Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
4. szám - Megemlékezés (Dr. Ungár Tibor)
247 Nekroló g Dr. Ungár Tibor 1924 - 2002 A Magyar Hidrológiai Társaságnak csak rövid, átmeneti időszakokban volt tagja, és a vízügyi szakterület sem volt érdeklődésének elsődleges színtere. Munkásságának egyes fontos eredményei azonban vízügyi szakterületen hasznosultak, s egyesületi tevékenységünknek - különösen Szegeden - ismert és tisztelt személyisége, folyóiratunknak pedig megbecsült, cikkeiben rendszerint újat mondani képes szerzője volt. 1924. június 30-án született Makón. A szegedi Baross Gábor Gimnáziumban érettségizett 1942-ben Geológusdoktori oklevelet szerzett a Szegedi Tudományegyetemen 1949-ben. 1950 és 1955. között az egyetem Földtani Intézetének tanársegédje, majd adjunktusa. Később a szegedi, majd budapesti tervező irodáknak - leghosszabb időkön át a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnak - gyakorló talajmechanikusa Emellett kutató munkát végzett: a Budapesti Műszaki Egyetem talajmechanikai laboratóriumában is dolgozott. 1982-ben betegsége miatt vonult nyugdíjba, de munkásságát még folytatta. 2000-ben pedagógusi aranydiplomát kapott. 2001-ben még két tudományos tanulmánya jelent meg: az egyik a Hidrológiai Közlönyben. 2002. február 26-án Szegeden hunyt el Kereken 50 szakvéleménye jelent meg, egy részük társszerzővel, néhány közülük idegen nyelven, ill külföldön. Tárgykörük sokoldalúan változatos: a.) Kezdetben az Alföld negyedkori rétegeinek (Kistelek környéke, a Nyírség) földtanával, a törmelékes üledékes kőzetek vizsgálatának (szemeloszlás, szemcsealak, szemszerkezet) módszertanával foglalkozott. b.) Közleményeinek másik csoportja a talajfizikai jellemzők (vízáteresztő képesség, összenyomhatóság, radioaktív tömörségmérés) vizsgálati eredményeit, továbbá általában a talajok, különösen a löszféleségek osztályozását tartalmazza. c.) Több tanulmánya tárgyalja a kedvezőtlen, feltöltéses, szerves, ill térfogatváltozó talajokon történő alapozás, foghíjbeépítés lehetőségeit, elsősorban szegedi talajok vagy épületek alakváltozási adottságai nyomán. d.) Néhány tanulmánya közvetlenül Szeged város építési talaj adottságait és talajvíz-viszonyait mutatta be Szeged városa egyébként érdeklődésének központi tárgya volt e.) Több - részben társszerzővel írott - tanulmánya a matematikai statisztika, valószínűség-elmélet talajmechanikai alkalmazásval igyekezett hozzájárulni, hogy e korszerű módszerek a hazai geotechnikában is széleskörűen ismertek legyenek, s ezáltal ott is polgárjogot nyerjenek Kutatási eredményeinek javát műszaki egyetemi tankönyvek, monográfiák (pl Kézdi A.. Talajmechanika c művének hazai és külföldi kiadásai) is idézik. Előadásokat tartott, hozzászólásokat tett tudományos egyesületekben, ezek közt a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályaiban, Szegedi Területi Szen'ezetében, a Mérnöki Továbbképző Intézet keretében. Ismereteit több külföldi tanulmányúton gyarapította, aktív időszakában levelezést, különlenyomat-cserét folytatott francia, svéd, svájci és orosz szakemberekkel. Pontos és hozzáértéssel végzett munkájáért több alkalommal vállalati és főhatósági elismerésben részesült. A vízépítési szakterület számára talán a legemlékezetesebb marad a Hidrológiai Közlöny 1957. évi 1. számának 34-43. oldalain megjelent "Üledék- és talaj osztályozások összehasonlítása" c. tanulmánya. Ebben rámutatott a geológiai, talajtani és talajmechanikai talaj osztályozás ellentmondásaira, tapasztalati összefüggéseket határozott meg közöttük, javalatot tett az osztályozási módszereknek olyan megváltoztatására, amelyek a jelleg-adatok egyértelmű kapcsolatát a vízépítés szempontjaira is tekintettel biztosíthatták. Gondolatai további tanulmányoknak és kutatásoknak nyújtottak ösztönzést. Közlönyünk 2001. évi 3. számának 171-172. oldalán megjelent "Törmelékes anyagok szemcse-eloszlásának vizsgálata" c rövid cikke útmutatást ad a geotechnikában meghonosodott laboratóriumi eljárások, és az azokból kapható adatok eltéréseinek gyakorlati értékelésére. Dr. Ungár Tibor életművét tiszteljük, emlékét mindannyian megőrizzük, akik ismertük, és életében is nagyra becsültük munkásságát. V. I.
