Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Vári Anna–Linnerooth-Bayer, Joanne–Ferencz Zoltán: Mit gondol a lakosság az árvízi kockázat csökkentésének és megosztásának lehetőségeiről?

52 HIDROLÓGIAI K07.I.ÖNY 2002. 82. fiVF. 1. S7. vízkárokra E kérdésre 61 % igen-nel felelt, 28 % pedig akkor helyeselné, ha a kisjövedelműek biztosításához az állam támogatást adna (10. táblázat) Az igen-nel válaszolók között jóval kisebb, a feltételes igen-nel válaszolók között jóval nagyobb a Felső-Tisza vidéken élők aránya. A biztosítást kívánatosnak tartók között felülreprezentáltak a középkorúak, az érettségizettek, az átlagos vagyoni helyzetűek, azok, akik nem érzik magukat veszélyeztetettnek, és akik nem éltek át árvizet. 10. táblázat Ön szerint kívánatos lenne-e, hogy az ingatlantulajdonosok árvízkárokra biztosítást kössenek? 11. táblázat Egyetértene-e azzal, hogy bevezessék minden lakó- és üdülőépületre a kötelező árvízi biztosítást? Az igen-nel vagy feltételes igen-nel válaszolóknak alternatív indoklásokat kínáltunk fel. A legtöbben (41 %) azzal indokolták a biztosítás melletti elkötelezettségüket, hogy ebben az esetben az államnak kevesebbet kellene kompenzációkra kifizetnie. A válaszadók 25 %-a úgy gondolja, hogy a biztosító társaságok érdekeltsége esetén ők adhatnák a gátépítéshez szükséges pénz egy részét. Kevesebben indokolnák a biztosítás szükségességét az igazságossággal (azaz azzal, hogy a tulajdonosnak is kell felelősséget vállalnia), vagy hatékonysági alapon (azaz azzal, hogy a kockázat-arányos díjnak ösztönző hatása lenne). A következő kérdéssel az iránt érdeklődtünk, hogy a megkérdezett egyetért-e a kötelező ingatlanbiztosítás bevezetésével Erre a kérdésre az összes megkérdezettnek már csak 27 %-a válaszolt igen-nel és 31 % feltételes igen-nel, ami némiképp ellentmond annak, hogy az előző kérdés szerint majdnem 90 %-uk kívánatosnak tartaná azt, hogy az ingatlantulajdonosok biztosítást kössenek (11. táblázat) Az igen-nel válaszolók között nincsenek nagy regionális különbségek, a feltételes igen-nel válaszolók aránya viszont jóval nagyobb a Felső-Tisza vidéken. A kötelező biztosítást kívánatosnak tartók között a magukat veszélyeztetettnek érzők és a biztosítással rendelkezők vannak relatív többségben. A következő kérdésben aziránt érdeklődtünk, hogy a biztosító társaságoknak azonos díjat kellene-e szedniük a biztonságos, illetve a veszélyeztetett területeken lakóktól (ezt a konstrukciót keresztfinanszírozásnak nevezik). Az e kérdésre adott válaszok jól tükrözik a különböző régiókban élők érdekeit (12. táblázat) A veszélyeztetettebb régiókban többen helyeslik a keresztfinanszírozást, mint a kevésbé veszélyeztetetteken, de a keresztfinanszírozás támogatói így is csak a Felső-Tisza vidéken vannak többségben (65 %). Az indoklás egyrészt a társadalmi szolidaritással kapcsolatos: ebben a Felső-Tisza-i, illetve a szolnoki régió között nincs nagy különbség: 34, illetve 30 % ért egyet ezzel az érvvel. Sokan azzal indokolják egyetértésüket, hogy szerintük a veszélyeztetett területeken föleg szegények élnek - ez az érv kiugróan nagy arányban (31 %) jelenik meg a szegényebb Felső-Tisza vidéken, míg más réjgiókban 10 % alatt van az ezzel egyetértők aránya. A keresztfinanszírozás ellenzői viszont nagyrészt azt az érvelést fogadják el, hogy ez igazságtalan, de nem elhanyagolható azok aránya sem (Székesfehérváron pl. 15 %), aki úgy gondolja, hogy a keresztfinanszírozás a veszélyeztetett területeken való építkezést ösztönzi. 12. táblázat A biztosító társaságoknak ugyanazt a díjat kellene-e szedniük azoktól, akik biztonságos területeken laknak, mint azoktól, akik veszélyeztetetten? Válasz (% szerint) Felső Tisza Szol nok Zala Széke? fehérv Nem, mert ez nem igazságos 23 52 63 52 Igen, mert a társadalmi szolidaritás ezt követeli 34 30 17 21 Igen, mert a veszélyeztetett területeken általában szegény emberek laknak 31 8 7 10 Nem, mert ez még több embert fog arra ösztönözni, hogy veszélyeztetett területen építkezzen 1 5 9 15 Nem tudja 11 5 4 2 13. táblázat Miből kellene a kormánynak finanszíroznia az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban okozott károk helyreállítását? Válasz FelsőSzolZala Székes(% szerint) Tisza nok fehérv. Használja fel erre az ország lakóinak jövedelemadóját 69 52 40 18 Használja fel erre a kárt szenvedett területeken beszedett helyi adókat 10 24 14 17 Vegyen fel kölcsönt a károk fedezésére 5 3 3 8 Kössön biztosítást a károk fedezésére 12 21 39 56 Nem tudja 4 0 4 1 A háttér-változók elemzése alapján láthatóvá válnak a különféle érdekcsoportok. Nem tartják igazságosnak a keresztfinanszírozást az érettségizettek, a közepes vagyoni helyzetűek, a magukat veszélyeztetettnek nem érzők, az árvizet át nem éltek, s akiknek nincs biztosításuk. Nem helyeslik a keresztfinanszírozást azon az alapon, hogy ez a veszélyeztetett területeken további építkezéseket ösztönözne, a magasabb iskolai végzettségűek, a jobb vagyoni helyzetben lévők, a kevéssé veszélyeztetettek, akik nem éltek át árvizet, és akiknek nincs biztosításuk. A keresztfinanszírozást szolidaritási alapon helyeslők között relatív többségben vannak a rosszabb vagyoni helyzetűek, veszélyeztetettek, az árvizet átéltek és biztosítással rendelkezők. A keresztfinanszírozást a veszélyeztetettek szegénysége miatt helyeslők között felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a rosszabb vagyoni helyzetben lévők, a veszélyeztetettek, az árvizet átéltek és a biztosítással rendelkezők. Azzal kapcsolatban is feltettünk egy kérdést, hogy a kormánynak miből kellene finanszíroznia a kormányzati vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanokban keletkezett árvízkárokat. A teljes mintára vonatkozó eredményeket a 15. táblázat mutatja A 13. táblázatból látható, hogy a Válasz. % Igen 61 Csak akkor, ha a kis jövedelműek biztosítási díjához az állam ad támogatást 28 Nem 10 Nem tudom 1 Válasz % Igen 27 Csak akkor, ha a kisjövedelműek biztosítási díjához az állam ad támogatást 32 Nem 41