Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Rácz Tibor: Mérnöki biotechnika a vízrendezésben: egy olaszországi építési gyakorlat és néhány alkalmazás

RACZT. : Mérnöki biotechnika a vízrendezésben 97 5. Az építési gyakorlaton kivitelezett szerkezet A tanfolyam célja az elméleti ismeretek átadásán kívül a mérnöki biotechnikai munkák megoldásának gyakorlati bemutatása is volt. E célból a tanfolyam színhelyének közelében egy kisebb rézsűhámlás továbbfejlődését megakadályozó létesítményt készítettünk. A kialakított támszerkezet egyben egy újabb egysoros palánk prototípusa is, így a beavatkozás mikéntjét ez alkalommal a szerkezet határozta meg. A munka elvégése előtt felmértük a beavatkozás helyszínét, elkészítették a helyszínrajzot, keresztszelvényeket. A csoportban levő geológus és mérnök résztvevők megvizsgálták a rézsüeróziót kiváltó geológiai és talajmechanikai okokat. E klasszikus mérnöki előmunkálatokon túlmenően a botanikus és erdész kollégák felmérték a területen található növényzetet, a fajok számát, az egyes fajok egyedszámát és térbeli eloszlásukat. A felvett adatok alapján a kiváltó okokat elemeztük, meghatároztuk a károsodás tovaterjedése megakadályozásának módját, a konszolidált rézsű folyamatos védelmét, mely a távlati stabilizálódás irányába mutat, a helyi mikroklímának megfelelő, alkalmazható növényfajtákat. A jelen munka az említett prototípus kipróbálása miatt kötött volt, így az alkalmazott szerkezet megválasztása elmaradt. 4. kép Egysoros cölöpös támszerkezet építés közben A létesítmény kivitelezése a szerkezet "antik" jellege ellenére a gépesítettség miatt gyors volt. A gerendaszerkezetet aggregáttal működtetett fűrésszel, fúrókkal gyorsan és pontosan meg lehetett munkálni, össze lehetett állítani. A földmunka zömét gépi erővel végezték. Kézimunkát igényelt az alapgerendák árkának kiemelése, a cölöpfuratok elkészítése, az elemek összeállítása, valamint a kertészeti jellegű tevékenység. 6. Összegzés, hazai lehetőségek A tanfolyam és kivitelezési gyakorlat módot adott arra, hogy a magyarországi mérnöki gyakorlatban ma nem használatos, környezet-harmonikus, a környezet elemeit rugalmasan felhasználó, egyben ezen elemeket erősítő műszaki megoldás kialakításának elméleti és gyakorlati módját is megismerhessék az érdeklődők. Leglényegesebb tapasztalatnak a növényesítés, a növények kiválasztásának módját ítélhetjük, illetve azt, hogy a környezeti hatások által biztosított kiválasztódás miképpen hasznosítható a gyakorlatban. 5. kép Kész támszerkezet, feltöltve, növényesitve Tanulságos volt látni a már megvalósult létesítményeket, melyek valóban szerves kapcsolatba kerülnek környezetükkel. Tanulságos volt ugyanakkor mérnöki szemmel is látni ezeket a létesítményeket: tudomásul kell venni, hogy a tájba illő, biotechnikai megoldásokat felvonultató müvek is éppúgy ki vannak téve a különféle környezeti erodáló hatásoknak, mint bármelymás emberalkotta létesítmény vagy terepalakulat. Fokozottan igaz ez a vízépítési hatásoknak kitett müvekre. Mindezek figyelembevételével véleményünk szerint itthon is tág tere van, lenne a biotechnikai elemeket aktívan alkalmazó építéstechnikáknak, elsősorban kisvízfolyás rendezési feladatok megoldása során, illetve az erózió elleni védekezésben, de akár a "túlépített" környezet helyreállításában, felidézésében. Ezt a feladatot természetesen a társtudományok művelőivel szoros összhangban lehet végezni, mivel a szakterületek erős egymásra hatása vitathatatlan. A kézirat beérkezett 2002. október 16.