Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Vári Anna–Linnerooth-Bayer, Joanne–Ferencz Zoltán: Mit gondol a lakosság az árvízi kockázat csökkentésének és megosztásának lehetőségeiről?

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 1 SZ megkérdezettek közel fele a szomszédos országokat (46 %), illetve a Föld éghajlatában bekövetkező változásokat (42 %) (is) okolja a növekvő árvízkárokért. A legkevesebben a helyi lakosságot tartják felelősnek, a megkérdezetteknek mindössze 10 %-a említi meg okként, hogy túl sokan költöztek árvízveszélyes területekre, illetve 8 %, hogy az ott élő emberek nem tettek meg mindent, hogy csökkentsék a károkat. A válaszadók 34 %-a viszont a hatóságokat hibáztatja, amiért építési engedélyeket adtak ki olyan területekre, ahol nagy az elöntés kockázata. A megjelölt okok között tehát túlsúlyban vannak a műszaki létesítmények állapotával, a földhasználattal, illetve az ökológiai egyensúly megbomlásával kapcsolatos tényezők Az okok mögött - kimondva, kimondatlanul - elsősorban a hazai, illetve fel vízi országok kormányzatainak, kisebb részben az önkormányzatok felelőssége húzódik meg, a lakosságot viszont igen kevesen okolják a károkért. I. táblázat Melyek az árvizek növekedésének legfőbb okai? Az árvizek növekedésének legfőbb okai Választotta (%) A gátak karbantartását elhanyagolták 73 A folyók vízgyűjtő területein sok erdőt kivágtak, amelyek lassították az árhullám levonulást 63 Nem épültek elég magas és erős gátak 57 A szomszéd országok nem tesznek eleget azért, hogy a mi területeinken ne legyen árvíz 46 A Föld éghajlatában bekövetkező változások miatt gyakoribbak lettek a nagv esőzések 42 A hatóságok kiadták az építési engedélyeket olyan területekre, ahol nagy az elöntés kockázata 34 A vízügyi szervezetek létszáma lecsökkent, eszköz-ellátottságuk leromlott 21 A folyószabályozások, keresztgát építések megváltoztatták a folyók levonulását 20 Nem elég hatékonyak az előrejelző rendszerek 12 Túl sokan költöznek vagy építenek árvízveszélyes terűletekre 10 Az ott élő emberek nem tesznek meg mindent, hogy csökkentsék a károkat 8 2. táblázat A vélekedések százalékos megoszlása az árvizek növekedése legfőbb okairól az egyes almintákban Az árvizek növekedésének legfőbb okai FelsőTisza Szolnok Zala Székesfehérv. A gátak karbantartását elhanyagolták 65 72 75 78 A folyók vízgyűjtő területein sok erdőt kivágtak, amelyek korábban lassították az árhullámok levonulását 84 67 57 45 Nem épültek elég magas és erös gátak 41 59 60 69 A szomszéd országok nem tesznek eleget azért, hogy a mi területeinken ne legyen árvíz 59 46 46 32 A Föld éghajlatában bekövetkező változások miatt gyakoribbak lettek a nagy esőzések 52 42 38 35 A hatóságok kiadták az építési engedélyeket olyan területekre, ahol nagy az elöntés kockázata 13 29 44 50 Ha területi bontásban nézzük a legfontosabb okokat (1 táblázat), akkor látható, hogy az erősen érintett régióktól a kevésbé érintettek, illetve az aprófalvas területektől a városok felé haladva egyes okok (gátak építése, karbantartása, illetve az építési engedélyek kiadása) fontossága növekvő, másoké (a Föld éghajlatváltozása, az erdők kivágása, ill. a szomszédos országok felelőssége) csökkenő tendenciát mutat. Érdekes tendencia, hogy a leginkább érintettek - elsősorban a Felső-tiszai öblözetek lakói - a sorozatos árvizeket követően kezdik felismerni, hogy az okok túlmutatnak a helyi jelentőségű műszaki beavatkozások és hatósági intézkedések hiányosságain, s a nagyobb léptékű, regionális, illetve globális szintű folyamatokra helyezik a hangsúlyt. Ez - feltevésünk szerint - az évek óta ismétlődő veszély, és döntően a 2001. márciusi gátszakadás hatásaként értékelhető. 3. táblázat Melyek az árvizek legsúlyosabb következményei? Legsúlyosabb következmények % A lakóházak, üdülök megrongálódnak 58 A mezőgazdasági munkák ellehetetlenülnek 45 Az emberek stresszhelyzeteket élnek át, megbetegednek 45 Az utak, középületek megrongálódnak 40 A kiöntött víz szennyezi a környező területet 37 Az élővilág egyensúlya felborul 30 A gyakran elöntött területeken a gazdálkodás bizonytalanná válik 25 Az árvizes területeken az ingatlanok értéke csökken 12 A turizmus visszaesik 4 A háttér-változók közül az iskolai végzettség, a településnagyság, a korábbi árvizek általi énntettség, valamint a veszélyérzet (észlelt kockázat nagysága) bizonyult leginkább meghatározónak A Föld éghajlatának megváltozását, az erdők kivágását, folyószabályozásokat és a szomszédos országokat inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a kisebb települések lakói, a korábban árvizet átélt, illetve a nagyobb kockázatot észlelő személyek okolják a növekvő árvízkárokért. A gátak karbantartásának elhanyagolását, az építési engedélyek kiadását, valamint azt, hogy túl sokan költöztek árvízveszélyes területekre, viszont inkább a magasabb iskolai végzettségűek, a nagyobb településeken lakók, és a magukat kevésbé veszélyeztetettnek érzők hangsúlyozzák. 4. táblázat Az árvízkárok csökkentéséhez szükséges leghatékonyabb eszközök Eszközök Válasz totta ('/') A gátak magasítása és megerősítése 74 Erdőtelepítés a vízgyűjtő területeken 61 Belvízelvezető csatornarendszer karbantartása 45 A veszélyeztetett területeken az építkezések megakadályozása 27 A gátak elbontása, a medrek és folyóvölgyek kiszélesítése 21 Az előrejelző rendszer fejlesztése 21 Vízügyi szakemberszám növelése, jobb eszközökkel ellátása 16 A lakosság vízjárta területekről való elköltözésének anyagi támogatása 14 A lakosság tájékoztatása a veszélyekről és kockázatcsökkentési lehetőségekről 10 Elöntésre kevésbé érzékeny gazdálkodási ágak meghonosítása 9 A folyóvölgy egyes részeinek vadrezervátummá alakítása 6 Következő kérdésünkben az árvizek legsúlyosabb következményei iránt érdeklődtünk. A 3. táblázat szerint a legtöbben (58 %) a házak, üdülők megrongálódását említették. Valamivel kevesebben (45 %) említették, hogy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenül, ill., hogy az emberek stresszhelyzetet élnek át és megbetegednek (45 %). A legkevesebben a turizmus visszaesését (4 %), ill. az ingatlandk értékcsökkenését (12 %) tartották súlyosnak