Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Scheuer Gyula: Mészképző ásványvízforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők
346 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003. 83. ÉVF. 6. SZ. ad. b. Az előzőekben leírtak alapján a mészképző ásványvízforrások felszínre lépése különböző klímaadottságú területeken történhet és vízhozamjárása és a mészkicsapódás az adott éghajlat sajátosságait tükrözi vissza. Ezért a változatos klímatartományok éghajlati elemei (hőmérséklet, szél, párolgás, légnedvesség, csapadék) különböző és változó mértékben hatnak és befolyásolják a feltörő ásványvizeknél a mészképződés folyamatát és menetét, amely kifejeződik a kiválás mennyiségében, rétegzettségben (vékonyabb-vastagabb réteg) és a rétegek keménységében, tömörségében. Mert pl. a törökországi Pamukkalénál kimutatták a vizsgálatok - de más helyen is - azt, hogy a meleg nyári évszakban kivált mész nagyobb vastagságú, mint a téli, de a téli keményebb mint a nyári. Ez azzal magyarázható, hogy a nyári hónapok esetében a mészképződést elősegítő éghajlati elemeken belül főleg a gyors párolgás az egyik jelentős hatótényező, míg a téli hónapokban a fellépő hűvös és hideg hónapokban a hőmérsékletcsökkenés lép előtérbe a ki csapódási folyamatban. Ugyanez állapítható meg a kontinentális teriileteken kívül még az arktikus, subarktikus és magashegységi klímatartományok esetében is, ahol ezek a jellemzők még élesebben jeletkeznek. Ilyen klímatartományokban fokozottabban érvényesül és hat a hosszú téli időszak nagy hidege miatti gyors vízhőmérséklet csökkenésből eredő kiválás, és csak korlátozottan érvényesül a rövid nyári hónapokban fellépő a kiválást elősegítő tényezők (párolgás). A meleg, nedves, páradús trópusi területeken a mészképződés folyamatát már más tényezők befolyásolják és alakítják, továbbá olyan jelenségek is fellépnek, amelyek főleg ilyen éghajlatú tartományokban érvényesülnek, minután a víz nem képes 24-26°C alá lehűlni. Az éghajlati tényezőktől független fizikó-kémiai folyamatokon (nyomáscsőkkenés, gáz eltávozás) túlmenően ez a megállapítás természetesen érvényes valamennyi felsorolt és vizsgált klímatartomány forrására is - a párolgás korlátozott jelentőségű, és a hőmérsékletcsökkenés a forrás adott hőmérsékletétől függően, ha nagy akkor kezdetben gyors, majd lassan elhúzódóan jelentkezik a lehűlésből eredő kiválás. Ha a forrás hőmérséklete 40°C alatti, akkor lassú elhúzódó hőmérséklet csökkenésből eredő kicsapódás figyelhető meg. A helyszíni tapasztalatok alapján előtérbe kerül a dús vegetáció miatt fellépő másodlagos - a nagy mennyiségben termelődő növényzetnek kiválást elősegítő szerepe. A megfigyelések szerint a növényzet jelentősen felgyorsítja a mész-szénsav egyensúly megbomlását. Ezért a kiváló mész gyorsan bevonja a levél, ág és egyéb növényi részeket, így a forrásmészkőre a likacsosság lesz a jellemző. Ilyen típusú kiválásokat figyeltem meg azoknál a lqtői előfordulásoknál, amelyeket olyan források hoztak létre, amelyek vízkémiailag megközelítően egyensúlyi állapotúak és csak akkor válnak mészképzővé, amikor a mész-szénsav egyensúly megbomlás lassan és csak több hatótényező együttes eredményeként következik be. A fent leírtakból összefoglalóan levonható az az általános következtetés, hogy a feltörő ásványvíz mészképződésére az adott hely meteorológiai adottságai bizonyítottan meghatározó szerepet játszanak. Elsődlegesen úgy, hogy a forrás vízgyűjtőterületén kialakult klimatikus elemeken belül a csapadék mennyisége és eloszlása meghatározó jelentőségű, mert annak beszivárgó része biztosítja azt a vízforgalmat, amely a forrás állandóságát és vízhozamát biztosítja. Másodlagosan