Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Karádi Gábor: Szennyezett területek feltárása és hasznosítása

K.ARÁDI G : Szennyezett területek feltárása és hasznosítása 67 IV. fázis: A terület helyreállításának tervezése keretében sor kerül a - célok és kritériumok kijelölésére, - az alternatívák kidolgozására és összehasonlítására, - a költségelemzésre, - a javasolt alternatíva megvalósíthatóságának felülvizsgálatára, valamint - az előtervezési előterjesztés kidolgozására. Az 1980-as években s a 90-es évek elején a cél a szenynyezés előtti állapot, valamint az MCL (maximum contaminant level) szabályzatban előirt, a tereptől független állapot elérése volt. Ez a követelmény a terület helyreállítását rendkívül költségessé tette. A Lawrence Livermore National Laboratory felülvizsgálta a konvencionális alapon végrehajtott feltárások eredményeit, s az 1994-ben közzétett jelentésében új folyamat elfogadását javasolta. Ennek alapján kialakult a Risk-Based Corrective Action ( kockázaton alapuló helyreállítási akció) program, ami REBECCA néven került a szakirodalomba Ez a módszer a helyreállítandó terepre speciálisan kidolgozott és az illetékes hatóság által elfogadott célokat tüz ki az emberi egészségre, valamint a környezetre várható kockázat figyelembe vételével (ASTM, 1994). Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a különböző helyreállítási célok legkedvezőbb változatát vegyük figyelembe Az említett változatok a következő kategóriákra oszthatók: 1. teljes helyreállítás, vagyis az összes szennyező anyag kivonása a talajból, 2. szennyezés csökkentése, a szennyezést megelőző, ún. háttér-koncentráció színvonalára, 3 technológián alapuló, vagyis a rendelkezésre álló legfejlettebb technológiával elérhető cél, 4. egészségi követelményeken alapuló cél, mint például az ivóvíz-minőség elérése, 5. a szennyezett talajvíz lehatárolása a szennyező anyag továbbterjedésének megakadályozasára, 6 a talajvíz használatának korlátozása, vagyis ivóvíz céljára való alkalmazásának betiltása, de az öntözésre vagy az ipari célokra történő használat engedélyezése. Ezek a változatok a talajvízhasználat káros hatását elkerülik. A kockázat mértékét és az ezzel kapcsolatos gazdasági előnyöket azonban gy akorlatilag nagyon nehéz, s gyakran lehetetlen megállapítani A kockázaton alapuló folyamat erre minőségi szempontból lehetőséget nyújt. REBECCA: A kockázaton alapuló helyreállítási akció folyamata három emeletre osztódik. I. emelet: Az előzetes terepfeltárás keretében a jellemző adatokat az /. emelet keretében előírt konzervatív (legszigorúbb) szűrési szint jellemzőivel (ivóvíz szabvány, esztétikai, ökológiai kritériumok, stb.) hasonlíljuk össze. Ha a helyreállítási célok nem érhetők el, vagy gazdaságtalannak tűnnek, a II. emelet kidolgozására kerül sor. II. emelet: Az /. emeletet követően a terepre jellemző helyreállítási akció céljait jelöljük ki A szükséges helyreállítási megoldások költségeit az /. emeletben elfogadott konzervatív intézkedések költségeivel hasonlítjuk össze. Ha a II. emeletre elfogadott helyreállítási megoldás a konzervatív feltételek költségeinél kedvezőbb, a sor kerül a III. emelet kidolgozására. Ennek keretében kibővített terepfeltárásra, új besorolásra, valamint a terepre jellemző célok finomítására kerül sor a szennyező anyagok sorsának, valamint szállításának fejlettebb statisztikai analízise segítségével. Ezen kívül további adatok beszerzése szükséges a terepre jellemző paraméterek (például a biodegradáció mértékének) pontosítása és a kiválasztott modell érzékenységének növelésére céljából. Az utóbbi időben kialakult az a felfogás, hogy a REBECCA folyamatban bevezetett alapelvet, vagyis a helyi körülményeknek megfelelő tisztítási célokat a konvencionális folyamatra is lehet alkalmazni. Ezzel magyarázható, hogy a fázisokra osztott konvencionális folyamat változott formában ismét előtérbe került (ASCE, 1999). A szigorúan vett REBECCA folyamatot csupán nagyobb területekre alkalmazzák. A módosított konvencionális, vagy a REBECCA folyamatnak megfelelően kidolgozott javaslatot az illetékes hatóságok (Wisconsinban pl a Wisconsin Department of Natural Resources, a Commerce Department, EPA, megyei és városi hatóságok, stb.) felülvizsgálják, és döntést hoznak ajavaslat elfogadására, vagy elutasítására. A javaslat elfogadása esetén a helyreállítás kivitelezésre kerül sor. A REBECCA céljainak elérése után a tulajdonos nevében a tervező kérvényezi a további akció beszüntetését, amit az illetékes hatóságok - gyakran a területhasználat korlátozásával - engedélyeznek. Helyreállítási technológiák A szennyezett talaj és talajvíz helyreállításának megtervezésére különböző szempontokat kell figyelembe venni a szennyező anyag összetételétől, a talaj geológiai és hidrogeológiai viszonyaitól, a szennyezés környezeti hatásának veszélyességétől, valamint a terepviszonyoktól függően. Elvileg a szennyezett talajvíz két jellemző részre osztható: (1) az oldott szennyező anyag csóvája, (2) a szennyezés legnagyobb koncentrációval jellemzett forrása (Cherry, 1992) A szenynyezés forrás-zónája nemcsak felszínhez közeli tartályokból származó forrásokat, hanem a mélyre süllyedt és visszamaradt nem vizes fázisú folyadékok tócsáját, valamint olyan fémeket is magában foglal, amelyek az alacsony oldóképességük miatt ásványi formában mélyre szivárogtak. Általában a - talajközeli zónában, - telített zónában, - felúszó szennyezés eltávolítására, valamint a - kiszivattyúzott szennyezett víz kezelésére, különböző technológiák alkalmazására kerül sor. A szennyezés forrásának csökkentése. E célra a következő technológiák állnak rendelkezésre. Helyszíni (in situ) kezelés - szivattyúzás és tisztítás, - talajnedvesség kivonás (soil vapor extraction - SVE), - nyomás alatti levegő betáplálás, - biológiai lebontás a talajban lévő mikrobákkal és tápanyag betáplálásával Talajkiásás és a kiásott talaj kezelése-elhelyezése - biomáglya, - hőkezelés, - tárolás (engedélyezett telepen). Felúszó LNAPL anyegok visszanyerése - lefölözés, - talajvíz-leszívás. A szennycsóva kezelése-lezárása - a szennycsóva lezárása stabilizálással, - a forrás lezárása NAPL visszanyerésével, - a szennyezett talaj eltávolítása vagy kezelése a terepszint közeli zónában, - a szennyforrás eltávolítása. A felsorolt technológiák közül leggyakrabban a 1. szivattyúzás - és - tisztításon, 2. a talajnedvesség kivonásán,