Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hajnal Géza: A budavári barlang kútjainak hidrológiai vizsgálata
44 HIDROLÓGIAI K07.I.ÖNY 2002. 82. fiVF. 1. S7. lentések, a dokumentumok dátumozása szerint 1993 végén, illetve 1994 januárjában mérték a visszatöltődéseket Ezért a fenti három kútnál a jelentős vízhozam csökkenés kapcsolatba hozható a csapadék mértékének változásával. 1993 októberében 134,9 mm csapadék hullott ugyanis, ami rendkívül nagy mennyiség, az utána következő hónapokban pedig rendre: 82,3, 53,1 és 43,7 mm. Tehát feltételezhető, hogy az első mérés idején a nagy csapadék hatására jóval több víz raktározódott a kőzetben, mint később. Kessler H. szerint a kutak vízutánpótlódása nem közvetlenül a csapadékból, hanem a rétegekben tárolt statikus vízkészletből történik. Erre a visszatöltődéskor mért hőmérséklet emelkedésből következtetett (Kessler 1971). A Labirintus kútjának 1996-os vizsgálatakor regisztrált hozam viszont nem változott a két évvel korábbihoz képest. A Táncsics Mihály utca két kútja minden alkalommal 10.000 l/nap fölötti hozammal rendelkezett. A rendőrség alatti Országház utca 9-11. pinceszakasz kitüntetett szerepű a Polgárváros É-i részén. Itt egykor szivattyú gépház állt, amelynek tönkrement berendezéseit a DBK szakemberei automata búvárszivattyúra cseréltek. A szivattyúzsompba a labirintus környékbeli csatornái, és a falazaton kívülről csurgók vannak bekötve. Feltehetően e kút vízutánpótlódása nagyobb területről származik, mint a többi kúté. Fontos volna részletesebben megvizsgálni ennek a területnek a földtani adottságait, mind a vízadó rétegek, mind pedig az esetleges törések szempontjából 3.4. Vízkémia A barlangi kutak vizeinek múlt század eleji kémiai vizsgálatainak eredményeit több tanulmány is rögzíti (Szontagh 1908, Horusitzky 1938). Az 1970-es átfogó kútvíz vizsgálatok alkalmával a FÖMTERV Rt. vegyi laboratóriumában végezték az elemzéseket. Az 1994-es vizsgálatok a BME, Vízellátás-Csatomázás Tanszék laboratóriumában (Hajnal 1995), míg 1998-tól ismét a FÖMTERV Rt. laboratóriumában készültek. A két labor egymástól eltérő típusú vizsgálatokra rendezkedett be, ennek következtében az adatok sokszor nem vethetők össze egymással, a grafikonokon többször nem szerepelnek a 94es adatok, viszont abból az időből részletes oldott elem vizsgálati eredmények állnak rendelkezésemre. A grafikonokon az MSZ 448/31 kutakra vonatkoztatott tűrhető határértékeket tüntettem fel. Összehasonlításképpen közlöm a magyar karsztterületeken jellemző víztípusok vízminőségi szélsőértékeit (Maucha 1989). pH A vizek pH értéke 7 - 8,5 között mozog, lényeges változások az egyes kutaknál nem tapasztalhatók (3. táblázat) Egyedül a Rendőrség alatti zsompban mértünk 6,5-ös pH-t, aminek az lehet a magyarázata - ahogy már az előző pontban említettem -, hogy ez a kút lényegesen nagyobb területről táplálkozik, mint a többi, és a csapadékkal, és a barlangi közművekkel is intenzív kapcsolatban áll. Mg 2 + A magnézium jelenlétét a legújabb vízmintáknál vizsgáltuk részletesen. Az Mg 2' a kőzetoldódásból származhat (pl. gellérthegyi ásványvíz), a szennyvízhez nincs köze. Éppen ezért meglepőek a kiugró mértékű változások a néhány hónap