Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Szádeczky Attila: Az 1956. évi jeges árvíz a Duna magyarországi déli szakaszán (Dokumentumok, visszaemlékezések)

Az 1956- cvi jeges árvíz a Dunán 303 Iámmal megérkezett a víz, és a szemük láttára omlott össze a házsor. A baromfik a kerti fákra menekültek, a lakók pedig máról holnapra kereshettek új otthont. Ez az árvízkatasztrófa szörnyűsége, ami több ezer családot sújtott 1956. kora tavaszán" Dr. Wisnovszky Iván "A mohácsi oldalon folyó eseményekről az ott kialakult helyzetről sem a hadosztályparancsnoknak, sem a hadosztály törzsnek nincs semmiféle információja". Nemes Imre "A mentési munkálatokat Mohács-szigetről azonnal megkezdtük. Szomorú tény volt, hogy a polgárok által mentett kolbász-szalonna-sonkából katonáink egy falatot sem kaptak Mivel élelmezésünk gyér volt, Pécsről egy ávós alezredes egy teherautó élelmet hozott. Megjegyzem, se telefon-, se rádió összeköttetésem nem volt senkivel. A mentési munkákat úgy, ahogy tudtuk, éjjel-nappal folytattuk." Varga Tibor "Külön kell szólnom a legdélebbi magyarországi község, Hercegszántó védelméről. A határon túlról visszaduzzasztó Duna-víz egy völgyeleten át folyhatott volna rá a lakott terület egy részére. Az árvíz után értesülhettem csak, hogy Wisnovszky Iván barátom volt a völgyeletet keresztező töltés építésének megtervezője és végrehajtója, Tarczy Sándor és Lenkey Tibor a munka további irányítói. Ebből a hercegszántói iskolába települve - ahol a fűtés és élelmezésünk is akadozott - csak a következők váltak számomra is tudatossá: Valamelyik este a községi hangosbeszélő "veszélyben községünk" szavak gyakori ismétlésével riadt hangon minden helyi felnőtt férfi-lakost (lapáttal, ásóval felszerelkezve) sürgősen a főtérre hívott. Tarczy Sándor az előző napon járt Hercegszántón. (Véletlenül) én is találkozhattam vele. Tisztáztuk a kormánybiztos megbízottjától kapott, védelmet irányító beosztását, s megbeszéltük, hogy éjjel én is szolgálatba állok az épülő, a községet délről védő keresztgátnál Közben Hercegszántóra érkezett a győri igazgatóság autóbuszán Sümeghy Mihály mérnök (akivel azután összesen három árvízvédekezésen dolgoztam együtt) egy csoport vízügyi dolgozóval. Hozzá - és embereihez - csatlakoztam. Mielőtt kimentünk volna a keresztgáthoz, az ő gyors intézkedése nyomán hazaküldtünk minden fölösleges helyi lapátost. Megtartottuk a földmunkában jártas kisebb létszámú csoportot, és megszerveztük a billenő teherautók körforgalmát a főtéri homoknyerő helytől a kereszttöltés túlvégéig, a homok, illetve a homokzsákok lerakásáig, s az üres autók visszatértéig. (1965ben - amely árvízvédekezésben szintén résztvettem - saját ásványrárói védszakaszán Sümeghy Mihály hasonló körforgalommal, hosszabb védszakaszon is mintaszerűen megszervezte a homokzsák töltésére szolgáló anyag folyamatos szállítását). Hideg, havas és szeles éjszaka volt, a legzordabb talán az egész árvízvédekezés során. A kereszttöltés kétségtelenül felépült, és csak a kívül maradt házak roskadtak öszsze - szemünk láttára. Hercegszántó viszont sikeresen megmenekült az elöntéstől. Dr. Vágás István "A karapancsai szivattyútelepről: a nagy lendülettel érkező víz a beölezett fát magával vitte a mai Jugoszlávia területére. Szüleim egy hétig éltek a padláson kialakított szükséglakásban, miután a kitelepítésben tevékenykedő katonák parancsnoka intézkedett a család Hercegszántóra történő betelepítéséről. A katonák éjjel-nappal járőröztek motorcsónakkal és a bajba kerülteket mentették. Az árvíz megérkezését követő 2-3 órán belül a budzsaki tanyavilág vertfalu épületei összedőltek. Csak a tégla épületek maradtak meg. (A karapancsai kastély és a régi hercegi épületek, Hódunán a magtár és a szivattyútelep). Hercegszántóra