Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
3. szám - Faludi Gábor–Sági Jenő: Szivattyútelep Érsekcsanádon
FAL UPI G - SÁGI J.: Szivattyútelep Érsekcsanádon 171 séggé vált" - uja a Társulat 1892. évi működési jelentése. Majd közli, hogy „ ... az új töltés vonalán a próbafúrásokat megtétette, a zsilipeket elkészíttette, jóváhagyás végett felteijesztette ... abból a célból, hogy a zsilip az 1894. év folyamán múlhatatlanul megkészüljön. A zsilip építésével egyidejűleg sürgősen megoldandó a Sükösd-csanádi belvizeknek ... rendezése is." Az 1894. évi működési jelentésben már arról adnak számot, hogy „ ... nagy eréllyel fogtunk hozzá a múlt évi aratási munkák befejezésével a Császártöltéstől Csanádig teijedő belvizek rendezéséhez." Majd felteszik a kérdést „ ... nem volna-e indokolt a zsilipnél szivatytyútelep létesítéséről is gondoskodni ..."? Az 1895. évi jelentésben olvashaljuk, hogy „a csanádi vascsőzsilip létesítésével immár elementáris erővel nyomul előtérbe a szivattyútelepnek a felállítása is. Különösen az alsó érdekeltségnek Nádudvar, Sükösd, Csanád községek, érseki uradalom stb. teljes megnyugvása a szivattyútelep sikeres megoldásától függ." A Vajas ugyanis Duna-védgáttal volt eltöltve. A záró-védgátat a folyó szintjének veszélyes emelkedése és apadása függvényében évente többször kellett - egyre nagyobb munkával, kockázattal és költséggel - átvágni, illetve visszatömni. Mindezeket a közvetlen előzményeket azért villantjuk fel, mert a zsilipépítés és a szivattyútelep létesítésének igénye egy időben jelentkezett, és a megvalósítás érdekében a Társulat sokat és gyorsan tett. 1896 elején a vascsöves zsilip építése az új védtöltésben befejeződött ( Schlich Gépgyár Husszy György építési vállalkozó). A Kalocsai Néplap (1896. február 29.) levelezés rovata közli a csanádi jegyző köszönő levelét. „Végre beteljesedett a Pestmegye alsó részén fekvő árteres községnek azon régi óhajtása, hogy a Solttól elterülő nagy Orjeg lapályokban felgyülemlett belvíz, melynek természetszerű lefolyása Csanád község határában van nem mint eddig, fokoknak nyitása és elzárása útján - hanem egy nagy költséggel és valóban szakértelemmel épült vascső zsilipen keresztül vezettessék le. És ezen az egész vidékre áldásos munkáját a Sárközi Armentesítő Társulat és főleg annak lelkes és ügybuzgó igazgatója, Kolecsányi Endre úr hozta létre, ki is fáradhatatlanul működött közre abban, hogy ezen nagyszabású zsilip, daczára a téli időnek - még a hó- és jégolvadások előtt teljes befejezést nyerjen. Ezen nagy munkában méltó segítőtársai voltak az ügybuzgó és fáradhatatlan igazgatónak Simig Jenő társulati mérnök és Szuper Mihály társulati védgát felügyelő. Az első érzést, mely ezen nagy műnek befejezésekor keblünkben támad: a hálának és elismerésnek szenteljük! Meg vagyunk győződve arról, hogy köztiszteletben álló társulati igazgatónk ismert erélyével és buzgalmával a most épült zsilip elválaszthatatlan kellékét képező szivattyútelepet is a lehető legrövidebb idő alatt létesíteni fogja. Csanád, 1896. február 22. Decsy Gyula csanádi jegyző" A zsiliphez csatlakozó szivattyútelep létesítése még sürgetőbbé vált. Közben a Társulat igazgatója, Kolecsányi Endre tanulmányozta az ország különböző vidékein épült hasonló telepeket (pl. Vajszka), majd 1896. augusztus 10-én pályázatot írt ki „Felhívás ajánlat tételre" címmel: a Társulat „oly szivattyútelepet szándékozik