Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Bócz Brigitta Noémi: A Csömöri-patak természetbe illő szabályozása
330 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003 . 83. ÉVF. 6. SZ. Árvízi tározó építése A vízfolyás töltésezése Árapasztó vápa építése A meder bővítése A meder mélyítése 4.1.1. Árvízi tározó építése Az árvízi tározó a folyókon levonuló árhullám egy részének visszatartására kiépített tér. A tározó feltöltésével csökkentjük az árhullám nagyságát, és késleltetjük a lefolyást. Megfelelő topográfiai lehetőségek mellett a vízfolyás és környezete szempontjából a legkedvezőbb megoldás. A tározó alatti vízfolyásszakasz a közvetlen beavatkozástól mentesül. így kisebb keresztmetszetű mederszelvény elég a mértékadó vízhozam elvezetésére. Ezek a tározók árvízmentes időszakban lehetnek üresek, ilyen esetben mezőgazdasági művelésben tarthatók. De, árvízmentes időszakban alkalmazhatjuk horgász-tóként is. Ha ezt választjuk, akkor mindenképp meg kell vizsgálni az üdülési és idegenforgalmi szempontokat. Fel kell támi a potenciális lehetőségeket új hozzáférési lehetőségek biztosítására. Szemügyre kell venni a tájfejlesztés lehetőségeit, a vízfolyás és a víz mentén a környezeti adottságait, élethelyeinek védelmét és fejlesztését (a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével). Figyelembe kell venni a környezet terhelhetőségét. Tekintettel kell lenni arra, hogy a víz, tájalkotó tényezőként fennmaradjon, a vízi és víz közeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, s a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi követelmények ne romoljanak. 4.1.2. A vízfolyás töltésezése A vízfolyás medrébe nem szükséges beavatkozni. A vízfolyás és a töltések közötti területen biztosítható a természetbe illeszkedő állapot. 4.1.3. Árapasztó vápa építése Feladata, hogy a meder emésztőképességét meghaladó vízhozamokat összefogva vezesse le a gazdaságossági vizsgálat során meghatározott kiépítési mértékig. Létesítése akkor célszerű, ha a vízfolyás kanyargós, vagy nem a völgy mélyvonalán halad. Működése: A vápák fenékszintje magasabb a vízfolyás medrének fenékszintjénél, így csak bizonyos, meghatározott vízállás elérése után működnek. A földmunkák elvégzése után füvesítésük szükséges. Mivel árapasztó vápa csak dombvidéken alkalmazható, a Csömöri-patak esetében ez a megoldás nem végrehajtható. A meder bővítése Ha a fenti megoldások műszakilag nem valósíthatók meg, vagy irreálisan gazdaságtalanok, a mederszelvényt kell bővíteni. A Csömöri-patakon, (az FCSM által kiadott tervdokumentáció alapján) meghatároztam azokat a szakaszokat, amelyeken a természetes mederszelvény emésztőképessége megfelelő. Ezeket a rendezéssel nem szabad érinteni. Mivel az érintett (a váci és fóti vasúti átkelőhely közötti) szakasz teljes hosszán nem megfelelő a meder vízemésztő képessége, végig mederszelvény bővítést kellene alkalmazni. E szakaszokhoz a megváltoztatott mederszakaszokat szervesen csatlakoztatni kell a mederrongálások elkerülése érdekében. Törekedni kell arra, hogy az új meder átlagmélysége lehetőleg azonos maradjon a régiével, így megmarad a meder-talajvíz kölcsönhatás változatlansága. Ahol a régi meder nyomvonalát nem változtatjuk meg, a meder bővítését lehetőleg egy oldalra korlátozzuk. így a régi meder egy oldala eredeti állapotban marad. Ez ebben az esetben nem megoldható, mivel az érintett szakaszon a meder trapézszelvényü, és összetett meder kialakítása esetén mindkét oldalon szükséges a beavatkozás, hogy a tervezett mederszelvényt kialakíthassuk. E forma egyébként számos előnnyel rendelkezik a trapézszelvényhez képest. Ezek a következők: Nem szükséges a teljes mederszelvényt lapos 1:2, esetleg ennél laposabb rézsűvel kialakítani A padkákkal (relatív értelemben) lecsökkenthető' a rézsűk hossza. A padkákról egyszerűen végrehajtható a meder kaszálása. A padkán biztosíthatjuk a mederiszapoló gépek közlekedését. Az árvízi meder rézsűin a kialakult gyeptakaró tökéletes védelmet ad. Általában a kisebb meder-karbantartási munkákhoz nem kell igénybe venni a parti területeket, ezáltal nagy mértékben csökkenthető a zöldkár. 4.1.4. A meder mélyítése A vízfolyás mélyítése lényegesen durvább beavatkozás a vízfolyás életébe, mint a mederbővítés. A mélység növelése elsősorban szűk völgyekben célszerű, vagy ha széles völgyfenéken drénezést szándékoznak végezni. Az ökológiai következmények súlyosak. Megszűnik a völgyfenék, mint természetes élőhely, nincs többé átmenet a vízfolyás természetes növényzete és a kultúrtáj között. Az ökológiai és tájesztétikai károsodások minden beavatkozás közül a legsúlyosabbak. De, akármilyen beavatkozásról is legyen szó, a bevezetések előtt jó, ha alkalmazunk hordalékfogót, és körültekintőnek kell lenni, mivel nagyon fontos, hogy milyen hatással lesz a kiválasztott beavatkozás a környezetre (pl. a lefolyás gyorsulása, medererózió, feltöltődés, az élővilág várható változásai, stb.) 4.2. Környezetbe illő meder- és rézsűbiztosítás kialakítása Környezetbe illő burkolatok azok a biológiai burkolatok, amelyek élő vagy holt növényi anyagokból készülnek. Az áramló vizet elemi folyadéksugarakra bontják, amelyek örvénylésre és irányváltozásra kényszerülnek, ezzel a felület érdessége révén az eróziós hatást lényegesen lecsökkentik. Élő burkolat telepítésének feltétele az, hogy a növény fejlődéséhez és szaporodásához szükséges tápanyag rendelkezésre álljon, ugyanakkor a vízborítás tartóssága olyan legyen, hogy az ne okozza a növény pusztulását. A gyakrabban alkalmazott élő burkolatok: a gyepesítés, a gyeptéglázás, élő rőzsefonat készítése, Réno matrac.
