Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetések

Könyvismertetés B. III. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései Összeállította és szerkesztette. Somlyódy László (Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. VIII. A víz és vízgazdálkodás helyzete Magyarországon Szerkesztő: Glatz Ferenc, olvasószerkesztő: Péterfi András, programvezető: Somlyódy László) Dudapest, 2002. Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia A 2000-ben megjelent kiadvány bővített, átdolgozott kiadása). 17 x 24 cm form., 402 old., angol ny. összefogl.) * A könyv bevezető fejezete Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének munkája. A következő részekből áll: -1. Vízgazdálkodás, kutatás, társadalom, 1997. A.) A vízgazdálkodás stratégiája, B.) Az állam szerepe C.) Uj polgári magatartás D ) A szakértelem becsülete. - II. Vízügy, kutatás, 2001. A bevezető fejezet egyes részei az elnök különböző előadásain is elhangzottak, így az I. rész 1997. március 22-én, a II., 2001. karácsonyáról keltezett rész pedig a könyv akadémiai bemutatóján, 2002. január 29-én. "Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre és a magyar polgári állam történelmére, akkor a viz és a vízügy területén államunk pozitív hagyományainak egész sorát fedezhetjük fel. Az állam elsősorban törvénykezéssel szabályoz, és a magyar vízügyi törvények szinte mindegyike európai mércével is kiváló volt a maga korában Természetesen magukon hordozták a kor általános társadalmi-politikai célrendszerének jegyeit, és a kodifikált megoldásokban is az adott kor technikai eszközeit célozták" "Történelemkönyveinkben elsősorban a betyárok és a rablók vagy a politikai szereplők kapnak Mint ahogy a jelenünkről szóló újságokban, vagy tévéműsorokban is elsősorban ők szerepelnek A békés mindennapok munkásai sokkal kevesebbet. A mi napi sajtónkban, de ugyanúgy a történelemkönyveinkben a közemberek, a társadalom mindennapjait működtető intézmények jelentősége korántsem kap akkora helyet, amekkorát ezek a társadalmi csoportok vagy intézmények a valós életben elfoglalnak". ... "1998-99, majd 1999-2000. telén azután jött a víz. A Tiszán lezúduló áradás és a tiszai ciánszennyezés rádöbbentette a társadalmat a vízgazdálkodás fontosságára. És néhány alapigazság elfogadásának szükségére". ... "Most már csak az hiányzik, hogy a politikai elit rendelje meg e szakmai bázistól a vízgazdálkodási rendszer újraépítését, adja vissza a hitet e másfél százada jól szolgáló szakértelmiségnek". A könyv továbbiakban az alábbi fejezeteket tartalmazza: - Somlyódy László: Víz és vízgazdálkodás. - Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás stratégiai pillérei. - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai Simonffy Zoltán: Vízigények és vízkészletek. Somlyódy László - Hock Béla: Vízminőség és szabályozása Istvánovics Vera - Somlyódy LászJó: Ökológia és természetvédelem. Szlávik Lajos: Árvízvédelem Ijjas István: Területi vízgazdálkodás Somlyódy László - Búzás Kálmán - Clement Adrienne - Licskó István: Települési vízgazdálkodás Reich Gyula - Print/. János: A települési vízgazdálkodás intézményi dilemmái: egy átlagos település példái. Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Összefoglaló. * Ebből az összefoglalóból idézve: " ... Hazánk a leg-ek országa. A Föld egyik legzártabb medencéje legmélyén helyezkedik el Az Alföldön a lefolyástalan, vagy elöntésnek kitett területek aranya n;igy. Vízjárását a szélsőségek jellemzik. Ahogyan azt napjainkban is érzékeljük, az árvíz, belvíz és az aszály egyaránt kulcskérdés. A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. Az országon belüli lefolyás hozzájárulása eddig messze a legkisebb a kontinensen A lefolyási viszonyok döntően a környező országok területhasználati viszonyainak a függvénye. Az altalános vízbőség ellenére a vízkészletgazdálkodás néhány térségben - különösen a Tisza-völgyben nehéz, amihez hozzájárul a kis vízfolyás-sűrűség. Az ivóvízellátás döntően a felszín alatti vizekre épül A közműolló az egyik legnagyobb a kontinensen. Az országot a települések környezetében elszennyeződött felső vízadó réteg, a sérülékeny parti szűrésű vízbázisok és a védett rétegvizek jellemzik. Felszíni vizeink közül a kis hígítóképességűek minősége rossz. Sekély tavaink az eutrofizálódás különböző mértékű jeleit mutatják. A természetes vízgyűjtő- és az államhatár szétválásának eredményeként az ország területe - az EU vizpolitikáját kifejező keret-irányelv értelmezése szennt - szinte kizárólag osztott, több országhoz tartozó rész-vízgyűjtőkből áll Kiszolgáltatottságunk és a kockázat nagy, a meglévő nemzetközi egyezmények pedig gyengék. A hidrológiai viszonyok a potenciális éghajlat-változásra feltehetően érzékenyen reagálnak. Mindezek, és a rendszerváltást megelőző évtizedek több, nem fenntartható megoldása, a meglévő infrastruktúra nem ritka elhanyagolása és a befejezetlen fejlesztések - beleértve a Duna és a Tisza szabályozását is - sokféle és nem könnyű koncepcionális feladatot adnak a következő évtizedeknek" "A jövőnek a tág értelemben vett átalakulásból származó bizonytalan trendekkel kell számolnia, a gazdas;igtól kezdve az emissziókon át a szakember-gárda fejlődéséig Pillérként figyelembe kell vennünk az EU-mtegrációból adódó sokoldalú következményeket, a nemzetközi dimenziókat és az éghajlat-változás lehetséges hatásait. Számolnunk kell a változó szemlélettel, amely a követéssel, a védekezéssel és a rövid távú gondolkozással szemben a megelőzésre és a hosszú távon fenntartható megoldásra fekteti a hangsúlyt Gyakran felvetődik új koncepciókon alapuló megoldások bevezetésének igénye is, amit nem egyszerű feladat a meglévő vízi infrastruktúrával kombinálni". A fejezetek szerzőit is beleértve 18 tagú szerzőgárdát sorol fel a befejező összeállítás (- kár, hogy nem hibátlanul) E kutató közösség összmunkája volt záloga az összeállítás teljességének. A könyv tartalma elsősorban a mindenkori döntéshozóknak szolgál(na) irányelvül, és természetesen a szakterület képviselőinek, a szakterület iránt érdeklődőknek, a vízügyi hivatásra készülőknek lesz fontos eszköze. Fontos körülmény, hogy maga a Magyar Tudományos Akadémia vállalta fel - stratégiai kutatási programjának részeként - vizügyi problémáink feltárását, s ezen át remélhetőleg - megoldáshozjuttatását is. Dr. Vágás István