Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

3. szám - Ördög Vince–Balogi Zsolt: Cylindrospermopsis raciborski bioteszt: mederüledék minták biológiailag hozzáférhető foszfor koncentrációjának a mérésére

ORIXXi V - BAl.CXil 7.S.: Cylindrospermopsis raciboiskn hiolcs/1 165 koncentrációvá]. Az ellenőrző minták azt mutatták, hogy 5 %-nál nagyobb eltérés egy alkalommal sem mutatott a kalib­rációs görbéhez viszonyítva. A minták BAP koncentrációi­nak a számításakor figyelembe vettük a kísérlet kontrolljának az eltérését az eredeti kalibrációs görbe kontrolijától is A 30 mederüledék mintában a 3 kísérlet-sorozattal mért BAP koncentrációkat a 2. ábrán foglaltuk össze. Az oszlopokon jelzett statisztikai eltérés, amit a három ismét­lésben végzett kísérletek adataiból számítottunk elfogad­ható Az egyes tavakban mért BAP koncentrációk jelen­tős eltéréseket mutattak Balaton: Az üledékben zöldalgával mért BAP-koncen­trációk 11 és 61 ng.g" 1 közt változtak, az átlag 51 ng.g" 1 volt A N-tartalmú tápoldatban szaporodó cianobaktén­ummal mért értékek ettől nem tértek el jelentősen. N­mentes tápközegben a cianobaktérium az előző két teszt­hez viszonyítva jelentősen nagyobb, 48 és 154 ng.g" 1 kö­zötti értékeket, átlagosan 115 ng.g" 1 BAP-ot mért. Fertő tó: A zöldalgával mérhető BAP mindössze 4 és 27, átlagosan 19 |igg~' volt A cianobaktérium N-tartal­mú tápoldatban ennél valamivel nagyobb 6 és 41 közötti, átlagosan 28 ng.g" 1 BAP-ot mért. N-mentes tápoldatban a cianobakténummal jelentősen nagyobb, 36 és 103 kö­zötti, átlagosan 78 ^g.g"' BAP-ot lehetett mérni. Velencei tó: A zöldalgával és a N-tartalmú tápoldatban a cianobaktériummal mérhető BAP értékek csekély elté­rést mutattak egymástól, az átlagok 138, ill. 139 ng.g" 1 BAP-nak adódtak. A N-mentes tápoldatban szaporodó cianobakténummal mérhető BAP-ok 46 és 717 fig.g" 1 között változtak, míg az átlag 199 üg.g~ l volt. A mederü­ledéket azonban aligha jellemzi az átlagérték, mert a V4 minta a három tesztben mutatott 593 és 717 ng.g" 1 közöt­ti értékével jelentősen megemelte az 5 minta átlagát jelen­tő értékeket. Fehérvárcsurgói tározó: A zöldalgával mért BAP ér­tékek 80 és 167 ng.g" 1 közön változtak, az átlag 112 Hg g" 1 volt A N-tartalmú tápoldatban szaporodó ciano­baktérium ennél alacsonyabb, 73 és 126 közötti, átlago­san 89 (ig g"' BAP-ot mért. A N-mentes tápközegben szaporodó cianobaktérium ebben az esetben is a legna­gyobb, 133 és 191 közötti, átlagosan 151 üg.g" 1 BAP ér­téket mért. Halastó: A Fehérvárcsurgói tározóhoz hasonlóan a halastavakban is nagyobb BAP értékeket mutatott a zöld­alga (55-113, 78 ng.g" 1), mint a N-tartalmú tápoldatban szaporodó cianobaktérium (19-94, 49 |ig g"'). A N-men­tes tápoldatban szaporodó cianobakténummal mérhető BAP az előző két teszthez viszonyítva jelentősen na­gyobb, 126 és 214 közötti, átlagosan 161 ng.g"' volt Tisza-tó: A zöldalgával mért BAP 6 és 53 üg.g" 1 volt, az átlag pedig 19 |ig.g"' N-tartalmú tápoldatban a ciano­baktérium ennél kétszer nagyobb értékeket mutatott (18­68, 38 (.ig g"') N-mentes tápoldatban 63 ng.g" 1 volt az át­lagérték, a két szélső érték pedig 33 és 122 |ig g"' Az egyes tavakban merhető BAP értékek összefüggés­be hozhatók az üledék összes-P és a viz a-klorofill kon­centrációjával A Fehérvarcsurgói tározóban és a halastó­ban mindhárom érték a legnagyobb volt, míg a Fertő tó­ban, a Velencei tóban (a V4 minta figyelmen kívül hagyá­sával) és a Tisza tóban a legkisebb A Keszthelyi meden­cében gyűjtött minták értékei alapján a Balaton a két tó­csoport között van A vizsgált minták együttes értékelése alapján megálla­pítható, hogy a legnagyobb BAP koncentrációkat N-men­tes BG-11 tápoldatban C. raciborskii-wa\ mértünk, ahol a minták átlaga 128 |ig g"\ a két szélső érték pedig 33 és 717 |ig g" 1 volt. A C. raciborskii-\a\ N-tartalmú BG-I 1 tápoldatban és a R. subcapitata-\a\ Z-8 tápoldatban mér­hető BAP értékek viszont hasonlóak voltak, az átlagok 66 és 69 lig.g '-nak, a szélső értékek pedig 6 és 593, va­lamint 4 és,596 ug.g '-nak adódtak -T^ 200 'm oi 150 V 0 0 n so A. o 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 250 JT* 200 'w M 150 Pj 100 03 50 B. o 0 200 400 60« 800 1000 1200 1400 250 ^ 200 M 150 tj 100 EQ 50 C. 0 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 TP (ng.g 1) 3. ábra. Mederüledék minták N-mentes (A.) és N-tartalmú (B ) BG-11 tápoldatban szaporodó Cylindrospermopsis ra­ciborskii-val, valamint Z-8 tápoldatban szaporodó Raphido­celts subcapitata-val (C ) meghatározott BAP-koncentráció­ja és a TP közötti összefüggés Figure 3. Relauonship between the BAP and TP content of the bottom sediment samples, for which the BAP was meas­ured with Cylindrospermopsis raciborskii, grown in N-free (A) and N-containing (B) BG-1 1 nutrient solution and also with Raphidocelis subcapitata (C), grown in Z-8 nutnent solunon. Az eredmények ismeretében felmerül a kérdés, hogy mi­vel magyarázható a N-mentes tápoldatban C raciborskii-\/a\ mérhető mintegy kétszer nagyobb átlagos BAP kon­centráció 9 A pH az egyes P-frakciók hozzáférhetőségét alig­ha befolyásolta A tenyészetek pH-értéke minden kísérlet el­ső 2-3 napján 7,5 és 8,5 között, a kísérletek végén pedig 6,5 és 7,3 között változott A pH-okozta P-felszabadulás az üle­dékből a kísérleti körülmények között pH = 9-nel kezdődik (lierge and Källqvist, 1998) A tenyészetekben anaerob kö­rülmények nem alakulhattak ki - a vashoz kötött foszfor hoz­0,082X - 23,1 r" = 0,32 y = 0,160X - 86,3 J = 0,68

Next

/
Oldalképek
Tartalom