolhatatlan ember. Erre dr. Gorzó György személye, tevékenysége a cáfolat. Ha nagyon röviden kellene összefoglalnom, hogy tulajdonképpen ki is volt Ö, azt mondanám: Gorzó György alkotó ember volt, a mondat minden szavát csupa vastag betűvel kell írni! Rá igazán jellemző Konfuciusz mondása: "•Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes. " Dr. Gorzó György tudományos munkái Bakteriológiai vizsgálatok a Balatonon. 1979 (MHT. Orsz. Vándorgy. Keszthely, 1979. MHT Kiadv. III. 1-13.) Kvantitatív bakteriológiai vizsgálatok a Balatonon. 1982. (MTA Biol.Oszt. Közi 25., 289-304.) A balatoni 1982. évi trofitás emelkedés okai. 1984 (Társszerző: Kiss G„ Vízügyi Közi. 4, 586-606) A Balaton üledékéből kitenyészthető planktonikus heterocisztás cianobakténumok. 1985. (Hidr. Közi. 6, 357-360.) Néhány heterocisztás cianobaktérium populációdinamikája a Balatonban. 1985. (Társszerző: Kiss G., Hidr. Közi. L 181-186.) A Velencei-tó vizutánpótlásának biológiai szabályozása. 1986. (MHT. Orsz. Vándorgy. Hévíz 1986. MHT Kiadv. 20-31.) A Balaton üledékében előforduló heterocisztás cianobaktérium spórák csíráztatásának hőfokfílggése. 1986. (MHT. Orsz. Vándorgy. Hévíz 1986. MHT Kiadv. 499-507.) A baktériumok biomasszája. 1986. (Kézirat. KDT VÍZIG) Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumok spóráinak csíráztatása 1987. (Hidr. Közi 2-3, 127 -133.) A Balaton és a heterocisztás baktériumok. 1987. (Kézirat. KDT VÍZIG.) A Balaton és néhány tározó kékalgásodási folyamatainak feltárása. 1988. (5.5. sz. Kut. Témabesz. KDT KÖVIZIG.) A Zala illetve a Kis-Balaton tározó vizének hatása a Keszthelyi-medencére. 1988. (6. 3. sz. Kut. Témabesz. KDT KÖV1ZIG) A Velence-tavi Madárrezervátum szűrő- és tápanyageltávolító szerepének vizsgálata. 1988. (604/K sz. Kut. Témabesz. KDTKÖV1ZIG.) Jelentés a Hévízi-tó vízminőségének állapotáról. 1989. (Kézirat, KDT VÍZIG) Környezet bakteriológia 1989, 1998. (Társszerzők: Kupainé, P. K. Reskóné V. M.: KGI kiadvány 1. kötet) A Kis-Balaton-tározó nitrogénforgalmának vizsgálata. 1990 (Vízügyi Közi. 3, 233-242.) A Velencei-tó vízminőségi kérdései. 1990. (Hidr. Tájék, októb. 22-26.) Az üledékkotrás technológiájának meghatározása. 1991. (Vízügyi Közi 2, 186-193.) A Hévízi-tó vízminőségének változása. 1991. (Hidr.Közl I, 12-16.) Társszerzőként vett részt A dentin fikáciö mérése a Balatonban nitrogén izotópos nyomjelzéssel. 1984. (Csermák K, Cs-né Papp A., Gorzó Gy„ Máté F.: Hidr. Közi 4. 266-230.) Felszíni vizek minőségének értékelése, javaslat a korszerűsítésre. 1990. (SomlyódyL, Hock B., Gorzó Gy.: Vízügyi Közi. 2, 121-141.) Simple and Efficient Method for Isolation and Measurment of Cyanobacterial Hepatotoxins by Plant Tests (Sinapis alba L) 1995. (Kós, P., Gy. Gorzó, Gy. Surdnyi, Gy. Borbély. Analit. Bioch. 225, 49-53) (Szabó Szabolcs)