Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Nagy László: Nagykatasztrófák
366 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003. 83. ÉVF. 6 . SZ. - Mindenképpen úgy értékelhető, ha a természeti katasztrófa következtében keletkezett kár meghaladja az ország GDP-jének 3-4 %-át, ez olyan rendkívül súlyos esemény, amelynél már nemzetközi segítségnyújtás kérése és adása feltétlenül elvárható. Ezt nemzetközi nagykatasztrófának nevezhetjük. - Földi nagykatasztrófának nevezhetjük azt a természeti katasztrófát, ha a kár GDP-aránya a 10 % értéket meghaladja. Ekkora katasztrófáknál már nemzetközi öszszefogás szükséges a károk kezelésére. 5.3. Normalizált adatok kétp araméteres sorolása A katasztrófák méretéről még pontosabb képet kapunk, ha a normalizált értékek kétparaméteres összehasonlítását vizsgáljuk, hasonlóan a 2. ábrán bemutatottakhoz (3. ábra). így pontosabb eredményhez jutunk a természeti veszélyek összehasonlításában: a keletkezett kár hogyan aránylik a teherviselők gazdasági potenciájához, és az áldozatok száma hogyan aránylik az érintett lakossághoz. 3. ábra. Normalizált értékek alapján a természeti katasztrófa súlyosságának megítélése Ar .1999 évi venezuelai árvíz súlyosságát ez az értékelés is igazolja. Jelentős változás az alacsony GDP és/vagy kis létszámú teherviselőknél várható, mint például a Monserat szigeti vulkánkitörés esetén (3. ábra). . . A bekövetkezett természeti katasztrófák értékelésénél gyakran találunk olyan leírást,' hogy „az előző 40 év legsúlyosabb ... " vagy „az előző 100 év legnagyobb természeti katasztrófája". Ezeknél a leírásoknál rendszerint a természeti katasztrófa valamilyen fizikai paraméterét kiemelve, szubjektív ítélet alapján a bemutatott eseménynek jószándékú felnagyítása történik azért, hogy a szenzációt kereső sajtó és a jószándékú közvélemény figyelmét az eseményre fókuszolják. Elfogadva a fejezet elején bemutatott definíciót, felmerül a kérdés, hogy a nagykatsztrófak közül melyek nevezhetők az év, az évtized, az évszázad vagy évezred (esetleg minden idők) legnagyobb vagy legsúlyosabb katasztrófájának. Ennek definiálásánál figyelembe kell venni, hogy különböző természeti jelenségekkel foglalkozunk különböző terűleteken. Az adatok alapján földi méreteket vizsgálunk, megjegyezve, hogy kontinensnyi, illetve országos méretek egy esetleg több nagyságrenddel kisebb adatokat szolgáltatnak. Milyen értékelési rendet lehet adni egy homogénnak jóakarattal sem nevezhető adatsorra, amely a következőkkel jellemezhető? - Az utóbbi hat év módszeres adatgyűjtésének eredményeként évente az 50 legnagyobb természeti katasztrófa adatai (áldozatok száma, kár vagy a kettőből legalább az egyik, de többnyire mindkettő) rendelkezésre állnak. - Az előző 100 év nagyobb katasztrófái ismertek, az áldozatok száma többnyire rendelkezésre áll, azonban a károk értéke különösen a 20. század első felében még ott is, ahol van rá adat több bizonytalanságot hordoz. - A 2. évezred eseményei rendkívül hiányosak, az adatokról nem is beszélve. Az adatsor homogenitása azért is megkérdőjelezhető, mert az utóbbi 150 év, de különösen az utóbbi 30-40 év fokozatosan végrehajtott preventív intézkedéseinek hatására és a gazdasági fejlődés eredményeként - az áldozatok száma csökkenő, - a kár nagysága emelkedő tendenciát mutat A fentiek figyelembe vételével elmondható, hogy a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik a tudományos feldolgozást, és bizonyos tapasztalatok leszűrését. Ehhez egészítsük ki a 2 ábrát 2002, és a 20. század nagykatasztrófaival (•#. ábra). Meg kell jegyezni, hogy a 20. század nagykatasztrófait tartalmazó adatoknak alig több mint harmada éltékelhető ilyen szempontból. }' • tzit «v kalautrolil ' • év» katasztrófák (1 db) >4. ábra Nagykatasztrófák visszatérésének paraméterei A 4. ábrán feltüntettük az egységnyi időkre, az éves, tíz éves, száz éves, és ezer éves nagykatasztrófák értékeire javasolt határvonalakat. A számítások azt mutatják, hogy a 2002 évi augusztusi árvíz Közép-Európában méltán érdemli ki az év legnagyobb katasztrófája címet, azonban a 10 éves időtartamhoz tartozó határvonalat nem közelíti meg, így még kontinensnyi méretekben is kicsit túlzás az évezred katasztrófája címet ráaggatni erre az árvízre. Kétségtelen tény, hogy a Dunán jelentős magasságokba emelkedett a vízszint, azonban Passauban, Melkben és Kremsben a történelmileg ismert 1501 évi legmagasabb árvíztől közel 2 méterrel maradt el. (Csak a rend kedvéért kell megjegyezni, hogy a 2002. augusztus 1220. közötti dunai árvíznél az áldozatok száma 37 fö, a keletkezett kár 13,5 milliárd euró volt Ez a hatalmas összeg azonban több ország között oszlik meg, amelyek között olyan hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező ország is van, mint Németország) Meg kell jegyezni, hogy a 4. ábrán bemutatott értékelés a normalizált adatokra is elvégezhető.
