Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

49 sége ezeken a helyeken rendkívül alacsony volt (1. táblázat). Ilyen jellegű fitoplanktont szennyvíztisztító rendszerek elfolyó vizéből gyűjtött mintákban figyelhetünk meg. 1. táblázat A fitoplankton jellemzői a Helmecszegi Holt-Tisza Mintavételi helyek Fitoplankton Mintavételi helyek Ossz egyedszám (ind/L) Fajszám Shannon diverzitás index Egyenletesség 1 1322000 25 1,014 0,726 2 66720 19 0,811 0,634 3 1370000 15 0,475 0,404 4 50000 34 1,212 0,791 5 642000000 17 0,023 0,019 6 578000000 7 0,011 0,012 A Nagy-morotva vize enyhén lúgos, lebegőanyag tartalma alacsony volt. A mérések alapján a víz oxigénnel jól ellátott. A vezetőképesség mért értékei alacsony sótartalmat tükröztek. Az uralkodó kation a kálcium, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát. A klorofill-a koncentrációja jellemzően 10 mg/m

3 alatti. A nehézfémek közül korábbi vizsgálati eredményeinkhez képest a mangán mutatott magasabb értékeket (Dévai et al., 1995). A víz tápanyag (nitrogén, foszfor) koncentrációja közepes, a szervesanyag tartalom is viszonylag alacsony volt. Az üledék minták kémiai összetételében a szervetlen frakció túlsúlya a jellemző. Az elemtartalmi adatok alapján legnagyobb mennyiségben a vas volt jelen a mintákban, ezt követte az alumínium és a kálcium. A réz, króm és az ólom hasonló mennyiségben akkumulálódott az üledékben. A Nagy-morotva fitoplanktonja a nyár eleji időszaknak megfelelő átmeneti jellegű képet mutatott. Az inkább tavaszi állapotra jellemző Bacillariophyceae és Chrysophyceae csoportok fajai mellett, az előforduló Chlorococcales zöldalgák és az euglenophytonok már inkább a nyarat idézték. A legfaj gazdagabb csoport általában a zöldalgák Chlorococcales rendje volt de néhány mintában az Euglenophyta törzs taxonjai fordultak elő legnagyobb számban. Egyedszám tekintetében jelentős eltérések nem voltak az egyes minták között A Malom-Tisza a három vizsgált hullámtéri vizes élőhely közül a legmélyebb. Az úszólápos részen nagyon alacsony a lebegőanyag koncentráció és a Secchi átlátszóság is nagy (100-120 cm). A vízmintákat enyhén lúgos pH jellemezte. A vezetőképesség adatok szerint viszonylag homogénnek tekinthető a vizsgált víztest. A kálcium és hidrogénkarbonát az uralkodó ion. A klorofill-a koncentráció szerint az oligo-mezotróf állapot a jellemző. A foszfor és szervetM. K. Kiss' - Gy. Lakatos'- G. Borics

2-M. Braun

3 - Cs. Deák' 'University of Debrecen, Faculty of Sciences, Department of Applied Ecology, Debrecen, Hungary 'inspectorate of Environmental Management of Eastern Hungary, Debrecen, Hungary 'University of Debrecen, Faculty of Sciences, Department of Inorganic and Analytical Chemistry, Debrecen, Hungary Abstract: The Upper-Tisza Region of Hungary comprises a number of aquatic living sites, wetlands that hold considerable ecological and environmental values. The present investigations have focused on three foreshore dead beds of the river: the Holt-Tisza (dead channel) of Helmecszeg, Nagy-morotva (oxbow lake) of Rakamaz and Malom-Tisza of Tiszadob. In the course of the examination process, water, plant, periphyton and sediment samples were collected, as well as subjected to key chemical analyses. Phyto- and Zooplankton samples were brought to qualitative and quantitative examinations. The mechanically treated communal wastewater from the settlement of Tarpa is admitted into the Holt-Tisza of Helmecszeg, and it strongly impacts the state of this dead bed. Hydrochemical and biological investigations have justified that this wastewater exercises an adverse effect on water quality near the inlet. On the other hand, towards the upper part of the water body, the favourable filtering function of an extensive bulrush stock could be detected. The bed overgrown with abundant vegetation offers a diverse, mosaic-type habitat for other life forms In Nagy-morotva, an accelerated process of sedimentary deposition could be observed, which is further promoted by the rich pondweed stock present. In addition, the utilization of water for irrigation purposes prevents the water level from its being maintained at an appropriate hight. From a hydrobiological and environmental point of view, the most remarkable part of the Malom-Tisza of Tiszadob is constituted by a floating swamp of bulrush, or even more by those spots of this natural phenomenon that have already arrived at a fixed stage The obtained results have supported the assumption of the dead beds taking a significant part in material circulation, as well as providing crucial information for environmental intervention. Keywords: dead beds, plankton, macrophytes, water quality len nitrogén formák koncentrációja eltérő az egyes helyeken, de kiugró értéket nem tapasztaltunk. A vízben a nehézfémek közül mangánt és rezet nem tudtunk mérni, a vas és a króm is csak egy-két mintában volt kimutatható. A Malom-Tisza a kedvező vízminőségű holtágak közé tartozik. Ezt tükrözik a tóból vett planktonminták adatai is. A planktont cianobaktérium fajok és Chlorococcales rendbe tartozó zöldalgák uralták. A mintákból egy a magyar flórára nézve új dinoflagelláta szervezet a Peridinium gatunense Nygaard is előkerült. Összefoglalás A Helmecszegi Holt-Tisza területén jól megmutatkozott a planktonikus és bentonikus növényi életforma elválása. Míg az alsó, szennyvízzel terhelt részen a fitoplankton szaporodott el nagy tömegben és a planktonikus eutrofizálódási folyamat a jellemző, addig a holtmeder felsőbb részén a nagy hínár és mocsári növényzet bentonikus eutrofizációt mutatott. A késő tavaszi állapotot az osztrák kányafü (Rorippa austriaca) és a keskenylevelü gyékény (Typha angustifolia) dominanciája jellemezte. A mintavétel idején a Nagy-morotva még kimondottan a vegetációs időszak kezdetére jellemző állapotokat mutatott és a települések közelsége ill. az intenzív horgászat hatása csak részben mutatkozott meg. A Vlalom-Tisza vizsgálatánál a későbbiekben a természetvédelmi szempontból is érdekes és értékes úszólápos terület vizsgálatára érdemes helyezni a hangsúlyt. Köszönetnyilvánítás A kutatás a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával történik (KAC 18/2000 sz. pályázat) Irodalom Borics G. (1991) Természetvédelmi intézkedéseket alapozó vizsgálatok a tiszai Malom-Tisza holtágon, különös tekintettel az úszólápra Diplomadolgozat, Debrecen, 1-36. (kézirat) Dévai Gy., Lakatos Gy., Grigorszky /., Juhász P., Kaszáné Kiss M., Kiss M„ NagyS., Tóth A., PethöK., Varga Gy-né (1995) ökológiai állapotfelmérés és adatszolgáltatás a Rakamaz és Tiszanagyfalu közigazgatási területéhez tartozó Nagy-morotva holtág rekonstrukciójához. Zárójelentés, Debrecen, 1-126. (kézirat) Felföld'y L. (1987) A biológiai vlzminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 16 VÍZDOK, Budapest: 1-258. Lakatos Gy. (2001) Vizes élőhelyek (wetlands) és védelme Magyar Humánökológus Társaság Tiszántúli Képviselete, Debrecen, 2-28 Pálfai I. (1995) Tisza-völgyi holtágak. KHVM, Budapest, 1-167. Papp L (1998) Környezeti minták analitikai kémiai vizsgálata Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1-132. Tóth A. (1998) Vizes élőhelyek minősítése és konzervációökológiai felmérése a makrovegetáció alapján. PhD doktori értekezés, KLTE Debrecen, 1-150.