Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Juhász József: Mikoviny Sámuel a vízmérnök

JUHÁS^^Mikovin^jámiu^ 281 Térképezése közben odafigyelt kedvenc hobbyjára a régészetre is. Például Dunaföldvár mellett feltüntette Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye térképén az általa fellelt - és akkor még látható - római kolónia nyomait is. Baranya vármegye térképén feltűnően jó és meglepően gazdag a vízrajz. A Fekete víz völgye az Almás patak torkolatától a drávai torkolatig, sőt azon túl is Palirévig olyannyira el van öntve, hogy a völgyet a víz a Dráva medrénél másfélszer szélesebben borítja A Kovasica patak vízzel bőven elárasztott völgye helyenként még a Fekete víz völgyénél is szélesebb mocsár, s abból csak egy-két domb áll ki. A Mohácsi szigeten lévő Duna ágak szabályozatlanok, s (apályait mocsarak borítják. Vörösmart és Danócz között a Duna kanyart egy keskeny szabályozott mesterséges ág a Posta-Duna vágja át (5. ábra). Néhány ilyen átvágás tőle ÉK-re is van. A Posta Duna és a főág közötti térségben nagy kiterjedésű tavat találunk. Ez a térkép cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy a Dunán a XVIII században is voltak átvágások. Bihar és Békés vármegye térképén a vízrajz a legértékesebb, s ezen belül is kitűnnek a mocsarak. Egyetlen térkép sem ad ennyire világos képet az 50, sőt 100 km-nél is hoszszabban elnyúló mocsarak kusza rendszeréről. Kiemelkedik ezek közül a Veres-Nád mocsár, a Ködszállástól Kunhegyesig tartó 15-30 km széles, az északi részén nyílt vizű mocsár feltérképezése. Mikovíny feltérképezte azt a 35 km hosszú vízfolyást is ami a Tiszafüred melletti mocsarakból Pusztakócs táján indult el Iga- és Örs mellett elhaladva táplálta a Veres Nádat. Csongrád vármegye térképén is kiváló a vízrajzi feldolgozás. A térképen pontosan megrajzolta a Tisza völgyének Cibakházáig teijedő szakaszáról kiinduló, egymással nagyjából párhuzamos mocsaras vízvonulatokat, amiket ma már legfeljebb légi fényképeken követhetünk. Sopron vármegye térképén figyelemre méltó a Duna főágának Pozsony és Püski közötti szakasza. E szerint Pozsony és a Rajka alatti szűkületig 21 nagyobb és 4-5 kisebb terjedelmű zátonysziget, Rajka és Püski között 10 nagyobb és 2 kisebb szigetzátonyt talált Mikovíny. A „Bács megye részletének térképe" című lap nagy részletességgel ábrázolja a Dunát és mellékágait. A Duna szabályozás története szempontjából rendkívül fontos és érdekes lap. Arra mutat, hogy a Mikovíny térképen már feltüntetett devegi átvágás 1726-30 körül készült. A régi medret már csak szaggatott vonal jelzi. Tömörkény és Bäks között a Tiszától 2-4 km-re egy, a folyóból kiágazó, majd ugyanabba visszatérő ásott csatorna tűnik fel, melynek célja a Dongér környéki állóvizek lecsapolása és a posványok kiszárítása volt. Somogy vármegye térképén feltünteti a Szigetvár körüli vizeket, mocsarakat (6. ábra) ami indokolja annak nevét. A térképen az 1740 körüli térszíni viszonyokra jellemzően a Balaton déli partja mentén húzódó országút részben víz alatt áll. Balatonkeresztúrtól Lellére csak a Nagyberek mocsarain keresztül gázolva lehet rövid úton eljutni (7. ábra). Ezt a gázlót a térképen szaggatott vonalazás jelöli. 3. ábra. A Komárom körüli Duna és Dunaágak (Mikovíny felvétele) 3. Vízrendezés, lecsapolás Mikovíny munkájának másik nagy csoportja a vízi munkálatokat közvetlenül szolgáló tevékenysége. Ez a közvetlen munka igen szerteágazó és gyakran egy-egy területet tartósan átalakító feladat-megoldás volt. Vízrendezési munkáiból kiemelkedőnek tartom: Még hazatérésének évében, 1725-ben elkészítette a Sziszek-patak szabályozási tervét, amit meg is csináltak. 1727ben megbízást kapott Festetich Kristóftól Somogy megyei birtokainak és azok vízrajzi helyzetének felmérésére, amit lelkiismeretesen el is végzett.