különbséggel végzett vizsgálatoknál. A vizsgált 11 kútból hatnak a vizében nem voltak nagy változások, a többi 5 kútban sokszorosára nőtt, vagy éppen csökkent a magnézium tartalom két mérés között (4. táblázat) A Kávézó és a Barlangos kút 120 mg/l körüli értéke közel a kétszerese a hévízkutaknál mért értékeknek (70 mg/l). A magnézium uralkodóan a dolomit alkotója, így elképzelhető, hogy a forrásvízi mészkő valamilyen mértékben dolomitot is tartalmaz, ahogy azt néhány talajmechanikai fúrás leírásánál jelezték is (FÖMTERV 1971). Az aggteleki karszton végzett kutatásoknál megállapították, hogy a szárazabb periódusokban a vizekben az Mg-ion tartalom nagyobb mértékben feldúsul, mint ami a vízgyűjtő területen a mészkő és a dolomit terület arányából következne (Maucha 1998). 3. táblázat Kutak vízkémiai vizsgálata, pH érték KáNasv VenBö MaMé NéLaBarRenHavédéglé mutrömet bilandőrdik Észlelési zó köny nyes fo óringos ség idő ves pas ras tus 8,3 8,5 8,2 7,7 8 8,4 7,9 8,1 1970.11 16. 8,5 8,3 8,6 8,3 7,9 8 8,6 8,3 8,2 1971.02.11. 7,9 8,3 8,1 7,5 8,1 8 7,8 1999.04.28. 7,8 8,1 7,8 1999.05.04. 7,4 7.4 7,2 7,7 7,9 7,6 7,5 7,8 7,7 1971.05.23. 7,8 7.6 8,1 7,7 1999.07.19. 7,9 8,2 7,6 7,8 8 6,6 8,2 1999.07.20. 7,6 7.9 7,9 7,8 1999.11.16. 7,6 7,6 7,5 7,6 2000.01.19. 4. táblázat Kutak vízkémiai vizs gálata, Mg : + -tartalom KáNag\ Venc^ BeMaMéNéLaBarRend Havééslémutrőmet bilanőrdik Észlelési zó köny nyes foónngos ség idő ves gas ras tus 57,5 58,4 70,9 67,1 125,51 63,2 75,7 1999.04 28. 41,2 49,8 55,6 78,6 1999.05.04. 19,2 34,5 27,8 63,2 1999.07.19 28,7 11,5 69,9 54,6 33,5 48,9 49,8 1999.07.20. 23,4 39,4 26,2 82,5 1999.11.16. 115,3 62,8 14,1 65,6 2000.01.19. Na 2 + A vegyészek véleménye szennt a nátrium túlnyomó része ezen a területen a sózásból származhat. Ezért érdekes az egyes kutak közötti nagyságrendi eltérés, mivel a vizsgálatok olyan időszakban történtek, amikor nem sózhattak (1994. VII. és IX. hó). A nagy nátrium tartalmú kútvizekben kicsi emelkedés, a kis nátrium tartalmúakban enyhe csökkenés volt tapasztalható (5. táblázat). Csak ennek az elemnek a figyelembevételével arra lehet következtetni, hogy a Barlangos és a Hadik kút hosszú ideig nem ereszti el a vizét (esetleg a Labirintus kút is ide sorolható, de abból csak egy vízmintavétel történt), míg a töb-bi kútnál elszivárog, illetve friss vízzel keveredik a kútvíz. 5. táblázat Kutak vízkémiai vizsgálata, Na 2-tartalom Mamut fogas Mérőórás Német Labirintus Barlan gos Rendői ség Hadik Török Észlelési idő 81,49 68,3 107,3 386,6 25,33 315,7 1994.07.06. 78,14 66,38 35,12 197,2 415 19,02 364,6 109,5 1994.09.21. NH 4 + A kútvizekben az ammónium jelenléte egyértelműen szennyeződésre utal. Az eredmények alapján egy kút sem áll állandó kapcsolatban a csatornahálózattal, de egy-egy nagyobb szennyezés többször is megfertőzött néhány kutat (6. táblázat) A Kávézó kút vize 2000-ben, a Vendégkönyves kút vize 1970-ben szennyeződött erősen, s minden mértéket meghaladt a Barlangos kút vizének 1971 februári ammónia tartalma (20,1 mg/l). Ez közel hússzorosa a hévizkutak szokásos értékeinek. NO 3 Az NO (" is szennyvíz jelenlétére utal. A grafikonon látható, hogy a mérések időpontjában csak a Labirintus és a Ren-
