Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

106 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. // . S/ // /y// S á/J// rsl-jfinnrto r:>_ET3 • FT-S * * S// jt/JF/ M^WrM^tnWiMtirtliífíMf / // 1. ábra. Az egyes Testacea fajok, azok mennyiségi viszonyai, a fajszám, az egyedkoncentráció és a Troels-Smith-féle rétegtani diagram a mélység függvényében The Testaceae species and their quantity, the number of species, the concentration of individuals depending on the dept Változatosabbá teszi a képet a Heleopera petricola és a H. rosea csúcsa közel azonos szinten az Amphilrema wrightianum és az Arcella catinu csúcsával, melyhez társul egy újabb N. militaris csúcs is. A H. petricola és a rosea, valamint a N. militaris szárazabb zsombékfelszíneket jeleznek, amelyek mozaikosan váltakoztak a nedvesebb foltokkal. A zóna végére eltűnnek a szárazabb körülményeket jelző taxonok és megjelenik egy újabb nedvesebb zsombékokat jelző faj, a Hyalosphenia papilio. Tehát a száraz zsombékfelszínek nedvesebbé váltak. FT-3 A zóna 251 cm-től 175 cm-ig tart. A kormeghatározás alapján ez az időszak kb. 5475 évvel ezelőtt kezdődött és kb. 2872 évvel ezelőtt ért véget. Az előző zónához képest itt az Amphilrema flavum, az Amphitrema wrightianum és az Assulina muscorum relatív gyakoriság értékei nagyobb mértékben fluktuálnak, főleg ez jelenti a két zóna elkülönítésének alapját. A koncentráció az előző szintre jellemzőhöz képest nem változik, a fluktuáció kisebb. A fajszám az előző szinthez képest kissé magasabb. A zóna jellemző faja az Assulina seminulum, mely higrofil, de zsombékokon is előfordul. A zóna elején több olyan faj rendelkezik csúccsal, amelyek nedves vagy nagyon nedves viszonyokat jeleznek, így például az Amphitrema wrightianum, a Centropyxis aculeata type, a Cyclopyxis arcelloides type, a Heleopera petricola, a Hyalosphenia papilio, a Nebela tincta és a Nebela tubulata. A későbbiekben szárazabb körülményeket kedvelő fajok (Heleopera rosea, Nebela militaris, Difflugia pulex) kisebb csúcsai jelennek meg, a nedvesség jelző fajok közül egyesek koncentrációja csökken (pl. Hyalosphenia papilio), mások továbbra is kisebb-nagyobb csúcsokkal jellemezhetők (pl. Amphitrema wrightianum, Hyalosphenia ovális, Nebela tubulata). Mindezekből arra következtethetünk, hogy a zóna elején nedves körülmények jellemezték általánosan a lápot, a későbbiekben viszont szárazabb foltok jelentek meg. FT-4 A zóna 175 cm-től 43 cm-ig tart, mely kb. 2872 évvel ezelőtt kezdődött és kb. 263 évvel ezelőtt fejeződött be. A koncentráció erősen fluktuál, a zóna közepén egy csúccsal. A fajszám az előző szintre jellemzőnél kissé magasabb és enyhén emelkedik. A zóna meghatározó taxonja az Amphitrema wrightianum és az A. flavum, melyek közül az első faj egyértelműen a tőzeglápi pocsolyák és semlyékek dominanciáját jelzi. Ezenkívül jellemző fajok a Heleopera rosea, a Hyalosphenia papilio és az Assulina muscorum. Ezen fajok közül csak az Assulina muscorum fordul elő nagyobb vízmélységű tőzeglápi pocsolyákban, tehát azt mondhatjuk, hogy a területen a semlyékek, pocsolyák mellett zsombékok is előfordultak. Összességében a lápi szukcesszió legnedvesebb fázisa, legalábbis 120 és 173 cm között. Továbbá jellemző még erre a zónára a Rhizopoda taxonok nagy frekvenciájú és amplitúdójú fluktuációja, mely a lapján a fázison belüli erőteljes vízszintingadozásokra következtethetünk. FT-5 A zóna 43 cm-től 11 cm-ig tart. A hozzárendelhető időszak kb. 263 évvel ezelőtt kezdődött, s kb. 63 évvel ezelőtt ért véget. A fajszám erősen emelkedik és ebben a zónában éri el a maximumot. A Rhizopoda koncentráció végig magas. A legnagyobb fajszámmal jellemezhető zóna. Több faj jelenik meg (Centropyxis aculeata típus, Cyclopyxis arcelloides típus, Trigonopyxis arcula típus), illetve csak ebben a zónában fordul elő (Bullinularia indica, Euglypha rotunda type,