Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
3. szám - Molnár Béla–Hajdú Krisztina: A földtani felépítés, a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvízállás közötti összefüggések Szeged–Gyálarét környékén
150 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83 ÉVF. 3. SZ A = 2,3864, B,= - 0,0024, B 2= - 0,0032 A szórás ebben az esetben 0,513, az átlagos eltérés pedig 0,396 volt. A két számítási móddal kapott értékeket összehasonlítva látható, hogy nagy különbség ugyan nincsen közöttük, mégis a csapadékot a tiszai- és talajvízállás emelkedése kissé később követi. Összegezve megállapítható, hogy mindkét számítási módnál a szórás értéke nem csekély. A vizuális elemzésnél láttuk, hogy vannak olyan évek amikor a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvízállás között egyértelmű összefüggés mutatható ki, vagyis amikor a csapadék jelentős, magas a Tisza vízállása és magas a talajvízállás is. Más esetekben csak a Tisza vízállása és a talajvízállása van egymással kapcsolatban, és ez a gyakoribb eset, vagy ritkábban egymáshoz képest időbeli eltolódás van. A többváltozós regressziós számítással kapott eredmények szórása is ennek köszönhető. Megállapítható azonban, hogy az adott földtani viszonyok mellett a csapadék, a tiszai vízállás és a talajvízszint változása között időnként igen jó, bizonyítható összefüggés van. Különösen vonatkozik ez a tiszai vízállásra és a talajvízszint változásra. JeMOLNÁR BÉLA HAJDÚ KRISZTINA lenleg azonban nem tudjuk bizonyítani annak okát, hogy bizonyos években a csapadék és a másik két tényező között miért nincsen ilyen egyértelmű összefüggés. Valószínű, ha a téli hóvastagságot és a hőmérséklettől függő hóolvadást nagyobb területre terjedően tanulmányoznánk, erre a kérdésre is választ kapnánk. A bevezetőben feltett kérdésre válaszunk tehát az, hogy a csapadék, a magas tiszai vízállás és a talajvízszint megemelkedése között Szeged-Gyálarét térségében, ahol a 2-4 m vastagságú felszín közeli vízzáró rétegek alatt minden irányban jó vízvezető rétegek vannak, gyakran lineáris az összefüggés. Az összefüggések időben is egybeesnek. Más alkalmakor azonban az összefüggések nem ílyen egyértelműek. Ilyenkor, vagy csak két tényező függ össze egymással, vagy időben van eltolódás közöttük. Irodalom Mihdhz /. 1966: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana - Hidrológiai Közlöny 2 pp. 74—90. Molnár B. 2000: Az 1999. évi belvíz okai a Duna—Tisza köze DK-i részén - Hidrológiai Közlöny 3. pp. 129—137. Pálfai I. 2001: Magyarország holtágai. Közi. és Vízügyi Miniszt., Bp. A kézirat beérkezett: 2003. január 15. a földtudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke egyetemi tanára földrajz-matematika szakos középiskolai tanár, oklevelét 2002-ben szerezte meg. Interrelations between geological structure, precipitation, Tisza water levels and the groundwater in the Szeged-Gyálarét area Molnár, R - Hajdú, K. Abstract: The data observed over the 18 years long pen od between 1983 and 2000 served s the basis of the interrelations derived. The detailed explorations in the area have shown the 2-4 m thick impervious, or semi-pervious top strata to be underlain everywhere by highly pervious sand layers. A comparison of the time series of precipitation, river stages and groundwater levels has revealed years in which abundant rainfall, high river stages and high groundwater levels coincided. In other years the correlation was not that positive, in some only two of the factors, in particular high river stage and high groundwater level correlated, in other years a time lag was noted Using the 875 data available multivariate regression calculations were performed, some of these for a fixed instant, others by assuming relative to the time of rainfall a four-day lag for river stage and a ten-day one of groundwater level. The results were but insignificantly influenced by the time lag. Keywords: geology, hydrogeology, precipitation, Tisza river stage, groundwater level. Pótlás a 174. oldalhoz: The Érsekcsanád pumping station Faludi, G. -Sági, J. Abstract: The Sárköz (mud flats) of Kalocsa is a relatively narrow strip of lowlands extending in N-S direction and sloping westward along the Hungarian middle reach of the Danube between Solt and Baja. Life in this area has always depended on the Danube, which responded to the attenuation of her flow velocity by continually shifting and changing the width of her bed and displacing her meanders downstream. Farming interests called for flood control for which an association was founded with the seat at Kalocsa in 1872. It was the same association that has built first a gated r.c. culvert than a steam driven pumping station in the last decade of the 19 l h century to drain the runoff into the river. The 100 years old history of the pumping station at the village Érsekcsanád is reviewed. Keywords: floods, undrained runoff, culvert, canal, inlet.
