Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Imre Emőke–McDougall, John–Farkas József–Kovács Miklós–Czap Zoltán-V. E. D. Monteiro–Treng Phong: A bio-degradációs hulladéktárolás

IMRE E. és munkatársai: A blo-degrradációs hulladéktárolás 377 mely a mechanikai modell bemenő adata. Ezt a rész-modellt a közegészségügy által használt szennyvlzlebomlási modell továbbfejlesztésével alakították ki, figyelembe véve, hogy a kisebb víztartalom és nagyobb szilárdanyag tartalom miatt az enzimatikus hatások fontosabbak. Két fiiggetlen részből áll, az egyik az illékony zsírsavak (VFA) koncentrációját, a má­sik a metánképző biomassza mennyiségét (MB) íija le. A mechanikai rész-modell egy dupla pórusszerkezetű, te­lítetlen, bio-viszko-elaszto-plasztikus anyagmodell alapján, kis elmozdulások és alakváltozások figyelembe vételével készült. A következő másodlagos hatások szerepelnek ben­ne: a hagyományos értelemben vett kúszás, a tömörödés mi­atti előterhelési feszültség növekedés és a biodegradációs tömegcsökkenés. A városi hulladék víztartási és komp­resszibilitás! jellemzői önsúly hatására ugyanis olyanok, mint a dupla pórusszerkezetű telítetlen talajoké. A szilárd szervesanyag-tartalom egy relatív állandó aggregátumon belüli víztartalmat jelent, az alakváltozás az aggregátumok közötti pórusrendszer rovására történik. A mechanikai rész­modell eredménye információt ad a fázisos összetétel meg­változásáról, és ezen keresztül az áteresztőképesség és a víztartási jellemzők változásáról. 4.2. A McDougall-Pyrah biodegradációs rész-modell szimulációs eredményei A McDougall-Pyrah rész-modellel végzett - kétfázisú anaerob bioreaktort leíró - szimuláció célja a hagyományos s a biodegradációs hulladéktárolás kvalitatív összehasonlítá­sa volt (McDougall-Pyrah, 2001. A vizsgálat kiterjedt a rendszer egy kezdeti acidogenic állapotára, amikor az illé­kony zsírsavak (VFA) koncentrációja magas; és a metánkép­ződéses szakaszra, amikor metánképző biomassza (MB) képződik, és az illékony zsírsavak (VFA) koncentrációja csökken. 0-100 nap közötti beépítést, egyenletes kezdeti víztartalom eloszlást és a 201. naptól recirkulációt feltéte­leztek. Az első eredmények a 8. ábrán láthatók. A recirku­lációs hulladéktárolás esetén az MB képződés és SOF (szi­lárd szervesanyag) bomlás sebessége nagyobb, a VFA csúcs lassabban alakul ki és lassabban csökken. 0.5m 1.5m 2.5m 3.5m 4.5m recirkuláció nélkül 16000 14000 12000 FA 10000 0.15 0.2 0.25 0.3 0.35 0.4 Víztartalom [%] 25000 0.5m 1.5m 2.5m 3.5m 4.5m recirkuláció nélkül 20000 15000 10000 recirkuláció nékül c.) d.) 8. ábra. Szimuláció a biodegradációs modellel: a víztartalom (a), az illékony zsírsavak (b), s metánképzó biomassza (c) és a szilárd szervesanyag-tartalom (d) idffbeli változása (McDougall-Pyrah, 2001)

Next

/
Oldalképek
Tartalom