menekítették ki Homorúd települést is. Igen komoly gondot okozott az akkori vezetésnek a menekültek ellátása Húsvétkor még csónakkal kötöttünk ki a lakás bejáratánál". Bognár József "Személyes élményt jelentett az együttműködőkkel kapcsolatban Törőcsik Gyula főmérnök, akkori hivatali elöljáróm, aki a védekezés során mindig tudta mit célszerű cselekedni, és határozott intézkedései egész életre irányt mutattak a vízkár elhárítása során. Igen imponáló volt a tassi árvízkatasztrófa bekövetkezése után dr Horváth Sándor szakértő higgadt helyzetértékelése és tanácsadása a védelem vezetőjének, Dégen Imre főigazgatónak. Mód felett imponáló volt Ihrig Dénes bajai kormánybiztos-helyettesnek higgadt irányítása a katasztrófa tetőzése idején, aki hasznosítani tudta társulat-vezetési helyi tapasztalatait bölcs intézkedésekkel Nem felejthetem el Stimm Miklós győri mérnök határozott értékeléseit és cselekedeteit a Deák Ferenc zsilip védelmében. Végül említem Tarczi Sándor mérnök határozottságát, aki megtalálta a tárgyalás jó hangvételét akkor is, amikor a határőrség lelövéssel fenyegette meg az embermentő cselekvés idején. Sajnos, többször annyira fokozta beszéd-gyorsaságát (féktelen hadarását), hogy iránymutatását megértés hiányában csak hézagosan teljesíthettem Igaz, így a cél teljesítése mindig sikeres volt". Dr. Wisnovszky Iván "A családok javarészét mér két nappal a robbantás előtt kivitték a veszélyes területekről. A robbantás előtt hatalmas rohangálás kezdődött, az emberek menekültek a gátakról, tanyákról, sokszor egy élet munkáját hátrahagyva A robbantás után 6-7 m magas, jeges vízoszlop zúdult az ártérbe, a kisebb tanyákat, a jószágokat maga előtt söpörve. Volt aki a végsőkig várt a meneküléssel, aztán versenyfutás kezdődött gyalogosan, lovas kocsival. A víz bőgött, s már mindenki csak egy valamit akart menteni, az életét. Volt ott egy Szlovákiából áttelepített testvérpár, V-ék. Ők elkéstek - talán féltek megint menekülni. Május elsején mehettünk vissza szétnézni a tanyán. Semmink sem maradt. Anyám terítőn nyújtott tésztát literes üveggel. A legszörnyűbb a sok elpusztult állat felfúvódott teteme volt. Azt nem lehet elfelejteni. Volt egy nagyon vad, afféle tanyai kutyánk. Láncra volt kötve a szilvafához. Szerencsére a lánc elég hosszú volt, a fa tetejéről szedték fel a csónakba. Nem volt az többet se vad, se mérges. Az udvarban 5 méter magas víz állt, de bent a szobában is elérte a 3 métert" Bari Józsefné Nagy Mária „Az 1956. évi jeges árvíz bizonyosan nem ismétlődhet meg maradéktalanul. Arra azonban számítanunk kell, hogy a hideg idő okozta sajátos katasztrófák előfordulhatnak hazánkban, máshol, és más vízkárt okozó jelenségekkel. A védekezés sikerének alapja az előjelek szakértő érzékelése, a védekezés szervezettsége és gyorsasága Fontos, hogy az arra hivatottak legyenek képesek hatékony együttműködésre, önzetlen áldozatkészséggel vegyítve. Álljanak rendelkezésre a kárelhárítás eszközei". Dr. Wisnovszky Iván "A jeges árvizek ugyan elég ritkán fordulnak elő, mégsem lehetetlenek. A Duna mentén kétségtelenül ma (2002-ben) lényegesen nagyobb a biztonság, mint 1956-ban. A töltések mintegy 2 méterrel magasabbak, kellően testesebbek azóta Jégtörő flotta is működik a Dunán, és az sem közömbös, hogy az ausztriai vízerőművek a jegesedést korlátozzák, ezzel is enyhítve a magyar folyószakasz terhelését. A vízügyi szolgálat vezetője már az 1960-as évtizedben elérte az árvízvédekezések kettős, vagy többszörös irányításának megszüntetését. A hatóságok, segéderők azóta elismerték, hogy csak a vízügyi szervezet szakszerű irányításával lehet eredményes bármely árvízvédekezés. A védszakasz illetve a vízügyi igazgatóság védelemvezetőjének, a szükség esetén kinevezendő kormánybiztos vezetésének egysége