felállítani, mely képes legyen a már fennálló és 3 db 1000 mm-es és mindkét oldalán tolózárral ellátott vascsőzsilipen át másodpercenként 5 köbméter vizet 3,75 méter magasságra szállítani. Ezen telep 3 darab 1000 mm-es nyomócsővű és 3 darab megfelelő lóerejű compound géphez közvetlenül kapcsolt körszivattyúból és 3 darab hullámlemezes tűzcsövekkel bíró Cornwail gőzkazánból és a szükséges egyéb gépészeti felszerelésből álljon. Az ajánlatok, melyek műszaki leírás, 1:100 méretű elrendezési terv és részletes költségvetésből álljanak és a gépházhoz szükséges anyagkimutatást is tartalmazzák, folyó évi augusztus hó 31-ig bezárólag nyújtandók be." Az 1896. szeptember 5-én tartott közgyűlésen Gajári Ödön titkár indítványozta, hogy sürgősen vegyenek fel 300.000 forintos kölcsönt, azt az évi bevételek fölöslegéből törlesszék és beruházásokra fordítsák. Az indítványt elfogadták és határozattá emelték. A rövid határidőn belül (3 hét!) az ország hét tekintélyes gyára nyolc kivitelezési ajánlattal jelentkezett. A pályázati terveket és költségvetést Farkas Kálmán királyi főmérnök szakértő bírálta. A Társulat választmánya 1897. április 23-án határozott: a munkát a Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvénytársasága kapta meg. A választmány utasította az igazgatóságot az építésre vonatkozó szerződés megkötésére és arra, hogy a „szivattyútelep a jövő év (1898) tavaszán feltétlenül üzemképes állapotban legyen". A szerződés megkötésének dátuma 1897. augusztus 24., a teljesítés határideje 1898. február 28. A kivitelezést 1897. szeptember l-jén elkezdték, és 1898. május l-jén fejezték be. A létesítmény üzembe helyezéséről a Kalocsai Néplap 1898. május 22-én így számol be: ,JF. hó 17-én volt ünnepélyes és hivatalos bemutatása a Dunavédgát Társulat legnagyobb szerű vízmüvének, a csanádi szivattyútelepnek. A szivattyútelepet már az elmúlt hetekben egy alkalommal 36 órai működéssel kipróbálták Akkor oly eredményt sikerült elérni, hogy 36 óra letelte után a belvizeket teljesen átvezették a Dunába. A nagyszerű mű tehát minden tekintetben megfelel a várakozásnak, s bizton remélhető, hogy teljesíteni fogja azt a kiválóan fontos feladatot, melyet az érdekeltség a hozott nagy áldozatok fejében eléje szabott. E feladat pedig abban áll, hogy az alsó érdekeltség tarthatatlan állapotán segítsenek. Eddig ugyanis a felső részeken nagy sikerrel végzett csatornázások következtében a felső őrjegi vizek az alsó területekre vezettettek le. Míg tehát a felső érdekeltség nyugodtan élvezte a csatornázás áldásait, az alsó érdekeltség évről-évre csak kárát látta annak . . A vascsőves zsilip, valamint a szivattyútelep a híres Schlick gyár alkotása. Az egész a gyár főmérnöke - Brandtner - tervei szerint épült. A zsilip maga másfél év előtt készült el. A szivattyútelepen, amelybe 3 önállóan működő gépónás van beállítva, 1897. szeptember l-jétől 1898. május 1-jéig dolgoztak. A munkálatokat a gyár részéről Bavlicza mémök, a társulat részéről Husszy István mérnök vezették. A szivattyútelep költsége az épületekkel együtt 130 ezer forint, a vascsöves zsilipé 30 ezer forint, a gátőrház, földmunkák és kisajátítások költségei 20 ezer forintra rúgnak. Maga a szivattyútelep nemcsak a leghivatottabb műszaki értelemmel, hanem kellő körültekintéssel is épült. A szivattyútelep bemutatását a szabadban rögtönzött lombsátorban kedélyes lakoma követte, melyet lelkes felköszöntők fűszereztek ..."
