Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
113 70 00 I» ~ 40 J 30 S 20 10 0 SO 70 ? 60 1 30 5 40 e £ 30 2 20 10 0 r-4.1li-DM R 1 - 0.«] pO-OIO ms itn hit UN im :om jooi 1994 1993 I!« 1997 199« 1999 1 000 1001 3 J E Az 1995 és 2000 közötti időszakot tekintve az egynyaras bodorka mérete Tihanynál, a dévérkeszeghez hasonlóan, növekvő trendet mutatott (2.B. ábra). 2000-ben, Tihanynál gyakori mintavételezésekkel megvizsgáltuk a bodorka ivadék növekedésének változásait. Az ivadék növekedési rátája pozitív korrelációt mutatott a vízhőmérséklet változásaival. Hirtelen lehűlések esetén nagyobb tömegvesztés is előfordult (pl. május 27-30-án, amikor a vízhőmérséklet 5 °C-ot esett) (2.C. ábra). Köszönetnyilvánítás Jelen kutatások a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Halgazdálkodási Alapjának támogatásával folytak. A gyűjtések során nyújtott segítségért Dobos Gézának tartozom köszönettel. Irodalom Biró P. (1972). First summer growth of pike-perch (Lucioperca lucioperca L.) in Lake BaJaon. Annál. Biol. Tihany 39: 101-113. Biró P. (1980). First two-year growth of the bleak, Alburnus alburnus, in Lake Balaton. Aquacult. Hung. (Szarvas) 2: 168-180. Bíró P. (1981). A Balaton halállományának strukturális változásai. In: Kárpáthy I (szerk.), A Balaton kutatás újabb eredményei II. VEAB Monográfia 16: 239-275. Entz B. (1949-50). Autumn and winter shoals of fesh in the shore zones of Lake Balaton in 1947-1949. AnnaI. Biol. Tihany 19: 83-94. Entz B. (1951). Téli halrajok vizsgálata 1950-51-ben a tihanyi kisöbölben, különös tekintetei a küsz ipari felhasználhatóságára. Annál. Biol. Tihany 20: 185-210. Ponyi J. és Zárok A. I. A. (1984). A dévérkeszeglárvák ( Abramis brama Linné) tápláléka a Balatonban. Halászat 30: 119-121. Simonion A., Tátrai /., Biró P., Paulovits C., Tóth G-. L. <t Lakatos Gy. (1995). Biomass of planktonic crustaceans and the food of young cyprinids in the littoral zone of Lake Balaton. Hydrobiologia Ml. 39-48. Tátra I. & Ponyi J. (1976). On the food of pike-perch fry (Stizostidion lucioperca L.) in Lake Balaton in 1970. Annál. Biol. Tihany 43; 93-104. Tölgl. (1959). A balatoni fogassüllő-ivadék ( Lucioperca sandra Cuv. et Val.) táplálékának vizsgálata. Annál. Biol. Tihany 26: 85-99. Tölg L, Specziár A. és Biró P. (1999). A bálin (Aspius aspius) állományának vizsgálata a Bslatonon. Állattani Közi. 82 (1997): 117-123. Diet and growth of age-0 roach (Rutilus rutilus L.) and bream (Abramis brama L.) in Lake Balaton Specziár, A. Abstract: The food and growth of age-0 bream and age-0 roach have been studied in Lake Balaton. The food of age-0 bream consisted mainly of planktonic and benthic cladocerans, while the food of age-0 roach consisted of diatoms, and various invertebrates living in the periphyton. During 1995-2000, the size of age-0 bream (SUvj .= 37-61 mm) and age-0 roach (SL,vi = 45-66 mm) at the end of the growing season showed an increasing trend at Tihany. There was a significant positive correlation between the water temperature fluctuations and the instantaneous growth rate of age-0 roach. Keywords: Abramis brama, Rutilus rutilus, age-0, diet, growth, Lake Balaton. 2. ábra A: a dévérkeszeg ivadék késő őszi - téli mérete 1995 és 2000 között, Tihanynál; B: a bodorka ivadék késő őszi - téli mérete 1995 és 2000 között, Tihanynál; C: a vízhőmérséklet és a bodorka ivadék növekedésének alakulása Tihanynál, 2000-ben; a kis ábrán: a pillanatnyi növekedési ráta függése a vízhőmérséklet ingadozásaitól. Bodorka (Rutilus rutilus L.) Tihanynál a bodorka ívása április elején, közepén (kb. 10 °C vízhőmérsékleten) néhány nap alatt ment végbe 19992000-ben. Ivadékot legkorábban 1999-ben május 16-án (SL = 7.5-9.5 mm), míg 2000-ben május l-jén (SL = 6.4-8.0 mm) gyűjtöttük. Újabb ivadék megjelenését, a dévérkeszeggel szemben, az év folyamán később már nem tapasztaltuk. S 100 10.00 100.00 -O-W(t) vízhőmérséklet
