Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Nagy László: A Három-Torok erőmű-építkezés Kínában

100 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 2. SZ. A Három-Torok folyószakasz 9 számos lehetőséget rejt magában, ideálisak a fejlesztéshez szükséges feltéte­lek, megfelelő a földrajzi elhelyezkedése, amire egyes elő­relátó emberek már régen felhívták a figyelmet. 1919-ben a nacionalista politikus dr. Szun Jat-szen "Az ipar és a kereskedelem fejlesztésről" című könyvében említést tesz a Szecsuan-i folyami hajózás fejlesztésének szükségszerű­ségéről, valamint a Három-Torokban rejlő vízenergia ki­aknázására vonatkozó elképzeléséről: "zsilippel kell fel­duzzasztani a folyó vizét, ezáltal a hajók feljebb tudnak jutni és még a víz erejéből is lehet profitálni". Ezt követő­en többen próbálkoztak a Három-Torok térség fejleszté­sével, még olyan is volt, aki ezzel kapcsolatosan előzetes kutatásokat végzett. „A legkorábbi, valóban fejlesztési tervezetnek nevezhető javaslattal, egy amerikai gát szak­értő (kínai neve: Su Fan Qi 1 0) 1944-ben utazott Kínába, ahol megvizsgálta a Három-Torok területét, elvégezte az előzetes geodéziai viszgálatokat és az előtervezés bizo­nyos műszaki részleteit, majd írt egy tanulmányt "Előze­tes beszámoló a Három-Torok tervezetről" címmel. Úgy tartotta, hogy a Három-Torok gát a világ egyik csodája lenne, hiszen a táj egyedülálló Kínában, de a világon sincs páija. A nagy gát Jicsang városánál pont Kína közepén lenne, igazi isteni ajándék, ideális hely gát emelésére. Az amerikai szakértőnek ez a kijelentése, úgy tűnik, ma sem vesztette érvényét. A Kínai Népköztársaság megalakulását követően ab­ból a célból, hogy megszűntessék a Jing folyószakasz" rendszeres áradásai okozta árvízveszélyt, és megoldják a Jangce középső folyásánál az alföld árvízvédelmi kérdé­seit, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsá­ga már az 50-es évek elején a Három-Torok Projekt mie­lőbbi megvalósításán gondolkodott. Figyelembe véve a­zonban a beruházás roppant mértét, és az ahhoz szüksé­ges bonyolult technológiát, a KKP Központi Bizottsága lelkes, de óvatos álláspontra helyezkedett. A párt 1958-as nanningi konferenciáján Mao elnök világosan megfogal­mazta a Három-Torok megépítésével kapcsolatos "lelkes előkészület, teljes megbízhatóság" irányelvét. 1958 már­ciusában a KKP Központi Bizottsága Chengduban tartott konferenciája elfogadta Központi Bizottságának a Há­rom-Torok kulcsfontosságú beruházásról, valamint a Jangce völgy rendezéséről kialakított álláspontját. A kon­ferencia résztvevői rámutattak: „figyelembe véve az or­szág hosszú távú gazdasági fejlődését, valamint a techni­kai körülmények javulását, a Három-Torok erőművet szükséges és lehetséges megépíteni, ezért szükséges, hogy magunkévá tegyük a „lelkes előkészület, teljes megbízha­tóság irányelvet, és megtegyünk minden szükséges intéz­kedést". A chengdui konferenciát követően Csou En-lai miniszterelnök utasította az illetékes minisztériumokat, hogy azonnal szervezzenek olyan tudományos, kutató, koordinációs csoportokat, amelyek képesek megoldani a Három-Torok erőmű megépítésével kapcsolatos, roppant összetett tudományos, és technikai problémákat. Abban az időben a KKP Központi Bizottság még úgy gondolta, ' A szerző 2002 őszén két és fél nap alatt jutott el Yichangból Chong­kingbe. 