Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
5. szám - Kerényi A. Ödön: Az Európai Unió elvárásai a megújuló áramtermelés terén
303 Az Európai Unió elvárásai a megújuló áramtermelés terén Kerényi A. Ödön 1121. Budapest, Törökbáliti út 13/A Bevezetőül szeretném felhívni a figyelmet arra a fogalomtévesztésre, amivel még a szakemberek körében is gyakran találkozunk, amikor az energia szót, a fajtáját pontosító jelző nélkül olvassák. A villamosenergia-termelést, a köznyelvben évszázados hagyományként elfogadott módon, lehet áramtermelésnek is nevezni. Egyik sem érthető félre, de csupán az „energia" főnév alatt, a „primer", vagy „összes" jelző nélkül, a laikus közönség sokszor villamos energiát ért. A precíz, német szaknyelv ezért használja következetesen a „primer" melléknevet, amit érdemes lenne nálunk is követni. Itt térek ki egy másik, szükségesnek vélt statisztikai pontosításra, amivel részletesebben foglalkoztam az Energiagazdálkodás 2001/6 számában megjelent,/í megújuló energiák statisztikai fogaimar című cikkemben. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megújuló energiákkal kapcsolatos tájékoztatásai tartalmukban más bázisra épülnek, mint az Energia Központ által készített energiamérlegek. Az OEGH megszűnte óta ugyanis, a mérlegekben, sajnos nem találunk adatot az OECD Nemzetközi Energia Ügynöksége (IEA) statisztikáiban bővebben részletezett megújuló energia fogalmakra. így pl. sem a biomassza, sem a geotermikus energia, sem a szélenergia nem szerepel az IEA-nak hivatalból megküldött jelentésekben. Ezért kényszerültem pl. az MVM Közleményei legutóbbi éves, villamosenergia-statisztikai számaiban külön rovatot nyitni a „mérlegen kívüli megújuló" energia fajtákra. Zavarja a tisztán látást, hogy a GKM a megújuló energiák távlati célkitűzésekben a mérlegen kívüli fajták adatait szerepelteti, szemben az IEAnak, vagy az EUROSTAT-nak küldött mérlegszerkezet hivatalos adataival. Indokolt lenne tehát, mind a célkitűzéseket, mind a statisztikát összhangba hozni. Ezen bevezető gondolatok után térek rá az EU elvárások teljesíthetőségének témájára. Az Európa Unió közismerten súlyponti kérdésnek tekinti a levegőszennyezés csökkentésének az ENSZ keretében rendezett, kyotói, johannesburgi nemzetközi konferenciák célkitűzéseinek teljesítését. Az EU a C0 2 kibocsátás okozta melegház hatás mérséklése érdekében, többek között, növelni írja elő tagjai számára a megújuló energiákból származó áramtermelés növelését, ami 2000 -ben az EU összes villamos energia termelésének 13 %-a volt, és zömében vízenergiából származott. Ezen hányadot 2010-re az EU átlagban 21,5 %-ra kívánja felemeltemi, amibe a vízerőmüvek mellett a szélenergia, a biomassza és minden egyéb lehetőség is beleértendő. Azonban a csatlakozó államoktól is elvárja, hogy erre az időre ők is jelentősen emeljék villamosenergia-termelésükben a megújuló energiából származó hányadot. Első tervezetében átlagosan a kb. 16,5 %-ot kívánta elérni. Ebben a számban Magyarországra 11.5 % lett volna az elérendő hányad. Azon EU elvárás, hogy Magyarország 2010-ben legalább megközelítse a 11.5 % megújuló energiából származó áramtermelést, az elvégzett előzetes számítások szerint még a Duna vízerő-potenciáljának hasznosítása esetén sem képzelhető el. Fenti állításom bizonyítására szolgáljon az alábbi, általam készített, egyszerűsített számítás, ami a Hidrológiai Közlöny 2003/3 számában is megjelentél, táblázat) A becslés az erőművek beépített teljesítőképességének nagyságából és azok éves kihasználásából indul ki a termelés megállapításánál. Megújuló energiahasznosítónak hazánkban jelenleg, illetve a bázisnak tekintett 2000 évben, csupán vízerőművek minősíthetők, mivel pl. a szemétégető termelését az ENSZ még nem ismeri el ilyennek. A meglévő vízerőművek sorához hozzávettem a Bősi Vízerőmű termelésének jogos magyar hányadát is, ami csupán a minimális eredménye lehetne egy várható magyar-szlovák tárgyalásnak. A becslés eredménye a következő: 1. táblázat A megújuló energiából történő áramtermelés lehetőségei Magyarországon | MW (TWH/év Jelenleg: Tiszai vízerőművek és a többi törpék 41 0,16 Bös, mai jogos magyar hányad (33 %) 240 1,00 A jövőben: Nagymaros, ha megépül 165 1,00 Paks rekuperációs vízerőmű 7 0,05 Uj törpe vízerőművek 2 0,01 Borsodi Hőerőmű fahulladék 60 0,30 Pannon Power fahulladék 100 0,50 Szélerőművek 10 0,04 Inkei geotermikus erőmű 2 0,01 Egyéb bio- fotovoltatikus erőmű 2 0,01 Összesen becsülhető megújuló energia 629 3,08 Mivel a hazai erőművek bruttó termelése a bázis évben kb. 35 TWh, a megújuló energiából származó 0.16 TWh mindössze 0.4% részarányt jelent. Figyelembe véve a villamosenergia-igény várható növekedését is, az erőmüvek termelését 2010-ben 40 TWh-ra feltételezhetjük, így az_optimistának mondható becslésből kitűnik, hogy 2010-ben az összes megújuló energiából származó áramtermelés kb. 3,1 TWh lehet, azaz legfeljebb 7,8 %, az EU által először javasolt 11,5 % helyett. A Bős-Nagymaros vízerőművek termelése nélkül viszont, 2010-ben a megújuló áramtermelés mindöszsze 1.1 TWh-ra becsülhető, tehát csak 2,7 %-a az öszszes erőmű termelésének. Feltételezhető azonban, hogy az EU szakértők számoltak azzal is, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcsők ügyében, a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtása céljából újra kezdődő magyar-szlovák tárgyalásokon megegyezés érhető el. Erre a lehetőségre a Nemcsók-delegáció 1998ban már példát is mutatott. A megállapodás tervezet azonban közismerten, politikai okok miatt, nem nyert magyar részről jóváhagyást, és a mai hivatalos álláspont is idegenkedik a Nagymarosi Vízlépcső létesítésétől.