Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. A Sericostoma personatum (Kirby és Spence, 1826, Insecta, Trichoptera) életciklusa Kiss Ottó István Eszterházy Károly Főiskola, Állattani Tanszék, 3300. Eger, Leányka u. 6. Kivonat: A Sericostoma personatum tegzes lárvái az Északi-Középhegység; lassú áramlású forrás,- csermely és patakvizek homokos meder­aljzatán élnek. A faj lárvájának Bükk hegységben (Szalajka-patak) való előfordulása alapján ismertetem a morfológiai jellemzőket, az életciklust és a repülési periódusokat. A petékből a lárvák gyors fejlődésnek indulnak és a következő évben bábozódnak és kire­pülnek. Az imágók repülése nyár elejétől (májustól) késő őszig tart. A fénycsapda adatok alapján a himek jobban repültek fényre, mint a nőstények (52/26 az arány). A legintenzívebb repülés július végén és augusztus elején volt, tehát nyári faj. A kedvező vízhő­mérsékleti-és táplálékviszonyokkal magyarázható, hogy Magyarországon a fejlődési ciklusuk egy évet vesz igénybe Kulcsszavak: morfológia, életciklus, lárvastádiumok, repülési periódus, Trichoptera lárva. Bevezetés A faj lárvájának leírását Brindle (1964) Hickin (1967), Lepnyeva (1966), Waringer and Graf (1996) munkáiban ta­láljuk. Nem közlöm (a terjedelem miatt) az őket megelőző kutatók e faj lárvájáról közölt publikációit. Európában a Se­ricostoma personatum Kirby és Spence, 1826 életciklusának időtartamáról igen eltérőek a vélemények a külföldi szaki­rodalomban. Nielsen (1942) egy, lilies (1952) fél, Elliot (1969) másfél éves, Dittmar (1955), Iversen (1973) három éves életciklust állapított meg. Ez utóbbi megállapítás Dáni­ában Rold Kilde forrásban élő lárvák fejlődésének megfi­gyelése alapján történt. A leírás szerint a peterakás szeptem­berre tehető, az első lárvák szeptember és a következő év márciusa közötti időszakban jelentek meg. Egy év után a legtöbb lárva elérte a 1I-IV. lárva-stádiumot, két év után a VI-VII. lárva-stádiumot, a harmadik évben bábozódtak és repültek ki az imágók. A teljes kifejlődéshez szükséges idő ilyen nagyarányú eltérését részben a vizek hőmérsékletének különbségeivel, részben a tápanyag minőségével (bükk le­velek nitrogén tartalma elég alacsony) indokolta. E tanul­mány a faj lárvájának morfológiájával, magyarországi élet­ciklusával és a repülési periódusával foglalkozik. Anyag és módszer A Sericostoma personatum hazánkban, az Északi Közép­hegységben (Börzsöny, Mátra, Bükk hegységben) a lassú á­ramlású forrás-, csermely- és patakvizek homokos meder­aljzatán él (Steinmann, 1970, Kiss, 1977, 1999). A vizsgála­ti anyagunkat 1986-87 és 1999-ben gyűjtöttük a Bükk hegy­ségi Szalajka-patakból. Ezen kívül összehasonlító adatok álltak rendelkezésre már a régebbi (1974-től) gyűjtésekből is (Disznóskút, Vöröskő-vögy, Nagy vögy, Hosszú-völgy). A terület tengerszintfeletti magassága 300-460 m. A vízte­reket szegélyező növénytársulás a Petasitetum hybridi Dost, az Alnus glutinosa L., és a Quercus sp. fajok. A nagyobb patakok (Szalajka-, Nagy- p.) vizének hőmérséklete még té­len sem kerül a 4 °C alá. A lárvák fejlődési szakaszainak megállapításához a fejhosszt és a fej szélességet mértem bin­okuláris sztereomikroszkóppal. Casio fx-451-el adom meg a standard deviation értékeit. A gyűjtött lárvák (59 egyed) fej­hossz és fej szélességének változásait hasonlítottam a külföl­di szakirodalmi adatokkal. A fénycsapda adatok alapján ele­mezem az imágók repülési periódusait. A gyűjtött lárvákat átfolyó vizű akváriumban is kineveltem. Eredmények A lárva leírása: A lárva eruciform, teste hengeres, a feje kissé lapított, o­vális alakú, vörösesbarna, a potroh vége felé elkeskenyedik, hossza 12 mm, szélessége 2,5 mm. A fejpajzson és az egész fejen világosabb ovális foltok találhatók. A felső ajak köra­lakú, elülső része enyhén konkáv, a szegélyszőrök oldalt hosszúak. Az állkapocs belső oldala szőrözött, az alsó ajak enyhén kiemelkedő. A rágóknak 4 foguk van, belső szegé­lyükön megtalálható a kefe, a külső szegély bazális részén egy pár sörte helyezkedik el, omnivórák. Az előtör elülső szegélye dúsan szőrözött. Az elülső láb vastag, nagyon szőrös, kivéve a csípőt. A középső láb hosszú, vastag, széles, a hátulsó láb közepesen hosszú. A potroh oldalvonalát csak elkitinesedett dudorok jelzik Az első potrohszelvény dudorai ellaposodtak lemezhez ha­sonlóak. A kopoltyúk az I-a VIII. szelvény elülső határán e­rednek, mindig egyfonalasak. Az anális fog szabdalt, 3 ágú, párhuzamosan kettő kisebb, egyforma egy hosszabb, alap­ján „szakálszerű", hosszú szőrökkel. Az anális fog hasonlít a Notidobia ciliaris lárváéhoz. A lárvák tegezüket finom szemcséjű homokból készítik, szabályos kürt alakú, enyhén hajlott 14-15 mm hosszú, 3-4 mm széles, anális vége felé elkeskenyedik. A tegez végét membrán zárja le, amelynek közepén kör alakú nyílás van. Bábtegez készítéséhez a lárva a tegezét felhasználja, szájadékát membránnal zárja, melyen vékony nyílás található szegélyére nagyobb szemcséket he­lyez. A tegez vége legömbölyített, finom szemcsékből áll, amelyet néhány nagyobb szemcsével takar. Az életciklus: 1. táblázat: A Sericostoma personatum fejméretei in = egyedszám, x = átlagérték, SD = standard deviation Fejszélesség Iversen, 1973 Nielsen, 1942 Elliot, 1969 I 0,15-0,25 ­0,35 - 0,45 II 0,26 - 0,39 ­0,50-0,60 III 0,40 - 0,59 0,50-0,54 0,65 - 0,90 IV 0,60 - 0,89 0,66 - 0,89 0,95-1,35 V 0,90-1,34 0,90-1,24 1,40-1,65 VI 1,35-1,63 1,38-1,64 1,70-2,25 VII 1,64 1,66-2,14 Fej szélesség Szilvásvárad Lárvastádium n x Változás Minta SD Populáció SD V 4 1,15 1,075-1,375 0,054 0,0468 VI 21 1,6083 1,475-1,675 0,0957 1,0934 VII 34 1,8628 1,7-2,35 0,1381 0,136 Fejhosszúság Szilvásvárad Lárvastádium n X Változás Minta SD Populáció SD V 4 1,125 1,10-1,175 0,0353 0,0306 VI 21 1,6083 1,35-1,725 0,1967 0,192 VII 34 1,8628 1,75-2,4 0,1901 0,1873 A Sericostoma personatum lárvái a lotikus vizek homo­kos mozaikjaiban a Bükk hegységben igen gyakori (Szalaj­ka-, Disznóskút-, Egres-, Vöröskő-, Nagy-, Hosszú-völgy patakjaiban). A Szalajka-patakból 59 egyedet gyűjtöttem és vizsgáltam. A fej hosszúság, szélesség adatait összehasonlí­tottam a külföldi szakirodalomban megadott értékekkel. A három utolsó lárvastádiumot (V., VI., VII.) különítettem el (1. táblázat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom