Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. Mennyi nádas pusztult ki a Kis-Balatonon a Vízvédelmi Rendszer üzemelése során? Pomogyi Piroska'-Dömötörfy Zsolt 2 'Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely, 2Szíriusz Stúdió Kft, Pilisborosjenő Kivonat: A legutóbbi 3-4 évben természetvédelmi szakértők számos alkalommal hangoztatták, hogy a KBVR Hídvégi-taván teljesen kipusztultak a nádasok és a vizinövényzet; ill. az Ingói-Berek területén az 1992. évi részleges beüzemelés óta 5001000 ha nádas kipusztult. Az infravörös légifényképek alapján készült vegetáció-térképek alapján azonban megállapítható, hogy a Hídvégi-tavon, a fenti állítással ellentétben, a nádasok terjednek. Az Ingói-Berek területén valóban kimutatható a nádasok felritkulása, mintegy 85 ha-on (ez az 1988. évi nádas területnek 8 %-a), ugyanakkor annak egyik részén, valamint a még kialakítás alatt álló külső részen a nádasok terjedése is kimutatható. Kis-Balaton Védőrendszer, nádasok kipusztulása, digitális ortofotó, vegetáció-térképezés Kulcsszavak: Bevezetés A Kis-Balaton Védőrendszer (1. ábra) egyik lényeges eleme az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején megkezdett kormányzati programnak, aminek elsődleges célja a Balaton vízminőség-védelme volt. A KBVR létesítésének fó célja a Zala vízgyűjtőről származó - főként diffúz eredetű - tápanyagok lehető legnagyobb hatásfokú visszatartása volt még a Balatonba való betorkollás előtt (Magyarics és mtsai, 1999.) I. üteme (Hídvégi-tó) 1985 közepe óta üzemel. A II. ütem (Fenéki-tó) kialakításának munkálatai már ekkor megkezdődtek. 1992 végén sor került ÉNy-i 16 km 2es részének (Ingói-Berek) részleges, akkor 3-4 évre, ideiglenesnek tervezett beüzemelésére. A teljes II. ütem kialakításának befejezését, a beüzemelés megkezdését - többszöri kormányhatározat-módosítások után - a jelenlegi elképzelések szerint 2003-ra kellene tenni, de ez a határidő előreláthatólag módosulni fog. A KBVR működésében, a további kialakítás tervezésében kiemelkedő jelentősége van a magasabbrendü növényzetnek, így a nádasoknak is. Az nem vitatható, hogy egy ilyen rendszerbe történő minden beavatkozás a terület és a növényzet átalakulásával is jár, ahogy ezt a Kis-Balatonról Kéz Andor már 1931-ben meglehetősen pesszimista megfogalmazással leírta. 0 10 20 km O in|ct Ű Zda-udvtn, 1. ábra [ ' I ouroclO I Mem m '"'«•"•"« [ I tpoiíll oum Az Ingói-Berek 1992 végi részleges beüzemelését követően - ami akkor természetvédelmi és vízminőségvédelmi szakértők közös döntésén alapult - 1996-ban természetvédelmi szakértők megállapították, hogy ezen a területen mintegy 500 ha nádas a részleges beüzemelés következtében kipusztult. 2001-ben az Ingói-berekben újabb 500 ha nádas kipusztulását adta közre a sajtó - természetvédelmi forrásokra hivatkozva -, de ilyen megállapítás szakmai fórumokon is elhangzott. Igaz, dokumentumokkal, tényadatokkal alá nem támasztott módon. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság azonban 1982 óta rendszeresen készít vegetáció-térképeket a KBVR területéről, és azok a szakmai nyilvánosság elé is kerültek. Ebben a tanulmányban a legújabb módszerekkel készült térképezési adatokat foglaltuk össze. A Balaton és vízgyűjtője a Kis-Balaton Védőrendszerrel 2. ábra KBVR víztájak átnézeti vázrajza A Hídvégi-tó vfztájai: 1: Bárándi-, 2: Szabari-, 3: Pogányvári-,; 4: Radai-, 5: Garabonci-, 6: Magyaródi-, 7: Kányavári-, 8: Sanyari-víz; 9: Kazetta; 10: Major-tó; A Fenéki-tó 1-4. sz. víztájak: Ingói-berek. Az 5-15. „Külső részek" (Ingói-berken kívüli területek.) Anyag és módszer A vegetációtérképek alapjául 1:10.000 méretarányú, mérőkamerával készített hamisszínes infravörös légifényképek (CIR) szolgálnak (Dömötörfy-Pomogyi, 1997.). 2000-ben a 2000. évi légifényképekből digitális ortofotó, továbbá a II. ütem 1988. évi archív fotóanyagából „kvázi" ortofotó készült. Ezek alapján ArcInfo/ArView GIS programok segítségével készültek el a digitális vegetáció-térképek. A hagyományos és a digitális módszer közötti különbséget legjobban azzal lehet érzékeltetni, hogy előbbinél a legkisebb
