Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek

KONECSNY K..: A felsd-tiszai vizraizi távmérő rendszer 203 mérő rendszer központjának működését a beérkező hidrometeorológiai és vízrajzi adatokat, hiba esetén adjon jelzést a felelős szakembernek. A rendszer működésével kapcsolatos eseményeket, hibajelzéseket a központi számítógép folyamatosan kijelzi és naplózza. Ugyanakkor a műszaki ügyeletes a távmérő rendszer által megjelenített fontosabb hibajelzéseket, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, karbantartási munkákat és ezeknek időpontját kézírásos üzemnaplóban vezeti. 2002. évben például a rendszer működésével kapcsolatban ebbe az üzemnaplóba összesen 183 bejegyzés került. Egy eseménnyel kapcsolatban az észlelő személy (általában az ügyeletes, vízrajzos, informatikus), és a szükséges intézkedést végrehajtó is tesz bejegyzést, tehát tulajdonképpen mintegy 60 hibaesemény került az üzemnaplóba. Ezek közt a bejegyzések közt sok olyan volt, ami külön beavatkozást nem igényelt és a hiba néhány percen belül megszűnt, de voltak olyanok is, amelyeknek kijavítása több napot vett igénybe. 3. táblázat Az 1998-tól működő állomásoktól származó reggeli távmért és észlelt vízállások összehasonlítás», 1999-2002 Év Eltérés (cm) Adathiány Év Közepes Legkisebb átlaga Legnagyobb pozitív Legnagyobb negatív 10 cm-t meghaladó Napok száma % Tisza Tiszabecs nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 3,6 2 36 -11 11 8 2,2 2000 1,6 1 17 - 12 21 0 0,0 2001 - 1,7 0 5 -22 10 6 1,8 2002 -4,7 1 9 - 19 19 0 0,0 Átlag -0,3 1 17 -16 15 4 1,0 Tisza Vásárosnamény nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 -0,2 0 16 -20 11 1 0,3 2000 -3,1 0 16 -62 38 5 1,4 2001 1,1 0 56 - 18 27 14 3,8 2002 -2,2 1 12 - 19 18 0 0,0 Átlag -u 0 25 -30 24 5 1,4 Tisza Záhony nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 1,0 0 13 -88 28 20 5,5 2000 2,9 1 23 -54 94 0 0,0 2001 -1,2 1 26 -84 69 6 1,8 2002 2,3 1 16 -21 68 0 0,0 Átlag 1,2 l 20 -62 65 6 1,8 Túr Garbolc úszós műszer - fekvő vízmérce 1999 2,0 0 7 - 1 0 8 2,2 2000 - 1,3 0 9 -4 0 0 0,0 2001 -1,3 0 5 -5 0 6 1,8 2002 1,5 2 12 - 19 2 0 0,0 Állag 0,2 0 8 -7 0 4 1,0 Szamos Csenger nyomásérzékelő szonda - fekvő vízmérce 1999 4,2 2 15 -41 27 28 7,7 2000 -0,5 0 9 -9 0 0 0,0 2001 -0,8 0 5 -6 0 6 1,8 2002 0,5 1 23 -14 4 0 0,0 Átlag 0,6 1 13 -18 8 8 2,3 Kraszna t Igerdőmajor úszós műszer - fekvő vízmérce 1999 0,1 1 48 -29 8 0 0,0 2000 -0,7 1 11 -12 3 64 17,5 2001 - 1,5 0 9 - 15 3 6 1,8 2002 -1,1 0 9 - 10 0 0 0,0 Átlag -0,8 0 19 -16 4 17 4,6 Az 1998-ban korszerűsített vízrajzi távmérő rendszer 4 és fél év alatt összegyűlt üzemeltetési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gyakrabban előforduló adatkimaradások, hibás mérési értékek és a működési hibák okai a következőkben foglalhatók össze: - Nyomásérzékelő vízszintmérö műszer meghibásodása például villámcsapás következtében, amikor túlfeszültség keletkezik, ami tönkre teheti a nyomásérzékelő szondát, de az adatgyűjtő és továbbító egységet is; - Amennyiben a mederbe lehelyezett összekötő cső végébe rögzített szonda nincs kettőzve, és csak búvármunkával lehet lecserélni, a meghibásodás hosszabb adatkimaradást is okozhat, különösen akkor, ha árvíz idején az erős vízsodrás miatt nem lehetséges a csere; - A mérőakna függőleges csövének, illetve a kútgyürűknek megdőlése esetén az úszós vízszintérzékelő úszóteste hozzásúrlódhat a cső falához (különösen, ha ennek átmérője kicsi), sőt itt fenn is akadhat, és ezáltal folyamatosan azonos, valótlan vízállásokat jelezhet; - Áramszünet, a kapcsolat (antenna lefagyás, műszer meghibásodás miatti) szünetelése; - Karbantartás, fejlesztés miatti leállások, - A meghibásodások többségére jellemző volt, hogy csak az egyes részegységeknél következett be, az egész rendszer nem állt le; - Évszakonkénti időjárás változás miatti nehézségek - Ott, ahol a meder és mérőakna közötti összekötő cső LKV feletti szinten vagy azzal azonos szinten lett kiépítve, de medermélyülés miatt ennél alacsonyabb vízállások is kialakultak, kisvizek idején a víz nem tudott behatolni a mérőaknába, - Megfelelő szigetelés hiányában télen a víz lefagyhat az aknában, és ebben az esetben olvadásig a műszer úszója a befagyott jég szintjét méri, - Pára ráfagyása az úszós műszer mozgó részeire. - Rendszeres táv- és helyszíni ellenőrzés szükséges; - Szükség van tartalék műszerek és pótalkatrészek raktáron tartására, és ezek felhasználásával meghibásodás esetén az azonnali cserére, - Az érzékelő műszerek rendszeres évenkénti műszerkalibrációja a magas költségek miatt csak részben oldható meg A vízrajzi távmérő rendszer folyamatos üzemeltetése akkor biztosítható jó körülmények között, ha erre megfelelően képzett, szakosodott és szükséges műszerekkel, tartalék műszerekkel, alkatrészekkel, illetve közlekedési eszközökkel ellátott szervizelő egység kerül kialakításra. Szintén fontos feltétel, olyan műszaki ügyeleti rendszer kialakítása, ami lehetővé teszi a rendszer napi lehetőleg 24 órás figyelését, és bármilyen működési rendellenesség észlelése esetén a haladéktalan beavatkozást. A távmért vízrajzi adatok hasznosítása A megjelenített adatok a távmérő központ számítógépén, ACCESS mérnöki munkaállomáson, OHM-MAHAB, VIZIGINFO-ban elemezhetők, adattáblázatok, grafikonok formájában. A távmért vízrajzi adatok - hasonlóan a hagyományos észlelt adatokhoz - felhasználhatók a napi operatív tevékenységben, azzal a pozitív különbséggel, hogy ezek az adatok folyamatosan, 5 percenkénti gyakorisággal képződnek, munkanapokon vagy munkaszüneti napokon, nappal és éjszaka Az archivált távmért digitális adatok alapján különböző hidrológiai statisztikai feldolgozások, vizsgálatok is végezhetők. A vízrajzi távmérő rendszertől származó adatok legfontosabb felhasználási területe kétségtelenül a vízkárese-