Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Jenei Mária: A különböző időben vizsgált talajvizek szulfáttartalma Szegeden

JENE! M.: Talajvizek szulfaltartalma Szegeden 81 1. ábra: A szegedi talajvíz szulfáttartalma Miháltz I. 1944. évi vizsgálata alapján (Kovács L., 1985) A 3. ábra Kaszab I. (1987) 1980-84 között mért szulfát­tartalom adatai alapján készített térképének részletét mutatja (Adatait összevontan szintén az MSZ-04/1/-75 szabvány szerint tüntettük fel.) Ezen is az északi városrészen a szulfát­tartalom meghaladja a 4000 mg/l értéket. 2000 mg/l feletti értékek vannak még a Kossuth L. és a Kálvária sugárút kö­zött a Móravárosban, és a város déli részén, a Budapest­Szeged vasútvonal kanyarában. A legnagyobb - 10000 mg/1­nél is nagyobb - értéket azonban ettől a területtől Ny-ra, az Ifjúsági Park környékén mérték. A három időszakban kimutatott mérési adatokat áttekint­ve megállapítható, hogy Szeged építési szempontból fontos részein a talajvizek szulfáttartalma meghaladja a 2000 mg/1­t, sőt néhány helyen jelentősen nagyobb értéket is elér Ugyancsak összehasonlítás alapján megállapítható, hogy az első és a második, valamint a harmadik mérés közötti idő­szakban a korábban is nagyobb értékeket mutató helyeken a talajvizek szulfáttartalma tovább növekedett. Kérdés, hogy a szulfát honnan és hogyan kerül a talajvízbe, és mi a növeke­dés oka

Next

/
Oldalképek
Tartalom