Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: A térképismérvek alkalmazásának vizsgálata a vízügyi térképeken

HARKÁNYINÉ SZÉKELY ZS.: A térképismérvek alkalmazása 337 (rajzi) korlátok (pl. a 0,1 mm-ben korlátozott rajzi megbízhatósági határ), hanem a számítógépes grafikus megjelenítés szempontjából kialakított ésszerűség szab határt. Utóbbit befolyásolja a térkép olvashatósága, a jelkulcs és a térképi összevonások (generalizálás) mértéke. A megbízhatóság digitális térképek esetében elméletileg tetszőlegesen nagy lehet. Ez azt jelenti, hogy a digitális térképet kizárólag geodéziai mérések, számítások hibái terhelik, az éppen aktuális számítógépes analóg megjelenítés méretaránya nem. Ezért a digitális térképek esetében a méretarány helyett célszerű bevezetni az adatsürüség fogalmát. Mind a méretarány-függetlenség (vagyis a tetszőleges térképi adatsürűség), mind az elméletileg korlátlan ábrázolási megbízhatóság kihasználása csak egy számítógépes térképi adatbázisban lehet optimális, amely a térkép rajzi, esetleg minimális mértékű szöveges információn túl az adott térképi elemekhez rendelt tetszőleges menynyiségü numerikus és szöveges információt (ún. attribútumokat) is tartalmaz. A digitális térkép (a helyzeti adatbázis) és a hozzárendelt szöveges (leíró) adatbázis teremti meg az alapját a földrajzi információs rendszereknek (angol rövidítéssel: GIS) kialakításának (7). Ez a méretarány-függetlenség azonban nem a megjelenített végtermékre vonatkozik, hanem csak a digitális grafikus adatbázis attribútuma. A mai gyakorlatban megjelenő térképek hiányosságai Vizsgálataim tárgyai az utóbbi években megjelent környezetgazdálkodási térképek. Az alább közölt statisztika néhány hidrológiai fórum adatbázisa (a Hidrológiai Közlöny 2002. évi számai: 16., a XLIII. Hidrobiológus Napok, Tihany 2001. okt. 3-5, és a Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlés, Mosonmagyaróvár 2002. júl. 3-4. konferencia kiadványai), melyen keresztül bemutatom az általánosnak mondható trendet. Megfigyelhető, hogy a megjelenített térképeken a térképi ismérvek hiányosan szerepelnek. A méretarány-függetlenség egyszerűen rosszul van értelmezve. A megjelent térképek mintegy 4, azaz négy %án találunk megjelölt méretarányt, pedig az eredeti adatsűrűség mértékének ismerete létfontosságú lenne a környezetgazdálkodási térképeken is. Gondoljunk pl. a talaj alapadat-bázisokra! Nem mindegy, hogy 1:10 000, vagy 1: 100 000 méretarányú volt az alaptérkép. Természetesen a feltételezhetően mindenki által ismert területek ábrázolásánál (pl. Magyarország, Európa) nem feltétlenül szükséges a méretarány megjelölés, de a teljesség kedvéért minden esetben ajánlatos lenne. Gyakori jelenség a térkép címének elhagyása. Sokszor a szövegkörnyezetből kell kibogarászni a térkép tartalmát, az ábrázolt témát. Ugyanez vonatkozik a jelmagyarázatra is. Nem a térkép klasszikus ismérve ugyan az északjel, de a tájékozódást nagyban elősegíti és alkalmazása különösen a nagy méretarányú térképeknél lenne indokolt, a feltételezhetően mindenki előtt ismert területeknél természetesen elhagyható ábrázolás. A tematikus térképi ábrázolási módok alkalmazásáról is készítettem statisztikát. MÉRETARÁNY 120 100 <0 60 40 20 1. ábra. A méretarány, mint a legfontosabb térképismérv előfordulása a vizsgált térképeken Vizsgálataim kiterjedtek még a térkép címének és az aránymérték vagy más néven vonalas lépték előfordulási megoszlására (2 ábra). A vonalas lépték a térkép eredeti méretarányában készül, segítségével egy körzőnyílásba vett térképi hossz természetbeni hossza határozható meg. A vonalas léptéket szívesebben alkalmazzák, mint a méretarányt, pedig a kicsinyítés mértékéről ad csupán információt, az eredeti adatsűrűségre nem ad választ. ARÁNYMÉRTÉK 70 60 2. ábra. Az aránymérték előfordulása a vizsgált térképeken JELMAGYARÁZAT 66 van 3 V////A hiányos 3. ábra. A jelmagyarázat előfordulása a vizsgált térképeken