Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Bócz Brigitta Noémi: A Csömöri-patak természetbe illő szabályozása
326 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003. 83. ÉVF . 6. SZ. Szükség esetén végzendő munkák: Meder iszaptalanítás. Mederrongálódások helyreállítása Ide tartozik a lefolyási akadályok eltávolítása, a mederrongálódások helyreállítása, valamint az iszap eltávolítása. Lefolyási akadályt föleg a mederbe dőlt fák és az azokon fennakadó uszadék képezhet. Ezeket el kell távolítani, ha már kisvíznél is jelentősebb duzzasztást okoznak. Ilyen alkalmakkor általában a meder is rongálódik, ennek biztosításáról is gondoskodni kell. Vizsgálni kell a bedőlt fa környezetét is, nincsenek-e még kidőlés előtt álló fák. Az ilyeneket célszerű eltávolítani. A kidőlt, vagy kidőlő félben levő, eltávolított fák tuskóit azonban hagyjuk a helyükön. Ha mederbe dőlt fa csak kismértékű (2-3 dm-es) duzzasztást okoz, hagyjuk a helyén, csupán ágait távolítsuk el. Az így kialakuló fenékküszöb változatosabbá, a természetes állapothoz még közel állóbbá teszi vízfolyásainkat. Mederrongálódás esetén, beavatkozásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a rongálódás valamilyen okból nem tűrhető, így műtárgyak, közlekedési vonalak, épületek, esetleg különösen értékes müveit területek környezetében. A mederrongálódások helyreállításához száraz terméskövet, vagy élő anyagokat (rőzse) használjunk. A meder iszaptalanítása, kotrása súlyos beavatkozás a vízfolyás ökoszisztémájába. Igyekezni kell tehát ezt úgy szervezni, hogy minél kisebb szakaszokon legyen szükség beavatkozásra. Ha elkerülhetetlen a meder hosszabb szakaszokon történő kotrása, ezt úgy kell végrehajtani, hogy az ökoszisztémában a lehető legkisebb kár keletkezzen. A természetbe illesztett, kifejlett növényzetű vízfolyás lényegesen kevesebb karbantartást igényel, mint a technikai szemlélettel kiépített. 2. A Csömöri-patak és vízgyűjtője feltárása A Csömöri-patak, a Gödöllői-dombság nyugati vízgyűjtőjéről eredő kb. 15 km hosszú kisvízfolyás, amely Csömör község kül- és belterületén keresztül folyva éri el Budapest északkeleti határát. Rákospalotán, majd Újpest északi részén keresztül folyva torkollik a Mogyoródi-patak 2+975 km szelvényébe. A vízgyűjtőterület nagysága 35,94 km 2. A helyszín többszöri bejárása, a Triaut Kft. és a Fővárosi Csatornázási Müvek Részvénytársaság Ár-Belvízvédelmi Önálló Csoport: Csömöri-patak vízjogi dokumentációja (1995. október hó) alapján, a Csömöri-patakról és vízgyűjtőjéről a következő adatokat szereztem. 2.1. Mederállapot A vízfolyás legalsó 134 m hosszú szakaszát (ez a zártszelvény kifolyási szelvénye) PT jelű előregyártott "U" szelvényű mederelemek alkotják, ami mellett mind a két oldalon betonlapokból kiképzett 0,80 m széles padka van. Ehhez a padkához aszfalt burkolat csatlakozik, aminek a magassága 0,85-0,90 m, e rézsüszakasz hajlása megközelítően 1:3. Az aszfaltburkolat fölött 1:2,4-1:2,5 hajlású füvesített rézsű megy a gát koronájáig. A korona szélessége mindenütt meghaladja a 4,0 m-t. A 0+134 - 0+815,90 km szelvények között (681,90 m hosszon) a káposztásmegyeri lakótelep alatt átvezetett 2,60 m átmérőjű zártszelvény van. A zártszelvény fölött 9,60 m hosszon (0+825,50 km szelvényig) hordalékfogó épült. A hordalékfogó fölött, a 0+825,50 és 1+003,30 km szelvények között a torkolati szakasszal azonos összetett keresztmetszetű a meder, de a füvesített rézsűk hossza jelentősen lecsökkent. Ez a burkolat a dűlőúti áteresz 6,00 m hosszú előfenekével ér véget. A Budapest-Vác vasútvonal a 0+970 km szelvényben keresztezi a Csömöri-patakot. A keresztezésben 4,0 m nyílású híd van. A dűlőúti keresztezés a 0+992,5 km szelvényben 2,4 m nyílású híddal történik. A közelmúltban kiépített 88865/36 hrsz. dunakeszi út 9,0 m nyílású híddal keresztezi a patakot. Az elő és utófenék mederburkolattal ellátott, megfelelő szinten kiépített, jó állapotú. Az 1+003,30-3+976 km szelvények között, változó hosszú partoldallal, egységes a meder keresztszelvénye. A hídtól felfelé a veresegyházi vasúti keresztezésig a patak mély fekvésű mezőgazdasági területek között kanyarog. A két vasúti (váci és a fóti) híd közötti szakaszon a mederfenék CSOMIÉP III. előregyártott betonelemekkel biztosított. Egy elem hossza, 2,00 m. A rézsűk átlagos hajlása 1:1,5 és 1:2 között változik. A vasúti keresztezés környezetében a meder megfelelően kiépített. A bal parton az 1+242,7 km szelvényben <{>80 cm nyílású beton áteresz vezeti be a környező területek felesleges csapadékvizeit. A fóti vasúti átkelőhely előtt, az eséscsökkentés érdekében mesterségesen oda helyezett kövek találhatók. Ezek fenéklépcsőként működnek {2. kép). 2. kép: Fenéklépcsöként működő, mesterségesen oda helyezett kövek A 3+976 km szelvény felett a főváros határáig, általában 1,40 m fenékszélességű és 1:1,5 rézsűhajlású földmeder van. A rézsűkön a természetes növényzet telepedett meg. A főváros határától az eredés pontjáig, nem történt semmiféle beavatkozás. A meder szabályozatlan, természetes növényzettel. A mederanyag agyagos, finom homokszemcsékkel. 2.2.Mértékadó vízhozamok, adatok A vízfolyás legalsó, közel 1 km hosszú szakaszára a 3 %-os valószínűségű vízhozamot írták elő mértékadónak, ami alapján a zártszelvény megépült. A mederbe bevezetik Csömör község tisztított szennyvizeit. A külterületnek tekintett teljes fővárosi mederszakaszon a 10 %-os valószínűségű vízhozam a mértékadó.
