Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
2. szám - Csanády Mihály–Sztakó Ágnes–Égertz Péter: Arzén-tartalom Bács-Kiskun megyei egyedi kutak vizében
116 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 2. SZ. zek vízminőségével is törődni kell, akkor is, ha az országos vízminőség-javító program nem foglalkozik velük. Az ilyen vízellátó rendszerek vizét rendszeresen nem vizsgálják hazánkban. Mivel sok közöttük a kis mélységű (ásott) kút, és ezek vizében gyakran nagy a mtrát-tartalom, a csecsemőkon methaemoglobinaemia megelőzésére a közegészségügyi szolgálat (régebben KÖJÁL, ma ÁNTSZ) a terhesgondozás keretében megvizsgálja a leendő anya kútjának vizét, ha a védőnő olyan információt kap, hogy a vizet ivásra használják. Ezt a prevenciós munkát a vízművel ellátott településeken is fenn kell tartani, mivel a külterületek jó részén nincs vízvezeték, de a belterületeken is sokan lehetnek, akik (pl. a magas vízdíj miatt) nem veszik azt igénybe. Ez a vizsgálat először a nitrát meghatározására terjed ki, és ha az elfogadható, akkor általában csak a szokványos egyszerű kémiai és bakteriológiai vizsgálatot végzik el. Vizsgálatok a megyében Bács-Kiskun megyében, ismerve az előzményeket, az ÁNTSZ-be a terhesgondozás keretében behozott ivóvízmintákból elkezdtük vizsgálni a vizek arzéntartalmát is. A megye egyes részein a minták jelentős részében ki lehetett mutatni az arzént, ezért az ilyen módon beérkezett mintákra kiteijesztettük az arzén-meghatározást. A vizsgálatokat a megyei intézet laboratóriumában hídndes atomabszorpciós módszerrel végeztük, savanyítással tartósított, szüretien mintákból. A vizsgálati eredmények sok esetben igen nagy arzéntartalmat mutattak. A mérések ellenőrzésére az OKK Országos Kömyezetegészségügyi Intézetének (OKI) vízkémiai laboratóriumában párhuzamos mérésekre került sor grafitkemencés atomabszorpciós technikával mérve. A mérések eredménye között volt eltérés (a kecskeméti laboratórium nagyobb értékeket mért), de ez általában nem volt olyan jelentős, hogy az értékelést érdemben befolyásolta volna [Az eltérés okának feltárására és kiküszöbölésére kezdett vizsgálat még nem zárult le ] 2001-ben előfordult, hogy egy kút vízében 1000 |ig/L-t is meghaladó értéket mért az ANTSZ labor egy kerekegyházi kút vízében Az ismételt vizsgálat és a párhuzamosan elvégzett OKI-vizsgálat ezt az eredményt megerősítette. Ahol nagy koncentrációkat mértünk, vagy ahol egyegy területen sok kút vize bizonyult arzénesnek, az MHB-prevenció keretében behozott minták vizsgálatán kívül célzott mintavételekre is sor került. Bács-Kiskun megye helyzete az ország többi területétől eszerint lényegesen különbözik abban, hogy felszín közeli rétegekben is előfordul jelentős arzénkoncentráció. Már az 1982-83-as felmérésnél is feltűnt, hogy pl. Bócsa község vízmű kútjai, amelyek a Békés megyéből ismert, nagy arzéntartalmú vizet adó vízműkutaknál kevésbé mélyek, jelentős mennyiségű arzént tartalmazó vizet adnak Ennek nyomán már meg is fogalmaztuk, hogy az előzményként ismertetett Bugac-Alsómonostor esetében is elképzelhető, hogy nem helyi szennyezésről, hanem mélységi vízből feláramló víz okozhatta a feldúsulást a második vízadó rétegben A másik különlegesség az, hogy Bács-Kiskun megyében a legnagyobb a külterületi népesség aránya (> 12 %). A belterületek vízvezetékkel való ellátottsága is sokszor részleges, így a vezetett vízzel el nem látottak száma a megyében megközelítheti a 100 ezret. A vizsgálati eredmények értékelése A 2525 kútra vonatkozó 2664 vizsgálati eredményt értékelve a következőket lehetett megállapítani: A vizsgált kutak csaknem felének (47,7 %) a vize tartalmazott 10 |ig/L-nél több arzént. 260 kút (10,3 %) vízében a koncentráció a régi, 50 |ig/L-es határértéket is meghaladta, sőt 23 olyan kutat találtunk, ahol 200 ng/Lnél is nagyobb értéket mértünk, ami a régi határérték 4szeresénél, az új határérték 20-szorosánál(!) nagyobb koncentrációt jelent. /. ábra. Kismélységü kutak arzén koncentrációja BácsKiskun megyében. (Százalékos megoszlás) A vizsgált kutak száma nem egyenletesen oszlott el a megyében. Kecskemét és vonzáskörzete területén jóval több vizsgálat történt, mint a megye többi részén együttvéve. A megye Duna menti és déli részén (Kalocsa és Baja városkörnyék) kevés vizsgálat történt. Ezeken a területeken jóval kisebb arányban fordulnak elő arzénes vizű kutak, de itt kisebb a külterületi lakosság aránya is, vagyis itt indokoltan jóval kisebb a vizsgálati igény, mint a megye többi részén. Az arzéntartalom térbeli alakulását vizsgálandó olyan térképeket készítettünk, ahol az egyes kutakban mért arzénkoncentrációkat koncentráció-tartományok szerint eltérő színnel jelöltük Térgeometriai módszert használva minden olyan külterületi kút adatát feltüntettünk, amelyre nézve a hely-koordináták adatát sikerült beszerezni. (A telekkönyvi hivatalok a helyrajzi számok alapján adták meg a koordinátákat, de volt, ahol az önkormányzatokat bevonva kellett pontosítani a tanyák helyét a tulajdonosok neve alapján, bár így sem sikerült minden kút koordinátáit megkapni.)
