Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Nekrológok (Dr. Kertai Ede, dr. Andó Mihály, dr. Reimann József, dr. Kontur István, dr. Dobos Alajos)

319 Dr. Kontur István 1945-2003 Fájdalmas veszteség érte a családdal, rokonokkal, barátokkal együtt a tanszéki kollégákat, az Építőmérnöki Kart és Egyetemünket. 2003. július II-én, 58 éves korában Budapesten elhunyt dr. Kontur István oki. mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének docense, folyóiratunknak, a Hidrológiai Közlönynek ismert szerzője, s Szerkesztő Bizottságának két évtizeden át tagja. Dr. Kontur István 1945. június 25-én Budapesten született, apai ágon több generációs vízmérnöki családban. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1968-ban szerzett diplomát, és azóta megszakítás nélkül a kar oktatója volt. Tanársegédként műszaki doktori címet 1975-ben szerzett, ezt követően adjunktusként dolgozott. Kivételes odaadással oktatott, a végzős vízépítő mérnök hallgatók többször választották az év legnépszerűbb oktatójának. A tehetséggondozás keretében szinte számolatlanul szervezte a Tudományos Diákkörökbe, azok munkásságába az egyetemi hallgatókat. Tanítványai közül egyesek később jelentős hazai és nemzetközi szakmai-tudomáttyos sikereket értek el. Az első ^Pró Scientia" díja> sok kőzött ott volt az ő'hallgatója is, -és az UNESCO jelenlegi vízügyi igazgatója is az ^'felügyelete alatt kezdte bontogatni szárnyait Nagy létszámú hallgatói csapat élén legendás volt részvétele 1970-ben Szegeden és környékén, a tiszai nágy árvédekezésben. A mikro-skála véletlen törvényszerűségeiből összeálló makro-struktúrák és szabályosságok felismerése, azoknak a hidrológiai elméletekbe kapcsolása volt egyik fő vezérfonala kutatómunkájának. Érdekelte, hogyan lehet a múlt és jelen információi alapján jövőbeni állapotokat minél megbízhatóbban előre jelezni. Mindazonáltal, utolsó beszélgetéseink egyikén épp a folyómedrek rétegzettségét, és a feltárt struktúra alapján a múltbeli folyamatok visszafejthetóségét, egyfajta Hátrajelzés lehetőségeit taglaltuk Micsoda szélsőségek éfcek a-filozófiai szemlélet szempontjából, mégis közös gyökérrel... Áldozatos oktatói & magas színvonalú tudományos kutatói munkája a kilencvenes évek közepétől hozta meg számára az igazán magas szintű elismeréseket: 1994-ben elérte a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot, s egyetemi docenssé nevezték ki. 1998-től Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert el, 2001-ben pedig az Akadémia Arany János Kuratóriumának Kvassay Jenő díjában részesült. Az önmagukban is egész embert igénylő oktatás, tehetséggondozás, kutatás és a szakmai közéleti tevékenység mellett dr. Kontur István 1992-től a „Műegyetem 1956" alapítvány titkára is volt. Kivételes életfilozófiájának jellemzésére hadd álljon itt gyászjelentése mottójául is választott saját gondolata: „Születés és halál között csak egy lépés az élet. Hogyan és merre teszed meg? Milyen kevés és milyen fontos ez." Dr. Kontur István főbb kutatási területei: Hidrológiai modellezés. Sztochasztikus folyamatok alkalmazása a hidrológiában. Hidrológiai idősorok elemzése. Előrejelzés alkalmazása a hidrológiában. Háromfázisú zónában lezajló jelenségek. Csapadék-lefolyás kapcsolatok. Szakmai közéleti tevékenysége: A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának vezetőségi tagja 1985-től. A Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsági tagja 1982től. Az MTA Vízgazdálkodás-tudományi, illetve Hidrológiai Tudományos Bizottságának tagja 1996-tól. Az UNESCO NHP/ OHP magyar nemzeti bizottságának tagja 1992-től. A Magyar Mérnöki Kamara Vízmérnöki Tagozata Elnökségének tagja 1991 -tői, a Tagozat minősítő bizottságának is 1995-től. Közleményei: 1 könyv társszerzőkkel, 2 disszertáció, 91 tudományos cikk, 80 tudományos előadás. Szakmai díjai: > Árvízvédelemért emlékérem, 1970. Tudományos Diákköri Mozgalomért Emlékérem, 1972 és 1978. A Magyar Hidrológiai Társaság által adományozott Vásárhelyi Pál Emléklap, 1974-ben, és Pro Aqua Emlékérem 1982ben. Miniszteri Dicséret 1989-beö. Kedves Kollégánk, Szeretett Barátunk! Közel száz tudományos publikációval fémjelzett szakirodalmi tevékenységed sokáig tárháza marad az egyedi ötlet-kombinációknak, a műszaki-tudományos, de egyúttal mindig filozofikus látásmódnak, és nem utolsó sorban az igényes fogalmazási stílusnak. Az elismerések csak további lökést adtak egyetemi munkádnak: ahogy 197Ó-ben fiatal tanársegédként, úgy a közelmúlt rendkívüli árvizeinél vezető oktatóként is az empírián keresztül, a gáton tanítottad a hallgatókat a nagyvizek tiszteletére, miközben „Víztáj-védelem" című, nagy népszerűségnek örvendő tárgyadban a vízi környezet esztétikumának megbecsülését, élvezetét, egyúttal fenntartásának fontosságát hirdetted. Mint festő-grafikus, a szemlélőt mindig mély gondolkodásra késztető képeiden ezt az esztétikumot hányszor megjelenítetted! 58 évednek több mint felét a szeretett család mellett egyetemünkre, a hallgatókra, ránk, kollégákra, barátokra, és a szakmára áldoztad. Sok közös külföldi ismerősünk közül egy finn barátunkat a Mekong folyónál érte halálhíred. - No more New Year Card — jött szomorú válasza. Valóban: többé már nem kapjuk saját készítésű, újévi üdvözlőlapjaidat, az oly jellegzetes, tudományosan mindig provokáló újabb gondolatokat. Miközben búcsúzunk, meg kell békülnünk azzal, hogy amit eddig kaptunk Tőled, abból kell a jövőben okosan gazdálkodnunk, azt kell továbbvinnünk. A Te feladatod már nem evilági: nyugodj hited szerint békében! Dr. Józsa János