pedig úgy, hogy a forráskilépés helyén fellépő és érvényesülő klímaadottságok (hőmérsékletingadozás, légnedvesség stb.) közvetve vagy közvetlenül elősegítik vagy korlátozzák a kicsapódási folyamatot vagyis annak intenzitását. Irodalom Bányai J. 1938: A székelyföldi ásványvizek lerakódásainak geológiája. Szédeczky Emlékkönyv. Kolozsvár Bargar KJE. 1978: Geology and Thermal History of Mammoth Hot Springs. Yellowstone National Park. Wyoming. Geological Sm>ey Bulletin 1444 1-55. Baizkov K.A. et al. 1979: Metallonosznoszty termalruh vod Kavkaza. In: Metallonosznoszty tcrmalmh vod szkladcsatih oblasztyej SzSzSzR. Leningrád. 30-46. BSgJi A. 1978: Karsthydrographie und physische Speläologie. Sringer Verlag. Berlin - New York. 1-137. Chafetx Ib.-Folk R.L. 1984: Travertines: deposition»! morphology and the bacteriallycontroUed constituents. Journal of Sedimentary Petrology 54.289-316. Cipriani N. et al 1972:1 travertmi di Rapolano terme. Memorial Sociale Geologko ItaHano 11.31-46. Dunn. J.K 1953: The origin of the deposits of in Mono Lake. Journal of Sedimentary Petrologie 23 .1.18-28 Felh J.IL-Bamej L 1979: Spring deposited Travertine in eleven Western States U.S. Dep. of the Inferior Geological Survey 1-135. Franko O. et al. 1975: Tvorba a klasifikicia mineráinich vod západnych Karpat Bratislava 104-188. Jakucs L. 1980: A karsztbiológiai produktum. FHdraJu' Költemények 28. 331-344. Korpás L. 1998: Paleokarszt. Studies in Hungary. MÄFI kiadv. 5-138. Maxlmovics G.A. 1963,1969: Osznovi karsztoyjegyenyija 1.2.vol Perm Me» inj M- di LoHo G.C. 1957: Acque minerali del mondo. Roma. Piliy M. 1905: Borszékfürdő és Gyergyóbelbor geológiai és hidrológiai viszonyai. Földtani Közlöny 35. 1-12. Pécxdy Gy. 1981: Éghajlattan. Tankönyvkiadó Budapest 5-336. Sato K 1961: On the Types of Japanese Volcanic Thermal Water. Journal et Geology and Geography. 32 2. 293-315. Scheuer Gy. 1992: A mediterrán országok legismertebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal. Mérnökgeológiai Scemle 40 133-166. Schcuer Gy. 1996. Dél-Amerika legismertebb édesvízi mészkövet lerakó hévforrásai. Hidrológiai lájékwtató ápr. 37-41. Scheuer Gy. 1996: Megfigyelések és tapasztalatok a Yellowstone Nemzeti Park-i Mammoth Hot Springsnél (USA). Hidr. Táj., okt. 43-45. Scheuer Gy. 1996: Ázsia ismertebb hévforrásai és édesvízi mészkő felhalmozódásaik Hidrológiai Kftdfay. 76.6.374-378. Scheuer Gy. 1997: Észak-Amerika legismertebb édesvízi mészkövet lerakó hévforrásai. Hidrológiai Iájékactató ápr. 37-41. Scheuer Gy. 1999: Hideg mészképzű ásványforrások vizsgálata. Hidrológiai Tiyékoitató. 35-40 Scheuer Gy. 2002: A hideg karsztvizek mészhifáinak vizsgálata és főbb típusaik. Hidrológiai Kfelhy. 82.4. 225-232. Scheuer Gy - Szentirmai L. - Suatlnnai U-oé 1993 : Az arktikus és szubarktikus éghajlatú területek hévforrásai és üledékképaö tevékenységük vizsgálata. Mérnökgeológiai Sxemle. 40 125-147. SUar J. 1969: On the Origin of the Mineral Springs in Yunnan (China). Mineral and thermal waters of the World. 3" Oversea Countries. Prague XXHI. Intera Geol. Cangr. Rep. the 23. Sess. 19 vol. 45-51. Uaitydeva L.G. 1979: Metallonosznoszty ternálnih vod Parnira i TyanSanja. in.Metallonosznoszty termálnih vod szkladcsatic oblasztyej SzSzSzR. Leningrád 59-77. Vartmayan G.Si. 1977: Mesztorozsgyenyija uglekiszlih vod gomo szkladcsatik regionov Nyedra kiadó. Moszkva. Vilei I LA.-Goodie AJ5. 1991: Tu&s, travertines and allied carbonate desposits. Progress In Phhical Geography 1. 19-41. Vitális Gy.-Hegyi L-né 1973: Hidrotermális és metaszomatilcus jelenségek a Dunai andezithegységgel határos mészkő területeken. Hidrológiai KSdSny. 53.2. 219-221.