1 0 Dr. John Lucián Savage a US Bureau of Reclamation alkalmazottja 1 1 A Jing név a Jangce egy szakaszának az elnevezése Yichang alatt. hogy a Három-Torok erőmű megépítésére a 60-as évek elején kerülhet sor. A kínai gazdaság három éven át tartó, átmeneti gyengélkedése miatt, a Központi Bizottság a ko­rábbi terv módosítása és az eredetileg megjelölt kezdési i­dőpont elhalasztása mellet döntött. Csou En-lai miniszter­elnök a határozat bejelentésekor kiemelte: "hősies elhatá­rozásunk nem változik, fokozzuk a tudományos kutatáso­kat, erősítjük a polgárok védelmét". így aztán a Három­Torok tervezési és kutatási munkálatai egy időre megsza­kadtak. 1970-ben a Központi Bizottság határozatot ho­zott a Gezhouba 1 2 erőmű megépítéséről Yichangban, a­melynek egyik célja az volt, hogy a Három-Torok erőmű főpróbája legyen. {Fehér, 2001) A 80-as évek elején a KKP Központi Bizottsága újból meghatározta az ország hosszú távú stratégiai fejlesztési tervét és ismét napirendre került a Három-Torok erőmű megépítése. 1984 év folyamán az Népi Gyűlés elvi jóvá­hagyását adta a mintegy 150 méternyi megvalósíthatósági tanulmány beszámolójára, továbbá határozatot hozott az építkezési munkálatokat megelőző előkészületek azonnali megkezdéséről. Ezt követően, mivel a társadalom külön­böző részeiről, illetve egyes szakértői csoportoktól az e­rőmű megépítésével kapcsolatosan eltérő vélemények és álláspontok fogalmazódtak meg, a párt Központi Bizott­sága és az Államtanács 1986-ban úgy határozott, hogy új­ból megvitatja a felmerült problémákat, hogy ez által még részletesebb, pontosabb és megbízhatóbb képet kapjanak. A közel 3 éves kiegészítő vizsgálódás 1 3 eredményekép­pen a megbeszélések vezetőiből álló csoport, egy szakmai kérdésekből álló, 14 pontos jelentést fogadott el és ter­jesztett elő, ami alapján a Három-Torok Bizottság megfo­galmazta "A Három-Torok kulcsfontosságú vízenergiai beruházás megvalósíthatósági tanulmánya" című beszá­molót. 1990-ben az Államtanács Zheng Jiahua miniszter­elnök helyettes vezetésével létrehozta az Auditáló Bizott­ságot. A szakértők valamint az Auditáló Bizottság vizsgá­latát követően 1991-ben az Auditáló Bizottság elfogadta "A Három-Torok kulcsfontosságú vízenergiai beruházás megvalósíthatósági tanulmánya" című beszámolót és je­lentést tett az Államtanácsnak az auditálás sikeres lebo­nyolításáról, valamint annak eredményéről. Az Államtanács ezt követően határozatot fogadott el, melyben felkérte a Népi Gyűlést a beszámoló megvitatá­sára. 1992. április 3 -án az Országos Népi Gyűlés hetedik kongresszusának ötödik ülésén megvitatta az Államtanács által előteijesztett Három-Torok Projekt megépítésének tervezetét és kétharmados, abszolút többséget meghaladó arányú szavazattal elfogadta a javasolt tervezetet. Az ak­tív előkészületi periódust követően 1993 év során, az Ál­lamtanács határozatot hozott a Három-Torok Projekt elő­készítő munkálatainak megkezdéséről jelezve, hogy 40 é­ves kutatást, tervezést és meg-megújuló konzultációt kö­vetően elérkezett a megvalósítás időszaka és az első fázis építési munkálatai elkezdődtek. 1994. december 14-én Li 1 2 A Gezhouba erőmű gátja 2561 méter hosszú, 70 méter magas, 21 tur­binájával az éves termelt áram mennyisége 16 (más források szerint 38) GWh. Két eltérő méretű hajózsilip 10 000 tonnás hajók átbocsátását is lehetővé teszi. Árvíz levezető képessége 110 000 ml/s. 1 3 1986 és 1989 között különböző területekről 412 szakértő végezte a gát terveinek felülvizsgálatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom