Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Kováts Nóra–Fülöp Tamás–Kejler Anna–Linsjö, Magnus–Paulovits Gábor: A tőzegbányászat nyomán kialakult vizes élőhelyek vizsgálata a Sárréten

88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. Eredmények és következtetések Az egyes paraméterekre kapott pontértékeket, a paramétcrcsoportokra kapott szub-indexeket ill. a vizsgált tavakra vonatkozó állapotindex értékeit a 3. táblázat tartalmazza. A 2. ábrán látható a mintavételi helyek hasonlóságát ábrázoló dendrogram. 0.5 0.5 0.7 0.8 0.9 1.0 2. ábra. A hét vizsgált tavacska hasonlóságát ábrázoló dendrogram. A vízszintes vonal a leginkább hasonló felvételeket köti össze. A függőleges tengely a hasonlósági szintet jelenti 3. táblázat. Az egyes mintaterűletekre kapott szubKörnyezeti Minta elem/indikátor terület A B C D E F G Talaj A part stabilitása 4 4 4 2 2 4 4 A talaj szervesanyag-tart. 1 5 5 3 3 5 1 Az üledék szervesanyag-tart 3 3 I 1 3 1 1 Szub-index 2,67 4 3,33 2 2,67 3,33 2 Víz Turbiditás 5 5 5 5 5 5 5 Vezetőképesség 2 2 2 2 1 2 2 Oldott oxigén 5 4 4 5 3 4 2 Tápanyagok 4 5 1 1 1 1 1 KOI 3 3 3 4 4 3 3 TOC 2 2 1 2 2 3 3 Szub-index 3,5 2,67 3,17 2,67 3 2,67 Vegetáció Diverzitás 3 3 3 4 3 4 2 Borítás (vízfelszín %-ában) 4 4 5 3 5 5 5 Élőhelyek heterogenitása 4 4 4 2 2 3 3 Szub-index 3,67 3,67 4 3 3,33 4 3,33 Index 3,28 3,72 3,33 2,72 2,89 3,44 2,67 A 3. táblázatból látható, hogy bár egyes paramétereket tekintve nagy különbségek vannak a mintavételi helyek között, a számított állapotindexek már korántsem mutatnak ekkora eltérést. A közel 100 éves A, B és C jelű tavak esetében a kapott érték kismértékben magasabb a többinél (3,28, 3,72 ill. 3,33), ugyanakkor az egyik legfiatalabb, az F jelű tó esetében kapott érték is ezekhez közelít (3,44). Pusztán az indexekből az a feltevés látszik igazoltnak, hogy az egyes tavak állapota, "fejlettsége" valóban függ a kialakulásuk óta eltelt időtől, de már viszonylag fiatal tavak között is található hasonló állapotú, hasonló fejlettségű. A 2. ábrán látható dendrogramból egyértelműen megállapítható, hogy a cluster-analízis során az egy korcsoportba tartozó tavak kerültek egy csoportba. A legfiatalabb tavak, F és G hasonlósági értéke, Sg = 0,7264, ezekhez csatlakozik a mintegy 30 évvel ezelőtt felhagyott D (Sg = 0,6380). Egy másik csoportot képez két legrégebben felhagyott tó, A és B (Sg = 0,6583), ezeket követi a hasonló korú C (Sg = 0,6185). E, annak ellenére hogy kialakulásának idejét tekintve F, G és D között van (kora 15 évre tehető), az A, B, C, D, F és G tavacskák által alkotott csoporthoz csak Sg = 0,4997 hasonlósági értéken csatlakozik. Ennek feltehetően az az oka, hogy ennek a módszernek a során, mint már említettük, az egyes növényfajokat külön paraméterként tüntettük fel, így hangsúlyozottabban tudtuk figyelembe venni az egyes tavak területén spontán módon kialakult növényvilágot. Irodalom Beeby, A. (1993). Applying Ecology. Chapman & Hall Bradshaw, A.D. (1984): Land restoration: now and in the future. Proc. R-Soc. Lond. 223:1-23. Bradshaw, A.D. (1989):Wasteland management and restoration in Western Europe. Journal of Applied Ecology 26:775-786 Bradshaw, A.D. (1992): The biology of land restoration, pp. 25-44, in S. K. Jain & L.W. Botsford (eds), Applied Population Biology, Kluwer Academic Publishers Chambers, JM. <£ McComb, A.J. (1994): Establishment of wetland ecosystems in lakes created by mining in Western Australia, pp. 431-442, in W.J. Mitsch (ed), Global Wetlands: Old World and New, Elsevier Science Crocker, R.L.. & Major, J. (1955): Soil development in relation to vegetation and surface age at Glacier Bay, Alaska. Journal of Ecology 43:427-448 Dévai, Gy„ Dévai, I., Felfőldy, L. és Wittner, I. (1992): A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. Acta Biologica Debrecina 4: 149-186 Fejér, L (1996): Beszédes József - a reformkor egyik kiváló társulati mérnöke. Hidrológiai Közlöny 3:143-148 Gőri, Sz. (1996): Ecological-methodological issues of wetland rehabilitation. Acta Biologica Debrecina 7: 89-100. Karr, J.R. (1981): Assessment of biotic integrity using fish communities. Fisheries 6:21-27 Karr, J.R., Fausch, KD., Angermeier, P.L., Yang P.R, & Schlosser, I. J. (1986): Assessing biological integrity in running waters: a method and its rationale, ül. Nat Hist. Surv. Spec. Publ. 5. Leibowitz, N„ Squires, I. & Baker, J.B. (1991): Research Plan for Monitoring Wetland Ecosystems. EPA/600/3-91«10, Corvallis, Oregon Murphy, K. J.. Castella, E„ Clément, B„ Hills, J. M.. Obrdlik, P., Pulford, I. D., Schneider, E. & Speight, M. C. D. (1994): Biotic indicators of riverine wetland ecosystem functioning, pp 659-682, in W. J Mitsch (ed), Global Wetlands. Old World & New, Elsevier Science Olsson, R. (2000): Försurning - ett grtnslöst miljöproblem, Sveriges Natur, Svenska Naturskyddsföreningens tidskrift, nr 2, april 2000, Aarhus, Danmark Simon, T. P. (1998): Modification of an index of biotic integrity and development of reference condition expectations or dunal, palustrine wetland fish communities along the southern shore of Lake Michigan. Aquatic Ecosystem Health & Management 1:49-62 Simon, T. P. & Stewart, P. M. (1998): Application of an index of biotic integrity for dunal, palustrine wetlands: emphasis on assessment of nonpoint source landfill effects on the Grand Calumet Lagoons Aquatic Ecosystem Health & Management 1:63-74 Spencer, C., Robertson, A. I. <6 Curtis, A. (1998): Development and testing of a rapid appraisal wetland condition index in south-eastern Australia Journal of Environmental Management 54: 143-159 Woodiwiss, F. S. (1964): The biological system of stream classification usc^ by the Trent River Board. Chemy. Indust 11:443-447. A kézirat beérkezett: 2001. március 19.