Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
5. szám - Bozán Csaba–Kőrösparti János: A talajvízjárás statisztikai vizsgálata a Békés–csanádi löszháton
260 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 5. SZ. 2. táblázat: A talaj vizkutak július havi eloszlásfüggvényének jellegzetességei 4.3. Kúthasználat vlzttéa Y = -0,192 *X + 353,2 8. ábra: A 411. sz. fábiánsebestyéni talajvízszint mérő állomás emelkedő júliusi trendj e vUSMa 9. ábra: A 436. sz. szabadkígyóst talajvízszint mérő állomás csökkenő júliusi trendje A ferdeség alapján tudunk következtetni a kutak „használatára", pontosabban a környezetükben zajló esetleges külső beavatkozásokra Abban az esetben, amikor a ferdeség pozitív előjelű (467 Kardoskút, 485 Nagykamarás), az eloszlás függvény jobbra ferde a normál eloszláshoz képest, tehát a kút vízszintingadozása (szórása) a nagyobb értékek felé torzul (mélyebb talajvízszint). Negatív ferdeség esetén balra tolódik el az eloszlás függvény (411 Fábiánsebestyén, 433 Újkígyós). Ezzel Összefüggésben megvizsgáltuk a kutakra jellemző sokévi, havi lineáris trendeket (8-9. ábra). Altalános következtetésként megállapíthatjuk, hogy azok a kutak, ahol az empirikus eloszlásfüggvény ferdesége negatív előjelű, illetve a hozzá tartozó lineáris-trend emelkedő, valószínűsíthető, hogy a kút környékén víz feltöltődés, ellenkező esetben vízkivonás történt. Mindezek alapján, nem mondhatjuk meggyőzően, hogy a kutak vízszint ingadozása „csak" természeti jellegű, amit tovább bonyolít az a tény, hogy a kutak nagy többsége városon belül található, amely alapvetően meghatározza a kutak viselkedését. 4.4. A rétegvíz stabilizáló szerepe A pozitív ferdeségü kutak esetén a nagy értékek felé laposodik a függvény, a kis értékek felé levág. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a talajvízszintnek van egy szélsőséges alsó határértéke. Minél mélyebben van a talajvíz szintje, annál jobban csökken a párolgás. Úgy véljük, hogy esetünkben a rétegvízből történő pótlás növekedése egyensúlyba kerül a talajvíz párolgási veszteségével. Ahol pozitív ferdeséget kaptunk, a kutak jelentős része településen belül van, de mint minden kút esetében feltételezhető valamilyen talajvíz használat (főleg nyáron), ezért az emberi hatásokon kívül a rétegvíznek lehet kiegyenlítő, illetve stabilizáló szerepe (Kovács 1977, Szesztay 1980, Orlóci 1991). 4.5. Horizontális áramlás A negatív ferdeségü kutak esetén a függvény a kis értékek felé lapul és a nagy értékek irányába levág. A talajvíznek van egy olyan szintje a terepszint közelében, ahol valamilyen tényező miatt korlátozottá válik a talajvíz emelkedésének lehetősége. Ennek okát abban lehet megjelölni, hogy a talaj víztartó horizontális értelemben nyitottá válik és a móduszt meghaladó talajvízállásoknál kialakul egy növekvő mértékű horizontális szivárgás. Ha magas talaj vízállású időszakokban a területen lévő mélyebb vonulatok feltöltődnek vízzel, akkor megtalálni véljük azokat a nyelőket, amelyek megcsapolják a talajvizet és meggátolják annak további emelkedését, azaz érvényesül a földáija jelenség. 4.6. Illeszkedés-vizsgálat Az előbbiek alapján láthatjuk, hogy a talaj vízjárás valamilyen ferde eloszlást követ Ha a talajvízszint ingadozása elsősorban a helyi időjárás függvénye lenne, akkor valószínűleg szabályos lenne az eloszlás. Kerestünk egy olyan elméleti eloszlásfüggvényt, amely egyfelől minél több paramétert tartalmaz, másfelől jól illeszkedik az empirikus eloszlásra így jutottunk el a Pearson féle 3 paraméteres elméleti eloszlás függvényhez, mely a kutak többségére megbízhatóan illeszthető (10-11. ábra, 3. táblázat). 5. Az eredmények összefoglalása, következtetések összegezve megállapíthatjuk, hogy a talajvíz adatsorok elvben vitatható homogenitásúak, de a felhasználható adatállományt figyelembe véve a választott minták az „egyedül" alkalmazhatóak a vizsgálatokhoz. A homogenitás TalajvfzsziMmérS állomás Standardizált érték Naturális (cm) TalajvfzsziMmérS állomás Várható ért. Szórás Csúcsos. Ferdeség 480 Battonya 57,5015 16,6679 0,1669 -0,3704 426 Csanádapáca 47,46% 21,9650 -0,0187 -0,2094 422 Csorvás 56,6939 18,8898 -0,8102 -0,0031 424 Csorvás 55,2933 21,6928 -0,6293 0,0613 486 Dombegyház 47,7214 21,4703 -0,6641 -0,0970 441 Elek 59,3393 16,6088 -0,6788 0,1582 411 Fábiánseb. 46,6634 15,4044 0,7772 -0,6739 410 Gádoros 53,8908 26,0862 -1,2956 0,1998 425 Gerendás 51,7880 22,4176 -0,5792 -0,0332 467 Kardoskút 59,0893 20,0413 0,0314 0,4035 472 Kaszaper 52,9071 20,5611 -0,2364 0,3628 487 Kevermes 48,3281 19,3470 -0,0042 0,1078 483 Kunágota 44,6658 20,7907 -0,6929 -0,3005 477 Magyarbánh. 31,3350 19,7902 0,2143 -0,8584 430 Medgyesbodz. 55,6481 21,3754 0,0117 0,6191 477 Mezőhegyes 52,3825 20,9002 -0,4021 0,3665 485 Nagykamarás 50,2599 20,9684 0,0071 0,4327 404 Nagymágocs 48,9975 18,4072 -0,2541 -0,1696 384 Orosháza 41,7618 14,2647 0,7653 -0,1510 412 Orosháza 61,6762 20,0642 -1,0381 0,2125 413 Orosháza 37,7153 21,4220 -0,9848 -0,4175 1573 Orosháza 45,8679 15,4186 0,3214 0,3589 421 Pusztaföldvár 53,5884 20,3689 0,1706 0,6587 436 Szabadkígyós 51,2500 18,1916 -0,5613 0,2176 433 Újkígyós 21,1922 17,3825 4,4647 -2,1123
