Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Megemlékezések Dégen Imre (1910–1977) vízügyeink 1955–1975 közötti vezető egyénisége elhunytának 25. évfordulója alkalmából (Szeged, 2002. június 17-én) - Koltay József: Dégen Imre államtitkár és a vízgazdálkodási társulatok

KOLTAY J.: Dégen Imre és a vízgazdálkodási társulatok 33 nek eredményeként pl. az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a vízitársulatok száma az 1961 évi 58 társulatról az 1965. év végére 10 társulatra csökkent - 1961. Az első vízműtársulat Csongrád megyében a makói járás területén 1961-ben Apátfalván alakult. (Makó városban 1967-ben alakult a vizműtársulat). Ezzel egyidejűleg elhatározták, hogy a makói járás valamennyi - összesen 16 - településen társulati beruházásban megépítik a települések teljes belterületet ellátó közüzemi vízművet. - 1964. Az Országgyűlés megalkotta „A vízügyről szóló IV. törvényt". Az 1965. január l-jén életbe lépett törvény és annak december 13-ai végrehajtási rendelete hosszabb távra meghatározta többek között a vízgazdálkodási társulatok tevékenységével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket is. A vízgazdálkodási társulatok működését jelenleg az 1995. évi LVII. törvény IX. fejezetében, és a 160/1996. (XII. 26.) számú kormányrendeletben foglaltak szabályozzák. - 1965. A Csongrád megyei Kisteleken megalakult az Alsó-Tisza- vidék első csatornamű társulata. (Az országban az első csatornamű társulat alakítására 1959ben Villányban került sor). - 1967. március 30-án Dégen Imre javaslatára megalakult a vízgazdálkodási társulatok országos érdekképviseleti szerve: a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya, majd ezt követően megalakultak a területi választmányok Az 1985. évtől az Országos Választmány önálló jogi személlyé, az 1992. évtől pedig Országos Szövetséggé alakult - 1969. A Csongrád megyei Kövegyen ünnepélyes keretek között Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke átadta a makói járásban elkészült utolsó vízművet. - 1975. május 6-án a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapáti községben - ünnepélyes keretek között - Huszár István miniszterelnök-helyettes felavatta az ország ezredik községi vízművét. Az ünnepségen részt vett Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke is - 1981. január 15-én ünnepélyes keretek között került sor az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén - a Békés megyei Battonyán - az ország ezredik víziközmű társulatának megalakítására (A társulat a település csatornaművének I ütemére alakult.) - 1990. Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság épületének bejáratában Bencsik Béla, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke leleplezte Dégen Imre államtitkár domborművét, Lapis András alkotását. - 1999. október 21-én, a Csongrád megyei Csanádpalotán és Kövegyen szakmai tanácskozást és ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy 30 éve (1969ben) fejeződött be Makó térségében a vízművesítési program és ekkor adta át Dégen Imre államtitkár ünnepélyesen a kövegyi vízmüvet - 2002. június 17-én Dégen Imre államtitkár halálának 25. évfordulója alkalmából Szegeden emlékülésre, ezt követően koszorúzásra került sor. A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Hidrológiai Társaság és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság rendezvényén - az ország csaknem valamennyi területéről - összesen több mint 100-an vettek részt A rendezvényen részt vett többek között: Dégen Imre államtitkár fia és unokája, dr. Breinich Miklós az Országos Vízügyi Hivatal nyugalmazott első elnökhelyettese, dr. Kemény Attila, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Hajós Béla, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, dr. Kováts Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, a Vízgazdálkodási Társulatok országos Szövetségének társelnöke, dr. Starosolszky Ödön, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, Török Imre György, az Alsó Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, dr. Cselőtei László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Fejér László, a Magyar Vízügyi Múzeum vezetője, dr. Vágás István, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. 4. A vízmű- és csatornamű társulatok eredményeiről (1957-1996) A községi vízművek társulati úton történő építése először Tolna megyében kezdett elteijedni Dombóváron 1958. március 20-án - alakult az ország első vízműtársulata. (Az első ivóvíztársulat 1957-ben Szeged térségében alakult.) A Tolna megyei tapasztalatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a legjobban elmaradt területeken is - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Somogy, Vas és Zala megyékben - az 1961-65 közötti időszakban a községi vízművek építése szervezett formát öltött, és széleskörű társadalmi mozgalommá vált. A vízműtársulatok első sikeres 10 éves működésének eredményeként (1958-1967) a 285 társulat által végzett munkák teljes költsége 940 millió forint volt A megépített közel 3400 km vízvezeték-hálózaton létesült mintegy 11 ezer közkifolyó és kereken 50 ezer házi bekötés útján több, mint 600 ezer fő jutott vízvezetéki vízhez. Az 1960-as évek közepétől a községek csatornázásánál is előtérbe került, hogy a helyi érdekeltek, elsősorban a jogi személyek (intézmények, üzemek) anyagi erőforrásait szennyvíztársulatok alakítása útján vonják be a feladatok megoldásába. Az első csatornázási társulat 1959. március 24-én Villányban (Baranya megye) alakult. Bár a csatornázási beruházások összege országosan az 1970. év végéig nem érte el a 100 millió forintot, több megyében azonban ez a szerény eredmény is tovább fokozta az érdeklődést a csatornamű társulatok szervezése és tevékenysége iránt. Az 1957-ben létrejött új típusú vízgazdálkodási társulatok érdekképviseleti szervei (a területi választmányok és az Országos Választmány) 1967-ben szerveződtek újjá Az Országos Választmányt - Dégen Imre javaslatára - 1967. március 30-án alakították meg Az 1985. évtől tovább erősödött a választmányok működésének önállósága, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya önálló jogi személlyé alakult. Az Országos Választmány (Szövetség) ügyviteli feladatait azóta önálló Titkárság végzi.