Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
4. szám - Oláh József–Palkó György–Román Pál–Garai György: Az észak-budapesti szennyvíztisztító telep bővítése és a próbaüzemi tapasztalatok értékelése
OLAH J. cs mtsai: Az Ésrak-Budapest-i szennyvíztisztító telep bővítése 231 y = 11.475* • 18 043 • SíubírtMHégz Lineáris (S*ubs*tiatl«qz) R" r 0 9479 I 7 0 : 60 O" 50 £ 40 Í 3 0 5 2 0 r : 0 j* o o 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 Bioloqiai ihqQOl./Wg.,,., >u|i) 8. ábra. A szubsztrát-légzés és a biológiai terhelés kapcsolata A fölös-iszap mennyisége A fölös iszap mennyiségének meghatározására rendelkezésre álló módjai: - Közvetlen mérésből a napi elvett fölösiszap mennyisége (kg/d): 9 750 m 3/d x 2,0 kg/m 3 = 19 500 kg/d. - ATV-DVWK-A 131 irányelvekalapján számolva: ÜS A C = B aus b • (0,75 + 0,6 • A ^ USB . ZB (10.2). Q.I7 -0.75 ,„ -f , gTS;nap) p) 1 + 0,17 • t T S • FF r = 1,072 < T"' 5 ) az F T értéke 20°C-nál 1,41 (Az endogen légzés hőmérsékleti tényezője) Bíbsd = 155000(0147 - 0,012) = 20 925 kg/nap (Lebontott BOI mennyiség) X TS Z B = 139 mg/l (Lebegőanyag koncentráció SEDIPAC után) Cbsb zb = 147 mg/L (BOh koncentráció SEDIPAC után) t T S = 5,5 nap (Iszapkor) Számitás alapján a fölös iszap mennyisége ÜS 4 C = 20 297 kg/nap. A számítás és a tényleges mérés nagyon jó egyezést mutat. Oxigénbevitel A szénvegyületek lebontásához szükséges oxigénbevitelt az üzemi mérésekkel és az alapadatokból történő számítással határozhatjuk meg: - Összes átlagos tényleges oxigén fogyasztás, mérés alapján: 26.000 (kg/nap) - ATV-DVWK-A 131 irányelvek alapján számolva az oxigén bevitel (OV A C): OVdc = Babsb •( 0,56 + °> 1 5-'tsFt )(kgO,/nap) (3) 1 + 0,17 • F t • B j,bsb = 22 785 kgBOI/nap (Napi BOI 5 terhelés) t T S = 5,5 nap (Iszapkor) Fr = 1,41 (Az endogén légzés hőmérsékleti tényezője 20°C) 0V 4 C = 24 174 (kg0 2/nap) A számított oxigénbevitel mintegy 3 000 kg0 2/nap értékkel kisebb, mint a mért érték (11 %-os eltérés). Az eltérés feltehetően azzal magyarázható, hogy a próbaüzem ideje alatt viszonylag meleg időjárás (víz hőfok ~ 20°C) volt, és a levegőztetőben enyhe nitrifikációs folyamat is lezajlott. Ezt a megállapítást alátámasztja az tény, hogy az elfolyó vízben az N0 3 koncentráció 13,8 mg/l volt. A nitrifikációs folyamat a szén lebontáson túlmenően oxigént fogyasztott, amelyet a telepen mértek de a képlet a nitrifikációs oxigén-fogyasztással nem számol. 5.4. Utóülepítés A telep átépítése során az utóülepítési kapacitást nem bővítették. A megnövekedett vízmennyiség mellett az utóülepítő terhelése napi csúcsra vonatkoztatva 1,3 m/óra és az átlagos vízre számolva pedig 1,0 m/óra Ezek az ülepedési sebességek lebegőanyag terhelésre vonatkoztatva 1,4 és 1,0 kg /m".óra értéknek felelnek meg. Tervezők eredetileg a levegőztető medencékben csak 1,0 kg/m' iszapkoncentrációt szándékoztak fenntartani, abból a célból, hogy az utóülepítők lebegőanyag terhelését alacsony (< 1,7 kg/m"óra) értéken lehessen tartani. Az utóülepítők lebegőanyag terhelésének alacsony értéken történő tartását a viszonylag magas hidraulikai terhelés (1,7 m/óra) indokolta A beüzemelés során az alacsony iszap koncentráció (~ 1,0 kg/m 3) következtében a fonalas baktériumok jelentősen elszaporodtak és ennek következtében iszap elúszás történt. Az említett üzemzavar kiküszöbölése céljából a levegőztető medencékben az iszap koncentrációt ~ 2,0 kg/m 3 értékre kellett emelni. Az iszap koncentráció növelésének hatasára a fonalas baktériumok szaporodása visszaszorult. A meg növekedett lebegőanyag terhelés ellenére a tisztított szennyvízben iszap elúszás megszűnt. Az iszapkoncentráció növelésével a biológiai terhelés értéke 0,3 kgBOI/kg napra csökkent. Az eleveniszap ülepedési tulajdonságai jelentősen javultak, a Mohlmann index (SVI) 155 ml/g érték körül ingadozott. Az utóülepítők felületi lebegőanyag terhelése napi 2,8 és 2 kg/m" óra értékek között mozgott. Az utóülepítők üzemeltetése szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartjuk az ATV-DVWK-A 131 tervezési előírás alapján meghatározható iszap térfogati terhelést (q 5 V) Az iszap térfogati terhelés a teszt időszak alatt 310-403 l/m"h mozgott. Az utóülepítőkre a vízszintes és függőleges komponens aránya alapján a q„-re 500 1/rrrh érték a megengedhető. Megemlítjük, hogy a próbaüzem befejezése után a téli időszakban, amikor a hidraulikai terhelés 164 000 m 3/napra növekedett, a biológiai lebontás sebessége pedig lecsökkent, a levegőztető medencékben 3,0 kg/m 3 iszapkoncentráció bizonyult optimálisnak. Ez utóülepítőkre vonatkoztatva 4,4 és 3,15 kg/m" óra lebegőanyag terhelést jeient (A magyar irányelvek a téli időszakra vonatkoztatva csak 2,0 kg/m 2 óra lebegőanyag terhelést tartottak megengedhetőnek). A magas lebegőanyag terhelési érték azonban kedvező Mohlmann index mellett csak 370-480 i/m 2h iszap térfogati terhelést jelent. Az utóülepítők elfolyó vizének öszszes lebegőanyag koncentrációja a téli időszakban 10 mg/l, az elfolyó KOI 70 mg/l volt. A telep technológiai irányítása szempontjából kiemelkedő fontosságú a megfelelő Mohlmann index, ami lehetővé teszi az utóülepítők alacsony iszap térfogati terhelését. 6. Az iszapkezelési technológia ismertetése Az Észak-Budapest-i szennyvíztelep iszapkezelési technológiájának vázlatát az 1. ábra mutatja be. A meglévő iszapkezelő rendszerben a következő technológiai egységek üzemeltek: - Iszap-homogenizáló tartály (180 m 3) - Iszapszivattyúk, macerátorok - Vas-klorid bekeverő tartály - Mészbekeverő tartály - Kamrás-prés (27 száraianyag tonna/nap) - Membránprés (2x40 szárazanyag tonna/nap) - Lepénykihordó-rendszer A bővítés során a következő változtatásokat kellett végrehajtani:
