Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Pálfai Imre: Az öntözés és a belvízelvezetés kapcsolata
356 HIDROLÓGI A] K. ÖZ LÓ N Y 2003. 83. ÉVF. 6. SZ. Korszerű öntözőgazdálkodást kizárólag erre nem lehet alapozni! Hiába van egyik évben akár 3 milliárd m 3 belíz (kb. ennyi folyt le, illetve ennyit vezettek le az Alföldön 1999-ben és 2000-ben), ha máskor, amikor legjobban kellene, szinte semmi sincsen. Elvileg lehetséges az egyik évről a másik évre való víztározás, de alföldi viszonyaink közt ez nagy arányú párolgási és szivárgási veszteséggel jár, ami a víztározást gazdaságtalanná teszi. 12 10 8 6 V 2 0 3. ábra. A belvízzel elöntött terület és az aszályindex (PAI) kapcsolata az Alföldön 1951 - 2002 között A belvíz hasznosításáról mégsem kell lemondani, s itt nem csupán az öntözéses hasznosításra gondolunk, hanem egyebekre is, pl. a halastavak feltöltésére, melynek nagy hagyományai vannak az Alföldön. Újabban a természetvédelemben fontos szerepet betöltő vizenyős területek (vizes élőhelyek) vízellátása, az „ökológiai vízigény" kielégítése, különféle jóléti vízhasználatok (pl. horgászat) lehetővé tétele, vagy egyszerűen a víz táj formáló szerepének erősítése indokolhatja a belvíz visszatartását és tározását. A belvíznek, főleg, ha szennyvíz vagy csurgalék hévíz is keveredik hozzá, rendszerint nagyobb a sótartalma (ezen belül a nátrium aránya), mint a folyóvizeké, s ez korlátozhatja öntözővízként való hasznosítását. A felsorolt egyéb PÁLFAI IMRE hasznosítási formáknál a víz összes sótartalma kevésbé fontos tényező, viszont más vízminőségi mutatók (az oxigénháztartás mutatói, mikroszennyezök, stb.) léphetnek előtérbe, mint a hasznosítást korlátozó tényezők. A közeljövőben, amint a mostani konferencia előadásaiból is hallottuk, nagyarányú öntözésfejlesztésre nem számíthatunk. Többfelé fölmerülhetnek azonban - öntözőrendszereink hatásterületén belül, de kívül is - kisebb-nagyobb öntözési vízigények, amelyek kielégítéséhez, a szükséges öntözővíz helyszínre juttatásához, a nagyon költséges, területkisajátításokkal és egyéb építési problémákkal járó új öntözőcsatorna helyett - a legújabb vizsgálatok és gyakorlati tapasztalatok alapján is - bátran ajánlható a meglévő belvízelvezető hálózat felhasználása, azzal a megjegyzéssel, hogy az minden körülmények között nem alkalmazható. A belvízvédelmi biztonság veszélyeztetése, vízminőségi problémák vagy egyéb okok akadályt gördíthetnek a kettős hasznosítás elé. A lehetséges hátrányok jórészt kiküszöbölhetők szigorú üzemeltetési rend bevezetésével, esetleg a csatornameder és a műtárgyak részleges átalakításával, a szennyvizek kirekesztésével, stb. A legtöbb esetben a kombinált megoldás vezet célhoz, vagyis olyan rendszer, amelynek egyes elemei kifejezetten csak vízelvezető, vagy vízszolgáltató szerepet töltenek be, más elemei viszont mind a két funkció ellátására alkalmasak. A rendszerben lévő belvíztározók is lehetőleg olyanok legyenek, amelyekben, ha nem is minden csepp vizet, de jelentős vízmennyiséget vissza lehet tartani, s amelyek szükség esetén (hosszú száraz periódusban) valamelyik közeli folyó vízkészletéből is feltölthetők. A biztonságos, minden időben működőképes, s egyben gazdaságos megoldásnak ez a legkézenfekvőbb útja-módja. dr., ny. mérnök, az MHT Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályának több választási időszakon át v. elnöke. (I: PAI PC/100 mm) Magyarország zonális aszályossági térképe 2. ábra. Magyarország aszályossági zónái és belvízzel veszélyeztetett területei aszálymentes zóna, II: enyhén aszályos zóna, III: mérsékelten aszályos zóna, IV: közepesen aszályos zóna, V: erősen aszályos zóna, VI: nagyon erősen aszályos zóna) P<A/ 1Q% rc/100mm) ~ I <5 aszálymentes n a s-6 enyhén aszályos III 6-7 mérsékelten aszályos "A IV. 7-8 £ közepesen aszályos ^ V. B' 9 S erősen aszályos ^i] VI. 9-10 nagyon erősen aszályos belvízzel erősen veszélyezteleti
