Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Kránicz István: A bajai Deák Ferenc zsilip

310 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003

. 83. ÉVF. 5. SZ. A bajai és hasonlóan az újvidéki zsilipek alapozását a munkagödrökben mutatkozó források, fakadó vizek és futóhomok miatt - igen nagy nehézségek között végezték. A munkagödör állékonysága többszőr veszélybe került, a fakadó víz nagy mennyiségű homokot vitt a gödörbe, a földmunka szinte megkétszereződött. A munkateret végül is csak több, az akkori időkben nagy teljesítményűnek számító gőzgéppel és számos kézi szivattyúval lehetett vízteleníteni. 5.) A nemzetközi és a hazai diplomáciai, katonai, gazdasági, társadalmi folyamatokat cselekvő résztvevőként értelmező-értékelő, Deák törekvéseivel azonosuló Türrnek a társulat elnökeként is meghatározó szerepe volt abban, hogy ez a jelentős vízügyi létesítmény Deák Ferencnek a nevét viseli. A névadás tényéről - amely rendhagyó módon még Deák életében történt - Andrássy Gyula - a Türr által vezetett építkezések királyi felügyelő mérnöke - 1878-ban így írt: „1875 évi augusztus hóban ... a bajai tápzsilip is beszenteltetett s Deák Ferenc nagy hazánk fiának nevére kereszteltetett". A sorsfordító kiegyezést szorgalmazó erők vezéralakjának neve egyértelműsítette, fémjelezte a kor progreszszív szellemiségét, azt a történelmi-politikai állásfoglalást is, amely a társadalmi békét és a polgári fejlődést igenelte. Az olvasó szíves engedelmével itt teszünk közzé néhány részletet abból a levélből, amelyet Türr tábornok a Bács megyei választókhoz 1869 február 20-án keltezett: „Az 1866-iki háború előtt azt mondta nekem Kossuth A magyar nemzet előtt csak két név van, amely zászlóul szolgálhat, és mely meghatározott politikai jelentőséggel bír, mely jelentőséget mindenki megért. Az egyik Deák neve a másik enyim .... Deák neve minden magyarnak egy alkotmányos Magyarországot jelent, az osztrák dynastia alatt, tehát hűséget az osztrák házhoz és békés kiegyezést (...) Magyarország (...) a dynastiával kibékülést választotta, követve Deákot és elfogadva a kiegyezést(.. .). Nem vagyok azon tan embere, ki azon jelszót: „Mindent vagy semmit" írja zászlójára; hanem azon tant követem, mely ha lassú is, de folytonos előhaladó iránynak hódolf...). Midőn hazánk felett az önkormány uralkodott, és csak léha önmegadás vagy forradalom közt volt a választás én az utóbbinak embere voltam; ma midőn az 1867-ki kiegyezés a nemzetnek megnyitotta a törvényes működési tért, elfogadom a kiegyezést és pedig nem azon utógondolattal, hogy azt megbuktassam, hanem azon szilárd elhatározással, hogy az tökéletesltessék mit csak úgy érhetünk el, ha ezen törvény ellen nem izgatunk. (....) Tűzzük ki feladatunkul, hogy az összeülendő országgyűlés ne vesztegesse el idejének kétharmadát a kiegyezés feletti vitával, hanem minden erőnkkel a benső reformok létrehozásán dolgozzon. A nemzet gyarapodni fog erőben és a haza megfogja szerezni mindazon előnyöket, melyek a gyakorlat terén szükségesek. Fogadják önök benső köszönetemet bizalmukért, melynél fogva engem képviselőjükül választani akarnak Külföldi viszonyaim nem engedik, hogy önök ajánlatát most elfogadjam, tartsanak meg baráti emlékezetükben mint őszinte polgártársukat. Pest, 1869. évi február 20-án. " A Bajai Ferencesek Háztörténete (ma még kéziratos) a zsilip és a tápcsatorna megnyitásáról az alábbiakat rögzíti: „1875 augusztus 13-ika Délután 'A 3 órakor megnyitották a forgalom számára a Bezdánig újonnan kiásott csatornát. Thür István tábornok úr az államtitkárral Budapestről gőzhajón érkezett Szentjánosra, ahol a Bajai polgárok ékes küldöttsége várta őket és elkísérte a csatornának a város alsó részén lévő kapujáig. Ott főtisztelendő Latinovics Gábor prépost, bajai plébános úr, klaszszikusan kidolgozott beszéddel, köszöntötte őket, ünnepélyesen megnyitották a csatornát. Hajójuk átment a zsilipen, majd a kapuk és mellettük lévő ház megszemlélése után ugyanazon az úton visszatértek Szentjánosra, ahonnan folytatták útjukat Bezdánba, hogy ott is elvégezzék ugyanazt (a megnyitást) a csatornán". (História Domus Türr István Múzeum adattára 3479. 2003. Baja) Alighogy az építés befejeződött, a zsilip máris súlyos igénybevételnek volt kitéve. Az 1876. évi rendkívül nagy és tartós jeges árvíz a műtárgyon és a tápcsatomán is nagy kárt okozott. A jégtorlaszok a tápzsilipet is alaposan megrongálták, azon felül az árvíz a Mohács-szigeten keresztül - mivel ekkor még nem készült el a Duna menti árvízvédelmi vonal - elborította a teljes szigetet. A tápcsatorna vonalát a vízben csak a telefonoszlopok mutatták. A zsilip helyreállítása még abban az évben megtörtént. A zsilipfalon emléktábla hirdeti Türr István e munkában szerzett érdemeit. Ez a szöveg most a múzeum bejáratának homlokzati falán márványtáblába vésve olvasható (az eredeti tábla ugyanis a zsilipkamra falában van és nem közelíthető meg). DEÁK FERENCZ ZSILIP AZ 1876-KI EMLÉKEZETES DUNAI ÁRVIZEK ÁLTAL A ZSILIPEN ÉS A TÁPCSATORNÁN OKOZOTT NAGY ROMBOLÁSOK UTÁN TÜRR ISTVÁN OLASZ KIR. ALTÁBORNAGY BAJAI SZÜLETÉSÜ POLGÁR AZ ÚJ FERENCZ-CSATORNA TEREMTŐJE RENDÍTHETETLEN KITARTÁSSAL ÉS RENDKÍVÜLI ÁLDOZATTAL A CSATORNÁT S EZEN MÜÉPÍTMÉNYT ÚJBÓL FELÉPÍTETTE. ISTEN ÁLDÁSA LENGJEN E MŰ FELETT! Andrássy Gyula Kauser J. István kir. felügyelő mérnök mérnök, a társulat megbízottja