Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Nagy László: Nagykatasztrófák
NAGY L.: Nagykataszt n t titt: 369 A katasztrófák osztályozása, összehasonlítása nem megoldott. Különböző katasztrófák különböző módon jellemezhetők, és még egy természeti veszélyforrás fajtánál sem minden esetben egyértelmű az összehasonlítás. A különböző természeti veszélyek önmagukban és egymással is összehasonlíthatónak kell lennie. Ehhez egyértelműen meg kell határozni azokat a feltételeket, melyek alapján az összehasonlítás elvégezhető: - Mérhetőnek kell lennie a természeti katasztrófáknak, - Kritérium rendszerrel kell rendelkezni a katasztrófa nagyságát illetően, és - Figyelembe kell venni a lakosság viszonyát (ismereteit, szokásait, felkészültségét stb.) a természeti eseményekkel kapcsolatban. A természeti katasztrófák és ezen belül az árvizek rendkívülisége több szempontból is értékelhető. Rendkívülinek nevezhetünk egy természeti katasztrófát, ha a következő definíciók legalább egyike teljesül: - Műszaki szempontból: Tekintettel arra, hogy a műszaki szerkezeteket valamilyen terhekre vagy hatásokra méretezik, műszaki szempontból rendkívülinek nevezhetünk egy katasztrófát, ha a műszaki paraméterek egyike, vagy egyszerre több is kedvezőtlen irányban eltér a tervezési vagy előirt értékektől. - Gazdasági szempontból: Rendkívülinek nevezhetünk egy árvizet gazdasági szempontból, ha egy előre definiált gazdasági határt átlép. Ennek mértékére külföldi példák alapján célszerű ezt a határt a teherviselő ország fejlettségéhez, GDP-jéhez hasonlítani, hiszen rendszerint a nemzeti jövedelemből fizetik a helyreállítási költségeket. - Életvédelem szempontjából. Több országban is alkalmazott, az 1/1000 000 határ elfogadását lehet javasolni a bekövetkezett természeti katasztrófára. A teherviselők (vagy érintettek) köre az egész ország vagy nagy országok esetén az egyes tartományok (államok). - Szociológiai, egészségvédelmi, környezetvédelmi s más szempontok alapján történő értékelés nehezen számszerűsíthető. Jelen tanulmányban nem foglalkoztunk ezekkel a problémákkal. Meghatározásra került több szempontból a nemzeti, nemzetközi és földi (globális) nagykatasztrófa fogalma, valamint az éves, tízéves, százéves és évezredes nagykatasztrófa fogalma. A fentiek alapján tehát a természeti veszélyforrások súlyossága több módon közelíthető, de a megközelítések szintézise egy irányba, a kockázatszámítás alkalmazásához vezet. A katasztrófáknak kockázatszámítás alapján történő összehasonlítása figyelembe veszi nemcsak a különböző katasztrófák jellemzőit, hanem a következményeket is. Árvíznél például a vízállás valószínűségeket, a védvonal állékonysági jellemzőit, és az esetleges károkat. A kockázat nagyságának meghatározásánál két értéket kell meghatározni párhuzamosan: - a kedvezőtlen eredmény esetén jelentkező kár nagyságát, és a kedvezőtlen esemény bekövetkezésének valószínűségét Mindkettő meghatározása további kutatást igényel. Irodalom: Der Fischer Weltalmanach, 1998, Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, Der Fischer Weltalmanach, 2002, Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, Eikenberg C. (2000): Journalisten-Handbuch zum Katastrophenmanagement, Deutches Komitee für Katastrophenvorsorge, Munnich Re (1997): Topics 1997, Munnich Re (1999): Topics 1999, Munnich Re (2002): Topics 2002, Nagy G. T. (2001): Naturkatastrophen, Fachbereichsarbeit aus Geographie und Wirtschaftskunde. Kézirat, Nagy L. (1999): Az árvíz típusai, Víztükör, XXXVIII. évf., 4. szám, p. 35. Nagy L. (2000): Az árvíz-kockázati térképezés alapjai, Hidrológiai Közlöny, 80. évf, 4. szám, pp. 251-258. Nagy L. (2001a): Természeti veszélyek és kockázat, Vízügyi Közlemények, LXXXIII évf, 3. filzet, pp. 565-580. Nagy L. (2001b): Az elviselhető kockázat, Vízügyi Közlemények, LXXXIII évf, 4. filzet, pp. 429 - 450. Nagy L, Tóth S. (2001a): Árvizek rendkívüliségének jellemzése, K+F témajelentés. Kézirat, Nagy L.-Tóth S. (2001b): Veszély, Zóna és Kockázat térképezés, Vízügyi Közlemények, LXXXIII évf, 2. filzet, pp. 288-308. Natur Katastrophen, Die verheerendsten Unglücke des 20 Jahrhunderts, Tosa Verlag, Wien, 1999, Natur Katastrophen, Mayers Lexikonverlag és Focus Magazin-Verlag, München, 1999, Papp F. (2000): Erőforrások és finanszírozás az árvízvédelemben, MHT 18. Országos Vándorgyűlés, Veszprém, 2000. 07. 05, pp. 616-623. Cox R. A. (1992): Use of quantitative risk assasment in plan design, Applied energy, Vol. 42. pp. 36-62. A kézirat beérkezett: 2003. június 12-én Abstract: Catastrophes Nagy, L. A common yardstick to measure hazards would help in comparing such events. Catastrophes are, however, assessed using different methods, which sometimes preclude comparison even of disasters caused by the same source of hazard. A comparison is difficult owing to the number of parameters used to describe different natural disasters. To overcome such these obstacles different natural disasters should be made intercomparable. A prerequisite is to identify a set of criteria in terms of which different disasters can be assessed and compared. Keywords: natural disasters, loss survey
